Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-02 / 51. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. március 2. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 115 Jubileumi év Léván SZÁZ ILDIKÓ Koncertekkel és családi rendezvényekkel készülnek a 860. évfordulóra. üüza Ebben az évben ünnepük Léva el­ső írásos említésének 860. évfordu­lóját, a jubileumi évben alkalmi cí­mer díszíti a meghívókat, a plakáto­kat, és ugyanilyen bélyegzőt hasz­nálnak a hivatalos önkormányzati nyomtatványokon. Léva első írásbeli említése 1156- ból származik, a város önkormány­zati lapjában és a helyi televízióban történelmi összefoglalókkal, hely- történészekkel készített beszélgeté­sekkel idézik fel a történelmi ese­ményt. Március 13-án a lévai sport­csarnokban kulturális, művelődési és sportnapot tartanak, különféle versenyeket, játékos foglalkozáso­kat rendeznek. Nemzetközi vadász­napot, fényképészeti fesztivált, to­vábbá színházi napokat rendeznek a városban, koncertek lesznek a zsi­nagógában. Március 20-án Kultúr­történet, szellemtörténet Léván, a A hagyományos lévai várjátékokon is megemlékeznek a jeles évfordulóról (A szerző felvétele) Garant mentén és a Felvidéken cím­mel tart előadást Kun Ferencz törté­nész a Csemadok helyi szervezeté­nek központjában. Léva első okira- tos említésében az áll, hogy Marti- rius esztergomi érsek Baratka köz­ségben Szent Márton tiszteletére templomot szentelt, így jött létre az egyházközség, amelyhez a Villa Le- ua és Vitk községet csatolták. Leua (Léva) település abban az időben a mai Léva központjától keletre, a szőlőhegy lejtőj én volt, amit máig Ó- Lévaként emlegetnek. A lévai várat a 13. század végén építették, amikor a tatárok által feldúlt Barsi vár je­lentősége már hanyatlott. Stratégia­ilag jól védett helyet választottak a Selmeci hegyek utolsó nyúlványán, ahonnan jó kilátás nyílt, és a mo­csaras terület megnehezítette a hoz­záférést. A várfalak védelmében a 14. században kialakult Nagy, majd Új Léva. A 18. század második fe­lében a város a Garam mente déli ré­szének mezőgazdasági központjává vált. A járási székhelyen 2006-ban emlékeztek meg a város az első írá­sos említésének 850. évfordulójáról, egész évben ünnepeltek, több ren­dezvényt tartottak a jubileum jegyé­ben. Ebben az évben a város önkor­mányzata a lévai szervezetekkel és intézményekkel közösen ismeret­terjesztő előadásokat, rendezvénye­ket tart a városról. Egyetemi várossá válhat Dél-Komárom A tervek szerint Dél- Komáromba kerülhet a budapesti régészeti képzés egy része. Ezzel Dél-Komárom is egyetemi várossá válhat - hangzott el az ide­genvezetők világnapján tartott múlt heti rendezvényen, amelyről Ra­dies Gábor, a városi hivatal kom­munikációs vezetője tájékoztatta lapunkat. „Hosszabb távon gondolkodunk. Nemcsak a nyári régészeti képzést akarjuk Dél-Komáromban megtar­tani, hanem ide helyeznénk át a bu­dapesti képzés egy részét is - árulta el Borhy László, az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének vezetője. - Elképzelésünk egyezik az önkor­mányzat és a kormány elképzelé­sével. A limes mint világörökség pályázat benyújtásán dolgoznak, amiben Brigetiónak fontos szerepet szánnak.” Negyedszázada kezdőd­tek meg a limes, azaz a Római Bi­rodalom szárazföldi védelmi határ­vonalához tartozó Brigetióban az ásatások, és azóta igen jelentős le­letek kerültek felszínre a katonai tá­bor és katonaváros területéről. Egyebek mellett az itt állomásozó légiók pecsétjeivel díszített téglák, tetőcserepek, bronz pénzérmék, ékszerek, üveg- és