Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-18 / 65. szám, péntek

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. március 18 I 3 Bugár: Matovičék miatt kellett sietni „Sulíkék erősödnének, de sajnos Kotlebáék is, ezért nekünk gyorsan kellett döntenünk" SZALAY ZOLTÁN Robert Fico, Andrej Danko és Radoslav Procházka mellett Bugór Béla lesz az új kormánykoalíció egyik vezetője. Korrupcióellenes harcot, több kisebbségi jogot ígérnek, de vajon mi garantálja mindezek megvalósításét? Erről kérdeztük a Híd elnökét. Az SNS szombati döntése után a Híd nagyon gyorsan eldöntötte, hogy tárgyalni indul a Smerrel. Ön egy szerdai blogbejegyezésében azt írta, ha az SaS másképp dönt, akkor a Híddal és a Siet’tyel együtt nagyobb ellensúlyt képezhettek volna a Smerrel szemben. A Híd szombati döntése előtt egyeztetett erről Sulikkal? Azon a héten már részt vettünk egy cétoldalú tárgyaláson az SaS-szel. \mikor kiderült, hogy ők keményen elhatárolódnak a Smerrel való együttműködéstől, elfogadtunk egy íatározatot, amelynek a lényege az /olt, hogy a Smer, az SaS és a Sieť fi­gyelmét felhívtuk, mindenkinek en­gednie kell egy kicsit. Ha ezt meg­ették volna, akkor nagyon kemé- lyen kézben tudtuk volna tartani a ímert, de az SaS ezt elutasította. Ezen a nyilatkozaton kívül más gyeztetés nem volt? A kétoldalú tárgyalás alapján gyértelmű volt, hogy ők nem haj- indók még csak asztalhoz sem ülni Smerrel. Ezért mondtuk azt, hogy z az ő óriási felelősségük is. Ha az INS nem így dönt, jobboldali kor­lány alakulhatott volna, ott mi vol­Bugár ismét a parlament alelnöke lehet tunk az egyedüliek, akiknek rágták a : fülét, hogy engedjünk. Mi enged- ; tünk, hiszen az SNS nélkül nem ala- ; kulhatott volna semmilyen kor- mány. Engedtünk Matovičcsal kap- I csolatban, sőt még azt a békát is le- j nyeltük, amit úgy hívnak, hogy Kol- i lár. Ennek ellenére azt a kormányt : nem lehetett létrehozni, hanem csak : egy másik, bal-jobb kormányt. Az ; előrehozott választások katasztró- : fához vezetnének, a nacionalizmus ; előretörőben van a környező orszá- j gokban, és a Polis felmérése is je­lezte, hogy megerősödnének a szél- i (Somogyi Tibor felvétele) sőségesek. Szlovákia bebamulna, Kotlebáék lennének a helyzet nyer­tesei. Az, hogy az SNS ott lesz a kor­mányban, és erős pozícióhoz jut, nem jelenti szintén a szélsőjobb térnyerését? A szélsőjobbtól elvárható, hogy a kisebbségi kisiskolák megmentésé­re adja a jóváhagyását? Vagy hogy a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvénytervezetre azt mondja, hogy el tudja képzelni? A puding próbája az, hogy megeszik. Mi indokolta ezt a villámgyors tempót, amivel megalakult a koa­líció? Ezt Matovičék váltották ki. A fel­hívásaik, a képviselők támadásai, a facebookos támadások, amelyek nagy része szervezett volt. Ezek mind azt mutatták, hogy el akarják bizonytalanítani az embereket. A felmérés azt is kimutatta, hogy Su­líkék erősödnének. De sajnos Kot­lebáék is. Ezért nekünk gyorsan kel­lett döntenünk. A javaslataink 90%- a bekerült a programba, ami azt mu­tatja, sok volt a hasonlóság a Sieť, sőt az SNS programjával is a gazdasági kérdésekben. De 3-4 konkrét ki­sebbségi ügyet is bevittünk, ez sem a Radičová-, sem a Dzurinda- kormányok