Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-31 / 74. szám, csütörtök
8 I HÁTTÉR 2016. március 31.1 www.ujszo.com Az ÚJ SZÓ ajánlja Ez a könyv alapműve lehet mindenkinek, aki gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat ültet a kertjébe. A metszéssel kialakíthatjuk a gyümölcsfák koronaformáját, szabályozhatjuk a termés mennyiségét, sőt az időben és szakszerűen végzett metszéssel meg is védhetjük a kórokozók és a kártevők egy részétől. Szemléltető rajzok és képek egészítik ki a tömör, lényegre törő, világos és jól követhető ismeretanyagot, ami a szerző nagy szakmai és oktatói tapasztalatát, évtizedes metszési gyakorlatát tükrözi. k / ^ I &' . 1 Sipos Béta Zc-«» ! Gyümölcsmetszési Ua. alapismeretek I ^ .......-.? G yümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme A családi ház kertjében álló néhány gyümölcsfát, ribiszkevagy málnabokrot, a szőlőlugast is ugyanúgy veszélyezteti a lisztharmat, a varasodás, a monília, eláraszthatja a levéltetvek, a molyok tömege, mint egy nagyobb ültetvényt. Védekezni szükséges ellenük, ha egészséges gyümölcsöt, szőlőt szeretnénk fogyasztani. A szerző közérthetően, lényegre törően, világosan és röviden írja le a betegségek, kártevők okozta tüneteket, a védekezési lehetőségek közül a mechanikai, agrotechnikai módszereket, majd a kémiai védekezési eljárásokat, a beszerezhető növényvédő szereket. A leírás mellett a színes fotók segítik az olvasót a pontos diagnózis felállításában. A19 gyümölcsfaj fajtaleírása útbaigazítja az olvasókat, hogy a gyümölcstelepítésre szánt területet milyen gyümölcsfajjal, fajtával telepítsék be. Nemcsak az almatermésűek, a csonthéjasok, a héjas gyümölcsűek, a bogyósgyümölcsűek fajtáit ismerhetik meg, hanem olyan különlegesnek számító gyümölcstermő növényeket is, mint a fekete bodza vagy a homoktövis. Az ismeretek a jelentős gyümölcsfajok termesztési sajátosságaira hívják fel a figyelmet az általános ismereteken túl a konkrét szakmai fogásokon keresztül a termesztéssel kapcsolatos legfontosabb jogi előírásokig. A szöveg fogalmazása tömör, lényegre törő, aminek jobb érthetőségét a nagyon gazdag ábraanyag is fokozza. Rendelje ÍT1GQ nálunk! Azajánlat2016.április10-igtart. .....................................................................................................................................XMEGRENDELŐLAP Gyümölcsmetszési alapismeretek Ara: 10,50 C ♦ postaköltség ( ) Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme Ara: 14,50 C + postakölség ( ) Gyümölcstermesztési ismeretek Ára: 21.50 C »postaköltség ( ) A kiadványok egyenként is megrendelhetők! Keresztnév: Vezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányításiéin: ______________ ,_______ J T elefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: A megrendeld beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postaIAelefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét a megrendelő aláírásával igazolja. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Redakcia Új Szó Szerkesztőség, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.; E-mail: marketingeiujszo.com; Tájékoztatás: 02/59 233 266 Hitler kedvence a Moszadnak dolgozott MTI-HÁTTÉR Otto Skorzeny, az Adolf Hitler kedvenceként számon tartott SS-alez- redes, aki kommadójával kiszabadította Benito Mussolinit, elrabolta Horthy Miklós fiát, a hatvanas években az izraeli hírszerzésnek, a Moszadnak dolgozott. Az erről szóló leleplező írást az izraeli Háárec napilap közölte, a Moszad történetét ismerő forrásokra hivatkozva. Otto Skorzeny afféle náci legendának számított, 1908- ban Bécsben született. Az amerikai és az brit katonai elhárítás „Európa legveszélyesebb emberének” nevezte, és mostanáig senki sem gyanította, hogy éveken át az izraeli hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke volt. Az SS-kommandós Huszonhárom évesen, 1931-ben lépett be a náci pártba, mivel munkanélküli volt. A háborúban önként csatlakozott Hitler személyes SS testőri egységéhez, és kommandós tisztként harcolt. 1943 szeptemberében zajlott le egyik legmerészebb küldetése, Benito Mussolini olasz diktátor kiszabadítása, amely után Adolf Hitler órákon át beszélgetett vele, és Lovagkeresztet kapott. Őt küldték 1944 szeptemberében Budapestre egy kommandós egység élén, hogy a kormányzó fiának elrablásával megakadályozza Horthy tervét Magyarország kiugrására a háborúból, és részt vegyen a nyilas hatalom- átvételben. 