kerámiaedé­nyek, valamint egy 800 négyzet- méteres padlófiítéses furdőkomp- lexum maradványai. Az ELTE Tudásközpontja a több mint 10 éve üresen álló egykori Mezőgazdasági Kombinát épületé­ben kapna helyet, és ide költözne a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Klapka György Múzeum is. „A megvalósításhoz keressük a pályázatot, de a tervek már elké­szültek” - mondta Radics Gábor. A földszinten egy nagy, az emeleten két kisebb előadót alakítanának ki. Itt kapna helyet a római kiállítás, a történeti és időszaki kiállítás, a kép­tár, valamint a felvidéki néprajzi tárlat, és idővel a kőtár is. A múze­umnak jelenleg helyet adó Kele­men László utcai épület raktárként és restaurátori műhelyként funkci­onálna. (vkm) Jane Williams, a tasmaniai hídőr GULYÁS ZSUZSANNA Tasmaniábél, Ausztrália legnagyobb szigetéről érkezett Párkányba Jane Williams, a Mária Valéria híd aktuális őre. A költő és férje három hónapot tölt Párkányban. A Hídőr-projekt 2004-től műkö­dik. Megálmodóit, a Svájcban élő Frühauf házaspárt a Mária Valéria híd újjáépítése inspirálta. A fizikai híd mellett szellemi hidat akartak kovácsolni a Duna két partja és a vi­lág között. A Hídőr-projektben olyanok ve­hetnek részt, akik a művészet vagy a tudomány által képesek a mentá­lis, szociális, vallási és politikai ha­tárok leküzdésére. A hídőrök há­rom vagy hat hónapot töltenek a la­kásból és műteremből álló párkányi Hídőrházban. Erre az időre ösztön­díjat és teljes művészi szabadságot kapnak, viszont ténykedésükbe be kell vonniuk az itt élőket is. Ta­pasztalataikról, benyomásaikról naplót kell vezetniük. Az első hídőrök - Eva-Maria Würth és Phi­lippe Sablonier - svájciak voltak. Őket Hollandiából, Németország­ból, Ausztráliából, Nagy-Bri- tanniából és Új-Zélandról érkező művészek követték. A Hídőrház­ban az elmúlt tizenkét évben a világ minden részéről megfordultak művészek. Az aktuális hídőr Jane Williams költő, aki Angliában született, de férjével Tasmaniában él. A kilenc­venes évektől jelennek meg versei Ausztrália legjelentősebb irodalmi és egyéb folyóirataiban. Költemé­nyei Írországban, az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában, Ángliában, Japánban, Svédországban és Indi­ában is ismertek. Első verseskötete 1998-ban Ausztráliában jelentős irodalmi díjat kapott. Azóta rend­szeresen jelennek meg kötetei. A legutóbbi válogatás (Days like this) az 1998 és 2013 között megjelent verseit tartalmazza. Jane Williams verseiből időközönként előadó- és felolvasóesteket tart. Megfordult már Írországban, Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Malajziában és Csehországban is. A párkányi közönségnek a Híd­őrházban, a március 11-én 18 óra­kor megnyíló kiállításon mutatko­zik be. Gyermekverseket és haikukat is ír, amelyeket fotókkal egészít ki (Képarchívum) ói Jahdekbzzuk! Húsok és zöldségek daralasa 3 rost: finom, közepes, durva Kolbászkészítő tartozék ■ Az ajánlat 2016. március 20-ig tart Az ajándék értéke: 50 € 2Era MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Szót egy évre + húsdaráló Irányár: 163,30 € Keresztnév: Vezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányítószéni: Telefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: Ez o lap jár Önnek! UJ SZÓ Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikádós célokra használja fel. A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a.s., distribučné oddelenie, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1,02/323 77 777

Next

/
Oldalképek
Tartalom