idején nem sikerült - még csak a kormányprogram részé­vé tenni sem, nemhogy megvalósí­tani. Az egyik prioritás a korrupció- ellenes harc, amely azonban ugyanígy prioritás volt a Smer- kormány 2012-2016-os program­jában. Mire lehet azt alapozni, hogy a Smer ezt most komolyan gondolja? Arra, hogy ez Lucia Žitňanská te­rülete lesz. Ha kiderül, hogy ez csak afféle „próbálkozás”, Lucia Žitňanská velünk együtt azonnal feláll, és kilép. Viszont nagyrészt Robert Kaliňák területe is lesz. Az egyezség az, hogy a korrup­cióellenes harcra vonatkozó törvé­nyeket Lucia Žitňanská fogja elő­készíteni. Kaliňák még arról is be­szélt, hogy a közbeszerzési rend­szert is átengedné. Csak mivel az elektronikus közbeszerzési rend­szert ő indította be, ez nem biztos, hogy jó ötlet. A szélsőségesek elleni harcról sok szó esik, a romapolitika vi­szont hiányzik a prioritásokból. Ez nem igaz. Attól, hogy a „roma” szó nem jelenik meg, ez még nem azt jelenti, bogy nincs ott a romapoliti­ka. A szociális intézkedések között foglalkozunk a szegény rétegek munkalehetőségének megteremté­sével is. Másrészt, ami nem kerül a prioritások közé, még bekerülhet a programba. Tehát számíthatunk még arra, hogy a kormányprogramban megjelennek olyan elemek, ame­lyek a prioritásokból hiányoznak? Persze. Ezeken a prioritásokon kívül számos olyan dolog van még, amiről tudjuk, hogy ott kell lennie a kormányprogramban. Az SNS-es oktatási miniszte­rekkel eddig mindig rosszul jár­tunk. Miért egyeztek ebbe bele? Nem volt más lehetőség. Ha nem hat és fél százalékot kaptunk volna, hanem mondjuk nyolcat, akkor valószínű, hogy ezt a posztot elvi­hetjük. Azt viszont el tudtuk érni, hogy odakerülhessen a mi államtit­kárunk, hozzá fog tartozni a kisebb­ségi oktatásügy, vagyis az az osz­tály, amely valamikor működött a minisztériumban, ám fokozatosan leépítették. A szlovák nyelv oktatá­sa is bekerült a prioritások közé, amit mi akartunk, ennek a lényege, hogy a magyar gyerekeknek ne anya­nyelvként kelljen tanulniuk a szlo­vákot. Hangzatosak a koalíció ígéretei, de kérdésesek is Robert Fico miniszterelnök: nem megy messzire (TASR-feivétei) ISSZEFOGLALÓ langzatos ígéretek, melyekből kérdés, hogy mi alósul meg. Ez jellemző az lakuló kormány orrupcióellenes és szociális »riiletre vonatkozó rioritásaira. Az alakuló kormányprogramban 'ámos korrupcióellenes intézkedés lálható. A pártok például előzete­st megegyeztek egy szigorú ffshore-ellenes törvény elfogadá- iban, hatékony alkotmánytörvényt tarnak a vagyon eredetének igazo- sáról, és a közpénzeket kezelő ;emélyekre vonatkozóan megte- mtenék a személyes vagyoni fe- lősségvállalás feltételeit. Papíron jól mutat [A Transparency International ovensko (TIS) civilszervezet sze­lt a javasolt intézkedések papíron ;yan jól mutatnak, de elfogadásuk m jelenti azt, hogy a korrupciót sí­iül csökkenteni. „Meg kell várni, iképp fogják a gyakorlatban kivi- lezni ezeket az intézkedéseket, ár a jelenlegi törvények alapján is tékonyan fel lehetne lépni az fshore cégek ellen, ha az adóhi- tal és a rendőrök szabad kezet pnának. Több miniszter már évek i rács mögött lehetne, ha az yészség élére megfelelő jelöltek kerülnének” - közölte sajtónyilat- ; { kozatában a TIS. A szervezet szak- : j értői