1944-ben százötv.en fos egységet szervezett olyan német katonákból, akik jól beszéltek angolul, és amerikai egyenruhákban a frontvonalak mögött támadták és zavarták a szövetséges katonákat. Emiatt a háború után bebörtönözték, de 1947-ben megszökött. Később Francisco Franco tábornok Spanyolországában telepedett le, de dolA „Sebhelyes" SS-tisztként, és gozott az argentin Juan Peron miniszterelnök tanácsadójaként és az egyiptomi kormánynak is. Wiesenthal makacs A náci háborús bűnösök elfogását is végző Moszad előbb a megölésére, majd a beszervezésére dolgozott ki terveket, ugyanis a hatvanas évek elején szükségük lett egy bennfentesre, aki kapcsolatba tud lépni az egyiptomi rakétaprogramban dolgozó német tudósokkal. Olyan nácit kerestek, aki merész, elszánt és titoktartó. A Moszad egyik akkori vezetője, Dzsó Raanan - eredeti osztrák nevén Kurt Weismann - szervezte be 1962-ben Spanyolországban. Skorzeny azt kérte, szolgálataiért cserébe vegyék le a nácivadász Simon Wiesenthal listájáról. Ezt a Moszad megígérte, de Wiesenthal nem volt hajlandó rá, ezért egy hamis levéllel igazolták Skorzeny- nek az alku létrejöttét. A Moszad mégis állta a szavát, mert 67 évesen, 1975-ben Madridban, rákbetegség miatt bekövetkező haláláig Skorzenyt soha nem háborgatták háborús múltja miatt. Beszervezése után Skorzeny Tel-Avivba repült, ahol tárgyalt a Moszad főnökével, Iszer Harellel, és még a Jad Vasem holokausztmúzeumba is elvitték. Első misszióján Egyiptomban összeállította az Izrael ellen készülő rakétaprogramban dolgozó német szövetségesekfogságában (Képarchívum) tudósok listáját. Az izraeli titkosszolgálat meg akarta félemlíteni a német szakembereket, hogy ne dolgozzanak Egyiptomnak, mert egy sikeres rakétaprogram a holokauszthoz hasonló veszélyt jelenthetett a zsidó államra. Skorzeny egy levélbombával Egyiptomban megölt öt embert, mire a német tudósok nagy része hazamenekült. Akkor alig két éve rabolták el Argentínában a zsidók megsemmisítésében jelentős szerepet játszó Adolf Eichmannt, és a német tudósok tartani kezdtek attól, hogy Izrael bosszút áll munkájukért. Akcióban Samirral A Heinz Krug nevű rakétaszakértő éjszakai fenyegető telefonok hatására védelmet remélt Skorzenytől, és egy találkozót kért a volt náci kommandós tiszttől. 1962. szeptember 11-én egy München melletti erdőben maga Otto Skorzeny lőtte le. Az akciónál jelen volt, és a nyomok eltüntetését végezte többek közt Ji- chák Samir, Izrael későbbi miniszterelnöke is, aki akkoriban a Moszad különleges műveletekre szakosodott különítményét vezette. Otto Skorzeny Lebe Gefährlich! (Élj veszélyesen!) címmel kiadta emlékiratait, elsősorban a második világháborúban játszott szerepéről, de nem említette benne sem a zsidók elleni bűntetteit, sem a Moszadnál végzett munkáját. FIGYELŐ Erdogan külföldön is cenzúrázna Bekérették az ankarai német nagykövetet, mert a német köztelevízió szatirikus műsorában Recep Tayyip Erdogan török államfőt gúnyoló dal hangzott el. Az NDR közszolgálati csatorna extra3 című műsorában sugárzott dal szerint Erdogan Törökországában börtönbe kerülnek az államfőnek nem tetsző cikkeket író újságírók, a nők jogait megtipoiják, s az Iszlám Állam helyett inkább a kurdokat lövik; A klip archív felvételekből áll, amelyek a török hatóságokat brutálisan fellépő gépezetként ábrázolják, és az államfőt előnytelen helyzetekben mutatják, például amint leesik egy megvadult lóról. Ankara azt követelte, hogy a német kormány gondoskodjon a dal terjesztésének leállításáról, s az anyag eltávolításáról az NDR online szolgáltatásából. A hír felháborodást váltott ki Németországban, hiszen a politikai szatíra a sajtószabadság része. Ezután a tévéműsor szerkesztői közölték, hogy megválasztották a hónap munkatársának Erdogant, a klipet pedig közzétették angol, illetve török felirattal is. Több német lap bírálta a berlini vezetést, amiért nem tiltakozik Ankara lépése miatt. A bírálatok szerint a német kormány a menekültválság kezeléséről kötött megállapodással ki van szolgáltatva Ankarának, azért nem áll ki a sajtószabadságért. Ezután Michael Roth államminiszter külön közleményt adott ki a napokban Törökországban folytatott tárgyalásairól, kiemelve: a menekültkérdésben folytatott együttműködés nem jelenti azt, hogy politikai kedvezményjár Ankarának. (MTI)
