Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-30 / 73. szám, szerda

181 DIGITÁLIA 2016. március 30.1 www.ujszo.com A fürdőszobában is megfigyel(het)nek IT CAFÉ-HÍR Csak a felhasználók negyede tesz biztonsági intézkedéseket, ha egy nyilvános helyen csatlakozik a hálózatra (Képarchívum) Olyan bizalmas információkat bízunk a telefonunkra, mint a barátainkra, és sokszor még a fürdőbe is magunkkal visszük a mobilt. Arról viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ez mennyi veszélyt rejt. A Kaspersky Lab és a B2B Inter­national felmérése szerint a felhasz­nálók és a digitális eszközeik közötti kapcsolat gyakran szorosabb, mint a legjobb barátok közötti viszony, amit az a két tény is alátámaszt, hogy 29 százalékuk magával viszi őket a für­dőszobába is, illetve 25 százalékuk olyan titkokat is megoszt eszközei­vel, amelyeket senkinek sem mon­dana el. A kutatás szerint az emberek túl­nyomó többsége (87 százaléka) fon­tos, bizalmas és sokszor pótolhatat­lan információkat tárol az okostele­fonján, többek között jelszavakat, üzeneteket, fotókat, kapcsolatokat, fájlokat és egyéb kritikus fontosságú tartalmakat. Négy válaszadóból egy készülékén olyan adatok is vannak, amelyeket senki mással nem szeret­ne megosztani. Továbbá, a készülékeiket szinte mindenhol használják az emberek, többek között a munkahelyükön (52%), az autójukban (41%), a tö­megközlekedési eszközökön (39%), az ágyukban (58%), sőt még a für­dőszobájukban (29%) is. Az otthonunkon kívül készüléke­inket számos veszély fenyegeti, megsérülhetnek, elveszhetnek és el­lophatják őket, sőt, az adatok ello­pására vagy kémkedésre szakosodott kiberbűnözők is feltörhetik őket. A nyilvános wifihálózatokra csatlako­zó készülékek kiváltképp ki vannak téve a támadásnak. Mindezek elle­nére kevés ember tesz óvintézkedé­seket a veszélyek csökkentése érde­kében. A felmérés szerint a felhasz­nálók csupán 26 százaléka változtat online szokásain a nem biztonságos, nyilvános wifihálózatok használata­kor, annak ellenére, hogy a hackerek könnyen lehallgathatják a forgalmat és megszerezhetik a jelszavakat. Csak a felhasználók közel fele (47 százaléka) használja készüléke biz­tonsági funkcióit, többek között a tá­volról történő blokkolást vagy a ké­szülékkereső szolgáltatást. A készülékek védelmének elha­nyagolása beláthatatlan következ­ményeket vonhat maga után - írják a kutatás készítői. A felmérés szerint a személyes vagy bizalmas informáci­óit kiszivárogtatták azon felhaszná­lók 25 százalékának, akiknek a ké­szüléke elveszett vagy ellopták azt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a biztonsági veszélyek automatiku­san megszűnnek, amint hazaérünk - áll a felmérésben. Otthonunkban más, akár nagyobb veszélyek fenye­getnek minket, különösen az olyan bizalmas helyeken, mint a hálószoba és fürdőszoba, mivel egy feltört ké­szülék webkamerája távolról bekap­csolható, és felvételek készíthetők vele. „A felhasználókat szoros kapcso­lat fűzi készülékeikhez, és emiatt könnyen megfeledkezhetnek a biz­tonságról. Nehéz elképzelni, hogy egy olyan tárgy, amit mindig ma­gunknál hordunk és szinte minden dolog kapcsán hozzá fordulunk, po­tenciális fenyegetést jelenthet szá­munkra. De ez bekövetkezhet, és be is következik. A digitális barátunk könnyen az ellenségünkké válhat. A potenciális veszélyek semmibe véte­le és a megfelelő védelem hiánya bi­zalmas információk, pénzünk vagy akár a személyazonosságunk ellopá­sához vezethet. A készülék kamerá­ja, amellyel a minket körülvevő világ eseményeit rögzíthetjük, feltörés esetén egy