szerint az elmúlt években kü- j ! lönböző nonprofit szervezetek és újságírók sokkal több botrányt le­lepleztek, mint az egész állami ap­parátus. „Ezért az összes javasolt in­tézkedés közül a legfontosabbnak azt tartjuk, amely a polgárok, s nem a hivatalnokok kompetenciáit bőví­tené a közpénzek felhasználásának ellenőrzésénél. Mindezt azzal, hogy már olyan óriáscégekre, mint a Szlovák Gázművek vagy az atom- energetikai JAVIS, is vonatkozna az infotörvény. Fontos javaslat az is, hogy az összes létező szerződést egyetlen központi internetes olda­lon hozzák nyilvánosságra” - írták a TIS szakértői. Kiemelték, hogy minden törvénynél fontosabb lesz, kik kerülnek a rendőrség élére, mi­lyen változásokat foganatosítanak az ügyészségen, milyen jelölteket ül­tetnek a nagy állami cégek vezeté­sébe vagy a kórházak élére. „Azt, hogy milyen eredményesek lesznek az új kormány korrupcióellenes in­tézkedései, leginkább az fogja iga­zolni, hogy azok, akikre eddig mint­ha nem vonatkoztak volna a törvé­nyek, rács mögé kerülnek-e vagy sem” - zárta le a TIS. 100 ezer új munkahely? Az alaptézisek egyik legnagyobb ígérete a szociális területre vonatko­zik: a kormány 100 ezer új munka­helyet akar létrehozni a következő négy évben. Ehhez meglepően ala­csony munkanélküliség-csökkenést vállal: 10 százalék alá nyomná a rá­tát. Ez akár már idén nyárra telje­sülhet, hiszen most is csak kevéssel van 10 százalék felett az arány. Sok régióban nem is a munkahelyek hi­ánya miatt nem csökken a munka- nélküliség, hanem a munkanélküli­ek képzetlensége, a munkakészs'é­gük elvesztése miatt. Ebben a rész­ben találhatjuk a Smer fő témáit: a „társadalmi párbeszéd következetes alkalmazását”, ami az eddigi kor­mány idején elsősorban a párt által választott szakszervezetekkel való párbeszédet jelentette. A minimál­bér kérdésében óvatosabban fogal­maz a dokumentum, mint ahogyan az a Smertől megszokott: a minimálbér „mértékkel történő” emelése az utóbbi két évben nem volt jellemző a pártra. Óvatos nyugdíjemelés Viszonylag óvatosabb a doku­mentum a nyugdíj valorizáció meg­változtatása kapcsán is. Az idei 1,9 eurós nyugdíjemelés - ami a negatív infláció eredménye - sok pártot arra késztetett, hogy megígérje, ennél nagyobb emelést biztosító rendszert vezetnek be. A valorizáció módosí­tására tett ígéret mellett azonban ott van egy mellékmondat, amely sze­rint az új rendszer sem veszélyez­tetheti az államháztartás egyensú­lyának fenntarthatóságát, vagyis nagy változás nem várható. Az egyik alaptézis a második pil­lérből való nyugdíjkifizetés mód­szerének megváltoztatását ígéri, ez a nyugdíjasoknak kedvez majd, a programozott kifizetés, vagyis a megtakarított vagyon részletekben való felvétele - az életbiztosítók el­kerülésével - várhatóan szélesebb kör számára válik majd elérhetővé. Ebbe a fejezetbe tartozik az a két prioritás is, amely meghatározhatja a roma telepek problémájával szem­beni attitűdöt. A kormány szigorí­tani fogja a szociális segélyek felté­teleit, segíteni fogja a munkahely- teremtést a leszakadó közösségek­ben és bonuszként harcolni fog az uzsorásokkal. Kérdéses, hogy ez va­lódi segítséget jelent-e a roma tele­peken élőknek. (dem, ipj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom