Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-30 / 73. szám, szerda

CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFOLD 2016. március 30., szerda 9. oldal (A szerző felvétele) A 20. században idősek otthona is működött a kastélyban * FÓKUSZBAN Szálloda a kastélyban Nyékvárkony. Az Amadé csa­lád egykori birtokából átalakí­tott ötcsillagos hotel 2016 leg­jobb szlovákiai szállodája. Egy ideig Nyékvárkony volt az Amadé család központi birtoka. A község a 16. században vá­rosi, a család pedig földesúri rangot kapott. A kastélyt minden bizonnyal kúriának használta az Amadé család. Miután áthelyezték a székhelyüket a közeli Bősre, pusztulásnak indult a rene­szánsz alapokra épült kúria. Az 1900-as évek elején Pfeifer Mátyás rakta le a mai, Lajos- korabeli stílusú kastély alapjait. A huszadik század során több­ször gazdát cserélt az U alap­rajzú épület, idősek otthona is működött benne, néhány éve ötcsillagos szállodaként üze­mel. Az impozáns környezet­ben fekvő kastélyt ma az ország legjobb szállodájaként tartják számon. Egy magazin értékelte a hazai hoteleket, munkatársai titokban, névtelenül térképez­ték fel a hazai szállodák szol­gáltatásait. (béva) A Duna és a sziget jelképei a pecsétben Pedagógustalálkozó Szencen A Szenczi Molnár Albert Alapiskolában megrendezett találkozón 127 peda­gógus vett részt (Képarchívum) BARTALOS ÉVA rrai Egy 17. századi pecsét alapján készült el a Dunaszerdahelyi járás legfiatalabb városának címere. Kék alapon zöld zsombék és arany nádszálak díszítik Bős cí­merét. A kék szín a Dunát jelké­pezi, a két zöld zsombék a szigetet - Csallóközt - szimbolizálja. Bős 1790-ben kapott mezővárosi ran­got, az akkor használt pecsét ké­pezte az 1994-ben elfogadott cí­mer alapját. A község a 15. szá­zadban vált jelentős regionális centrummá, amikor az Amadé család Várkonyból ide költöztette a birtokai központját. A 18. szá­zadtól Böős mezőváros néven említik az okiratok a települést. A címer ábrázolásai geográfiai sajá­tosságokra utalnak, a víz, a szige­tek és a nád együtt jelképezi a köz­ség földrajzi elhelyezkedését. A heraldikai szabályok szerint a fém színek képezik a címer alapját. Az ezüstre és aranyra festett motívu­mok a lovagi tornák idejéből szár­maznak, amikor a vértezet alapján kellett megkülönböztetni az el­lenfeleket. Bős címerén arany nádszálakon jelenik meg a fém ábrázolás. A 18. századtól Böős mezőváros néven említik az okiratok a települést. A helyi önkormányzat 1994-ben fogadta el a község hivatalos cí­merét, amely Ladislav Vrtel és Dragica Vrtelová alkotása. Legközelebb Nana címerét mu­tatjuk be. SZAKÁL KINGA Vass Vilmos a motivációról, az akarat, az alázat ás az attitűd háromszögéről tartott előadást, Pais Ella Regina a generációt mutatta be. SZENC A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége, a Pozsony-Szenc területi választmánya múlt héten a pedagógusnap alkalmából szerve­zett Módszertani napot és pedagó­gustalálkozót Szencen, a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. A találkozón 127 szakmabeli vett részt. A konferenciát a két szervező, Morvay Katalin, az SZMPSZ Pozsony-Szenc területi választmá­nyának elnöke, a pozsonyi Duna ut­cai alapiskola és gimnázium igazga­tója és Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgató­ja nyitotta meg. Az iskola diákjainak műsora után Vass Vilmos egyetemi tanár A motiváció új értelmezése című előadását hallották a jelenle­vők. „Két évvel ezelőtt már megva­lósult a pedagógustalálkozó, Vass Vilmos akkor is a vendégünk volt, a mostani előadását az előzőre építet­te” - mondta lapunknak Morvay Katalin. Vass Vilmos beszélt a mo­tiváció új értelmezéséről, magáról a motivációról, a motiváltságról, ar­ról, hogy mi fontos a mai pedagó­gusok munkájában. Jelvázolta, hogy teljesen más generációval ál­lunk szemben, ez a Z generáció, on­line világban élő gyerekek, akikhez másképp kell alkalmazkodnunk” - mondta Morvay. Vass kitért arra, hogy a pedagógus munkájához kell az akarat, az alázat és az attitűd. Pais Ella Regina Barangolás az állandó­ság és változás ösvényein az okta­tásban című előadásában elmondta, hogy mára lerövidült a generációk időtartama. Régebben egy generá­ció húsz évig tartott, ma 13-15 évig, emiatt a gyerekek gyakran változ­nak. A mérések alapján a mai gye­rekek a legintelligensebbek és a leg­okosabbak, viszont emocionálisan nem mindegyik iskolaérett. „Pais úgy jellemezte, hogy ha van egy fel­adat, probléma, amelyen a gyerek gondolkodik, akkor nem fog unat­kozni és az osztályban rendetlen­kedni. Ez a generáció ki van éhezve arra, hogy megoldja a problémát, hogy dolga legyen, ne készen kapja a tudást, az anyagot. Meg kell taní­tani őket logikusan gondolkodni. Problémamegoldást, csoportmunkát kell nekik feladatul adni és ösztö­nözni kell őket” - tette hozzá Mor­vay Katalin. Pais Ella Regina rámu­tatott, hogy sokszor nem a gyerek­ben, hanem a szülőben van a hiba. > A királynő földje Bős első írásos említése egy 1102-es dokumentumban található. A 13. szá­zadi írásos emlékekben Beys néven szerepel, egy oklevélben a királynő földjének nevezik. Később az Amadék birtokába került az egykori besenyő tele­pülés. A 15. században Bős lett az Amadé család központi birtoka. Az évszázadok során különböző formákban használták a Bős nevet. 1948-ban Gabčíkovóra keresztelték a falut. 2016. január elsejétől Bős az ország egyik legfiatalabb városa, (béva)-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom