Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-16 / 63. szám, szerda

DUNA, VAG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. március 16., szerda 13. oldal UH' UtH rtmit’’ tlltl: umimnsiin» SKlltllltl ttttt Román, gótikus és barokk jegyeket is visel (Gulyás Zsuzsanna felvétele) FÓKUSZBAN Karintiából jött premontreiek építtették Bény. Európai jelentőségű a bé- nyi kéttornyú, római katolikus Szűz Mária-templom. A szerze­testemplom 1217 előtt épült ro­mán stílusban, de gótikus és ba­rokkjegyeket is visel. Az egyet­len, tágas templomhajóhoz hár­mas szentély kapcsolódik. Az ikertomyos homlokzat mögötti szakaszt vaskos pillérpár osztja három hajóra, felette tekintélyes karzat húzódik. Az előcsarnok a román kori francia szerzetesi templomok (például a ciszterci­ek) sajátossága. 1722-ben ba­rokk stílusban építették át. 1862- ben Scitovszky hercegprímás visszaállíttatta eredeti stílusát. A második világháborúban a templomban nagyon komoly károk keletkeztek. Helyreállítá­sakor sikerült megmenteni ere­deti részeit, például a levelekkel és vadászjelenetekkel díszített oszlopokat, illetve a féloszlopo­kat. Tavaly a templom, a rotunda és a kurtaszoknyás viselet is be­került a Felvidéki Magyar Ér­téktárba (guzsu) Nemesi családok deméndi birtokai Civilek, politikusok, az MKP és a Híd is koszorúzott (A szerző felvétele) Ünnepi megemlékezés - aktuálpolitikai üzenetek nélkül SZÁZ ILDIKÓ Ľl*úÍ,3(lJ A lévai járásbeli község a Búr­patak partján, Ipolyságtól tizen­hat kilométerre fekszik. A telepü­lést 1291-ben Damian alakban említik először. A kora heraldikában használt vörös alapú pajzson aranyszínű fordított ekevas látható, továbbá aranyszínű, gyöngyökkel díszí­tett királyi korona. A pajzson mindkét oldalon aranyszínű latin kereszt van - a katolikus lakosság jelképe -, a lángnyelvű kard valószínűleg a minden gonosz fe­lett győzedelmeskedő Szent Mi­hály arkangyal jelképe. 1776-ban leégett Szent Mihály arkangyal római katolikus temploma és a plébánia. Grassalkovich Antal harmadik felesége újíttatta fel. Gróf Grassalkovich Antal 1694. március 6-án született. Demén- den, majd a nyitrai járásbeli Ör­ményben és a magyarországi Gö­döllőn élt. A szent korona a De- ménden élő nemesi családok tisz­teletére került a pajzsra. Az itáliai származású Deméndi családok őseit Károly Róbert hívta meg az udvarába. A falu neve is a latin Damianus személynévből szár­mazik. Deménd plébániáját 1387- ben alapították. A Grassalkovich- családa 18., majd a 19. században a Simonyi, a Benyovszky, utána a Palugyai-család birtoka lett. La­kói földműveléssel, szőlészettel foglalkoztak. A talajt már a ko­rábbi feljegyzésekben is jó minőségűnek, termékenynek tar­tották, ezért kerülhetett bele a cí­merbe a fordított ekevas. A falu határában állt egykor Hébec köz­ség, amely a tatárjáráskor pusz­tult el. 1317-ben említik először Hebuch alakban. A dombtetőn álló templomot a hagyomány szerint I. István király emeltette, a szentély bal oldalába 1023-as évszámot véstek. A ro­mos templomot a 19. század ele­jén Simonyi Ferenc földbirtokos építtette újjá, nemsokára villám sújtotta, de megint felépítették. Legközelebb Búcs címerét mu­tatjuk be GULYÁSZSUZSANNA Hagyományosan az ünnep előestéjén - március 14-én - rendezték meg Párkányban a koszorúzást és megemlékezést. EHESEEI A rendezvény szervezője a Cse- madok párkányi alapszervezete, ünnepi szónoka Csáky Pál volt. A kopjafánál tartott koszorúzáson a civil szervezeteken kívül részt vet­tek az MKP és a Híd képviselői, va­lamint Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykö­vete és Eugen Szabó polgármester is. A nagykövetet, a polgármestert és Csáky Pált a szervezők külön kö­szöntötték. A művelődési központban tartott megemlékezésen Czimbalmosné Molnár Éva felolvasta Orbán Vik­tor levelét, majd Csáky Pál tartott beszédet. Aktuálpolitikai üzenet nem hangzott el. A szervezők a versválasztásnál is biztosra mentek - az ünnepségen Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet és a Sza­badsághoz című költeménye hang­zott el. Csáky Pál beszédét a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola ün­nepi műsora követte. A március 15-i hosszú hétvége idején sok magyarországi turista fordult meg Párkányban, de a ko­szorúzáson és a megemlékezésen csak kevesen vettek részt. Az ün­nepségen a város óvodásai és isko­lásai sem voltak jelen. Megjelent a juhásznak Szent Ilona Valamikor régen kegytemplom volt a hébeci, mellette forrás fakadt, a közelében remetelak állt. A templomhoz legenda fűződik, mely szerint 1778-ban egy juhász a közelben legeltette nyáját, és megjelent neki Szent Ilona, aki arra kérte, ne hagyják elpusztulni a templomát. A Szűzanya képe a mellékoltáron van, újjáépítése óta közkedvelt búcsújáróhely. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom