Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-12 / 60. szám, szombat
2 KÖZÉLET 2016. március 12.1 www.ujszo.com Hivatalnokok is kormányozhatnak Fico Kiskánál - mintha kicsit feszélyezett volna a hangulat (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A köztársasági elnök- ha minden más lehetőséget kimerített, vagy ha ezt látja a legjobb megoldásnak - a parlamenti pártoktól független személyt is megbízhat kormány- alakítással. Ebben az esetben egy ideig úgynevezett hivatalnokkormány irányítaná az országot. Az alkotmány nem szabályozza, hogy kit kell megbíznia a kormány- alakítással a köztársasági elnöknek, csak annyit tartalmaz, hogy „a miniszterelnököt a köztársasági elnök nevezi és hívja vissza”. A kormány további tagjait a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a megbízott kormányfő. Természetesen van egy megkötés: az így kinevezett kormánynak 30 napon belül meg kell szereznie a parlament bizalmát, vagyis el kell fogadtatnia a parlamentben a kormányprogramot. „Ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megvonja a bizalmát a kormánytól, vagy ha elutasítja a bizalmi indítványát, akkor a Szlovák Köztársaság elnöke visszahívja a kormányt”- mondja ki egy következő cikkely. Kit bíz meg Kiska A kormányalakítási esélylatolgatás során a sajtóban többször felmerült az a lehetőség, hogy Andrej Kiska úgynevezett „hivatalnokkormányt” bíz meg az ország irányításával. Erre lehetősége van, hiszen azt bíz meg a kormányalakítással, akit akar, de az így megbízott kormányfőnek az általa javasolt kormánnyal 30 napon belül a parlament elé kell állnia, és bizalmat kell kérnie a további munkájához. Ha ez nem sikerül, akkor ugyan hivatalban marad, de csak a következő kormány kinevezéséig. H ivatal nokkormá ny Aneta Világi szerint egy hivatalnokkormány kinevezését csak valóban utolsó megoldásként lenne szabad választani. „Demokratikus keretek között az a legjobb, ha a kormányt azok a pártok hozzák létre, amelyek erre felhatalmazást kaptak az emberektől - mondta lapunknak a pozsonyi Komenský Egyetem politológia tanszékének oktatója. - Ebből a szempontból a kormányalakítás elsődlegesen azoknak a pártoknak a feladata, amelyek bejutottak a parlamentbe, ennek így is kellene történnie.” Szerinte nincs igazuk azoknak, akik szerint a jelen helyzetben a hivatalnokkormány lenne a legjobb megoldás. „Elvi szempontból az a legjobb, ha a kormány is tükrözi a választópolgárok akaratát” - magyarázza Világi. Ugyanakkor nem tartja kizártnak a hivatalnokkormány létrejöttét. „Ha minden tárgyalás kudarcba fullad, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a hivatalnokkormány az egyetlen megoldás, de nem hiszem, hogy ez bármilyen más megoldásnál jobb lenne, mivel a demokrácia alapelve a választópolgárok akaratának a tiszteletben tartása, még akkor is, ha néhányunknak vagy sokaknak nem tetszik a választások végeredménye” - véli a politológus. Szerinte ennek a kormánynak egy előrehozott választásokig kellene vezetnie az országot. Előrehozott választások Nem olyan egyszerű az előrehozott választások kérdése sem. A 2012-es előrehozott választásokat egy alkotmánytörvény elfogadásával tette lehetővé az akkori parlament. A jogszabállyal foglalkozott az Alkotmánybíróság (AB) is, amely azonban csak arról döntött, hogy a választási ciklus lerövidítése nem sérti a választók jogait. Az alkotmány szerint ugyanis a választók 4 évre választják meg képviselőiket, ha ez az időszak rövidül, akkor módosulnak a feltételek. Elemzők szerint azonban más lehetne az AB válasza, ha egy jelenlegi képviselő tenne panaszt amiatt, hogy őt négy évre választották meg, de ezt a jogát most elveszik tőle. Erre volt példa Csehországban, ahol a Topolánek- kormány bukását követően a kormánykoalíció megegyezett az előrehozott választásokban, de a cseh alkotmánybíróság ezt leállította. A választási ciklus végéig Jan Fischer hivatalnokkormánya vezette az országot. Andrej Kiskának azonban fel kell oszlatnia a parlamentet, és ki kell írnia az előrehozott választásokat, ha a választásoktól számított 6 hónapon belül a parlament nem szavaz bizalmat egyetlen kormánynak sem. Óvatos Híd-MKP közeledés Pozsony. Tapogatózó tárgyalásokra készül hétfőn a Híd az MKP-val. „Sok minden van, amit meg kell beszélnünk, először is azokat a problémákat kell tisztáznunk, amelyek gátolják az együttműködést” - mondta lapunknak tegnap Sólymos László, a Híd alelnöke. Ahogyan azt lapunk már korábban megírta hétfőn, Bugárék kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ülnek a két párt képviselői. „Nem itt fogjuk megoldani az együttműködés problémáját, de valahol el kell kezdeni” — magyarázta Sólymos. Szerinte mindenekelőtt olyan légkört kell teremteni, amelyben a választók is elhiszik, hogy a két párt tényleg együtt akar működni. Szerinte a tárgyalások kimenetele teljesen nyitott, azok mutatják meg, hogy meddig j útnak majd el az együttműködésben. Az MKP is elsősorban „ismerkedni” akar. „Mi elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy a Most-Híd hogyan látja az országban kialakult politikai helyzetet, mi a véleményük arról, hogy megerősödtek a nem standard politikai pártok, és úgy néz ki, hogy elburjánzik a parlamentben a xenofób, nacionalista vonal” - mondta lapunknak korábban Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke, aki Berényi József lemondása után az elnöki jogköröket is ellátja. A múlt heti parlamenti választások egyik párt számára sem hoztak jó eredményt, az MKP harmadszor egymás után nem jutott be a törvényhozásba, a Híd pedig sok szavazót veszett, főként Dél-Szlovákiában. (Ipj) Nálunk a legdrágább az élelmiszer a régióban Még maradnak Procházka mellett Cséfalvay Katalin (Sieti) az egyetlen magyar képviselőnő az új szlovák parlamentben (Jozef Jakubčo felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban továbbra is olcsóbban juthatunk hozzá az élelmiszerekhez, mint Szlovákiában - derül ki a Postabank legújabb felméréséből, amely szerint több élelmiszerfajta még Ausztriában is olcsóbb, mint nálunk. „Csehországban rizst, tojást, sót, teát és cigarettát, Magyarországon lisztet, olajat, joghurtot, tejcsokoládét, ásványvizet és sörtéri megvenni." Dominika Ondrová „A visegrádi országok közül az élelmiszerek esetében Szlovákiában mértük a legmagasabb árszintet” - nyilatkozta Dominika Ondrová, a Postabank elemzője. A pénzintézet felmérése szerint az élelmiszerekhez Csehországban átlagosan 7, Magyarországon 17, Lengyelországban pedig csaknem 20%-kal olcsóbban juthatunk hozzá, mint Szlovákiában. Ondrová szerint Lengyelország az Európai Unión belül is a legolcsóbb tagállamnak számít, így ott szinte az összes élelmiszer olcsóbb, mint Szlovákiában. Az alma és burgonya például 50, a tejtermékek 40, a cukor, a csirkehús és a tojás pedig nagyjából 30%-kal kerül kevesebbe. „Csehországban elsősorban rizst, tojást, sót, teát és cigarettát, Magyarországon pedig lisztet, olajat, gyümölcsjoghurtot, fejcsokoládét, ásványvizet és sört éri meg venni a szlovákiai vásárlóknak” - állítja Ondrová. Az élelmiszerek többsége Ausztriában ugyan nagyjából a harmadával drágább, mint Szlovákiában, Pozsony környékéről azonban mégis sokan járnak át vásárolni, egyes termékek ugyanis olcsóbbak, a minőség pedig jobb, mint Szlovákiában. A Postabank szerint Ausztriában az olívaolaj, a vaj vagy például a narancslé is olcsóbb, a liszt, a csirkehús, a burgonya ugyanakkor egyszer, a só pedig háromszor olyan drága, mint Szlovákiában. Többet kell fizetni a gyümölcsért és a zöldségért is. (vív, sita) ÖSSZEFOGLALÓ Nem biztos, hogy Miroslav Beblavý lesz az egyetlen politikusa a Sietnek, aki elhagyja a pártot, ha Radoslav Procházka pártelnök a Smerrel akar megegyezni. Pozsony. A Pluska.sk szerint a Robert Ficóval való együttműködés annyira nem tetszik Katarina Macháčkovának és Igor Janckulík- nak sem, hogy Beblavýval együtt távoznának a pártból. Janckulík ugyanakkor már tegnap cáfolta, hogy kilépne a pártból. „Az első nap, éppen átvettem a képviselői mandátumom igazolását, és már a média akar helyettem beszélni - írta a képviselő a Facebook-oldalán. - A Siefből nem lépek ki, és képviselőként is maradok az elnökség tagja.” Macháčková nem nyilatkozott a pluska.sk értesüléséről. Nem készül távozni a Smerből Cséfalvay Katalin sem, nem zavarja őt, hogy nem tudott előre arról, hogy a pártelnök találkozni fog Robert Kaliňák belügyminiszterrel. „Nem tartom fontosnak, hogy Rado Procházka nem hivatalosan találkozik valakivel” - jelentette ki tegnap a Sieť alelnöke. A Sieť elnöke tegnap újra megerősítette, hogy a Smerrel nem kezd kormányalakítási tárgyalásokat, ahogyan erre az elnökség döntése is kötelezi. „Ahhoz, hogy ezen bármi változzon, az elnökségnek kellene újra döntenie” - jelentette ki tegnap a pártelnök. A Sieť elnöksége csütörtök este döntött azokról a prioritásokról, amelyeket mindenképpen a kormányprogramban szeretne viszontlátni. Ezek a Sieť által már a kampányban is ismertetett követelései: az offshore cégeket a közbeszerzésekből kitiltó törvény elfogadása, a politikusok vagyoni felelősségvállalása, adócsökkentés a cégek és a természetes személyek számára vagy a gyes folyósításának 5 évre való meghosszabbítása. Richard Sulik, az SaS elnöke - aki valószínűleg elkezdheti majd a kormányalakítási tárgyalásokat, ha Robert Fico ebben kudarcot vall - elfogadhatónak nevezte a Sieť feltételeit. (Ipj, TASR)