minket kémlelő és foly­tonosan megfigyelő eszközzé válhat. A biztonság nem egy opcionális ext­ra funkció” - nyilatkozta Peter Al­eshkin, a Kaspersky Lab Consumer Marketing részlegének igazgatója. Annak érdekében, hogy a digitális barát ne váljon digitális ellenséggé, a Kaspersky Lab azt javasolja, hogy mindig használjon erős jelszavakat eszközeihez és online fiókjaihoz, te­lepítsen egy megbízható biztonsági megoldást, valamint vigyázzon a weboldalak megnyitásakor és alkal­mazások letöltésekor, különösen nem biztonságos wifihálózatok használatakor. Akár az egész merevlemezét titkosíthatja a zsaroló vírus Aváltságdíj minden héten megduplázódik (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Nem csupán egyes fájlokét, hanem akár a teljes merevlemezt is titkosíthatja a zsarolóprogramok egyik legújabb, igen veszedelmes képviselője. A ma ismert zsarolóprogramok, például a hazánkban is jelentős pusz­títást végző Locky, a CryptoWall és a TeslaCrypt egyesével titkosítják a merevlemezen található dokumentu­mokat, táblázatokat és képeket. A G DATA szakértői által most felfede­zett Petya az első olyan zsarolóprog­ram, amely a teljes merevlemezt zá­rolja, méghozzá rendkivül gyorsan. A Petya készítői a cégeket támad­ják. A kártevőt jellemzően a HR osz­tályoknak küldik e-mailben, Jelent­kezés állásra” tárggyal. A levél törzse egy Dropbox-linket tartalmaz, ahon­nan a HR-munkatárs letöltheti a munkakereső „portfolióját”. A linkre kattintva egy végrehajt­ható .exe fájl kerül letöltésre, amely­nek neve lefordítva körülbelül ,jelentkezés_portfólió- becsomagolt.exe”. A fájl futtatásakor azonban a PC kékhalált hal, azaz összeomlik, majd újraindul. Az újra­indulás előtt a zsarolóprogram mani­pulálja a merevlemez első szektorát, az úgynevezett Master Boot Recor- dot (MBR), így átveszi az irányítást a gép felett. A kártevő ilyenkor egy fekete kép­ernyőt jelenít meg, amely megté­vesztő módon azt mutatja, mintha a számítógép ellenőrzésre és javításra kerülne. Valójában ez az a pillanat, amikor a Petya zárolja a merevle­mezt. Jelenleg a G DATA szakértői azt feltételezik, hogy a fájlok maguk nem kerülnek titkosításra, csak az el­érésük blokkolt. Egy billentyű lenyomására pedig megjelenik a TOR böngésző mögé megbújó bűnözők instrukciója is: fel kell keresnünk egy adott weboldalt, ahol meg kell adnunk személyes tit­kosító kulcsunkat. Az oldalon tájé­koztatást kapunk arról, hogy a me­revlemezt „katonai szintű titkosítás­sal” zárolták a bűnözők, és megtud­hatjuk, hogyan fizethetünk azért, hogy visszakapjuk adatainkat. Az ár minden héten megduplázódik. A Petya zsarolóprogramot a G DATA „Win32.Trojan-Ransom.Pe- tya.A” néven azonositja, a vírusvé­delmi cég már elkészítette a kártevő ellenszerét, és blokkolta a letöltési linkeket. Mivel azonban megjelenhetnek új, jelenleg még ismeretlen változatok is, a G DATA arra figyelmeztet, hogy néhány egyszerű szabályt mindig be kell tartani. Az első ilyen, hogy fo­lyamatosan gondoskodjunk az ada­tok mentéséről. Fontos emellett, hogy a HR-osztály munkatársai figyelmet fordítsanak arra, hogy ne töltsenek le, és ne indítsanak el végrehajtható fáj­lokat. A hamis életrajz elindítása után a fertőzés már nem akadályozható meg. Amennyiben mégis bekövetkezik a fertőzés, a rendszergazdák azonnal kapcsolják le a hálózatról az érintett számítógépeket, hogy a kártevő ter­jedését meggátolják. Jelenleg még nem világos, hogy az adatok visszanyerhetőek-e, a váltságdíj kifi­zetését azonban a szakértők nem ja­vasolják. (hvg.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom