Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-02 / 51. szám, szerda

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. március 2. 5 „Ne terjesszék a politikai halálhíremet” LAJOS P. JÁNOS MÓZES SZABOLCS Az elmúlt két parlamenti választáson nem érték el az ötszázalékos bejutási határt, a szombati voksolás kulcsfon­tosságúnak ígérkezik az MKP szempontjából. Berényi József pártelnököt kérdeztük. Néhány nappal vagyunk a vá­lasztások előtt, esélyesnek tartja az MKP-t a bejutásra? Nem szokványos dolog, hogy egy konkurens párt irányában pozitívan elkötelezett napilappal leüljek be­szélgetni, vagyis egy olyan napilap­pal, amely elkötelezett az irányban, hogy mi ne jussunk be. De mivel monopolhelyzetben van az Új Szó, muszáj kivételt tennem. Olyan ered­ménnyel lennék elégedett, ami a parlamenti bejutásunkat jelentené, vagyis 5 százalék felettivel. Első válaszában, ahogyan ezt a kampányban többször is tette, most is az Új Szót hibáztatja, tá­madja. Nem a Híd a politikai el­lenfele a választókért folytatott küzdelemben? Miért az Új Szóval és még néhány magyar szervezet­tel van problémája az MKP-nak? A sajtóval kapcsolatban világosan kell beszélni, úgy, ahogyan 1989 előtt az Új Szó a kommunista pártot nyomta, most a Most-Hidat segíti. Ez elég világos. Hasznos dolog a médiával fog­lalkozni? 2010 előtt is elkövette ezt a hibát az MKP vezetése, amit az elvesztett választások után be is is­mert az új vezetés. Nem inkább mobilizálni kellene, a bizonytala­nokat megnyerni? Az őszinte beszéd híve vagyok. Nagyon sokan úgy látjuk a pártban, hogy az Új Szó elkötelezett a Híd mellett és az MKP-val szemben. Nem látom okát, hogy ezt ne mondjam ki. Most éppen interjút készítünk önnel, a megyei, helyhatósági vá­lasztások során, a köztár- saságielnök-választás alkalmával mindig annak a híve voltunk, hogy mind a két fél megszólalhasson, ugyanolyan terjedelemben, min­denki elmondhassa a véleményét. Fico vagy Orbán stílusát utánozza azzal az MKP, hogy a sajtót tá­madja ahelyett, hogy a többi párt­tal versenyezne? Nem támadjuk a sajtót, csak az Új Szóról mondjuk el a véleményün­ket. Nem tekintünk a többi pártra úgy, mint az ellenzékünkre. Nyilván a Smerrel szemben kívánjuk meg­határozni magunkat. Elsősorban a Smerrel akarunk versenyezni, a Smert akarjuk leváltani. Az Ifjú Sziveket miért kell tá­madnia az MKP-nak? Mi nem támadjuk az Ifjú Szive­ket. Az Ifjú Szivek támadott meg bennünket a választások előtt. El­mondtam: március 5-e után ezekre a kérdésekre vissza fogunk térni. Nem szeretnénk, hogy ez kampánytémá­vá váljon, bár az Új Szó azzá tette. Az Ifjú Szivek nem egy szegény intéz­mény, jelentős támogatást kap a kormányhivataltól. A másik két színház meg a me­gyéktől kap ugyanúgy közpénzt, és többet. Azok önkormányzati szervek. Az Ifjú Szivekkel egyáltalán nem va­gyunk hajlandóak foglalkozni a vá­lasztások előtt, nem úgy, mint az Új Szóval. Önök jöttek elő azzal, hogy idén kiket javasolnak nemzeti jelen­tőségű intézménynek. Az Ifjú Szi­vek pedig elmondta, hogy már ta­valy ősszel jelezték kérésüket, ám még választ sem kaptak. Az összes intézmény nevét azért közöltük, hogy világos legyen, kit javasoltunk, mert egy csomó intéz­mény kimaradt az önök cikkéből. Foglalkozzunk a választások­kal. Mennyire tartja mobilizálha- tónak a választókat? Ez az MKP szempontjából kulcskérdés lehet. Mindent megtettünk azért, hogy mobilizáljuk a választókat. Mind­össze két magyarokat érintő javaslat volt a parlament előtt: az egyik a ki­sebbségi kultúrára, a másik a vasúti kétnyelvűségre vonatkozott. Egyi­ket sem fogadta el a parlament. Ilyen sikertelen négy éve még nem volt a felvidéki magyarságnak. Nem vol­tak támadások a magyarokkal szem­ben, de ez nem a parlamenti képvi­seletnek köszönhető, hanem annak, hogy Orbán és Fico több kérdésben kooperál, ezért a magyarkérdést mindketten félretették ebben a cik­lusban. De éppen ezt a viszonylag nyugalmas időszakot abszolút nem sikerült kihasználniuk a parlament­ben ülő magyar képviselőknek po­zitív eredmények elérésére. Nem tartja hibának, hogy az el­múlt négy évben Orbán és Fico ke­rülte az érzékeny témákat? Kér­dezzük ezt azért is, mert ha jól tudjuk, szokott egyeztetni Orbán­nal a szlovák—magyar csúcstalál­kozók előtt. Nem kár, hogy az el­múlt négy évben nem kerültek te­rítékre a szlovákiai magyarság­nak fontos témák kormányfői szinten? Biztosan kár, de a magyar dolgok fejlődését Szlovákiában elsősorban Pozsonyban kell elérni, nem Ma­gyarországon keresztül. Pozsony­ban kell keresni a hibát, nem mi ül­tünk bent négy évig a parlamentben. Orbán már 2 éve felvethette vol­na a magyar tannyelvű kisiskolák problémáját Ficónak. Ezt nem tartja hibának? És az nem gond, hogy a parla­mentben ülő magyar képviselők most először nem tudták leállítani a táma­dásokat az iskolákkal szemben? Csak egyéves haladékot tudtak elérni, ami valójában csak a megszűnésre való felkészülésre elég. De megpróbáltak tenni valamit, és nem hallgatták el ezt a témát, míg Orbán egyik találkozóján sem vetette ezt fel Ficónak. Most Orbánon akarják számon kérni azt, amit a Most-Híd a parla­mentben nem tud elérni? A parlamenti matematikát is­merjük, a Híd ellenzéki párt volt. Évekig azt írta az Új Szó, hogy Orbán ne szóljon bele, sőt az MKP se szóljon bele Magyarországon ke­resztül a hazai politikába. Most egy­szeriben Orbán a hibás? De most az MKP a kampányban azzal büszkélkedik, hogy 900 mil­lió forintot ad a magyar állam a kisiskolákra, ami szintén csak egy évre elég. Nem lett volna egy­szerűbb, ha Orbán felveti már ko­rábban ezt a problémát Ficónak? Nem büszkélkedünk, ezt kiké­rem magamnak. Tényként állapí­tottuk meg, hogy Magyarország se­gítő kezet nyújtott, a mi kérésünk­re. Van megoldás, ezt a megoldást az Új Szó igyekszik mindenfajta jelzővel illetni. Ez a mi konkrét eredményünk lesz, ha Magyaror­szág meg tudja menteni a kisisko­lákat anélkül, hogy ebből nemzet­közi botrány lenne. Mi lenne a megoldás a válasz­tások után, hogyan lehetne meg­menteni a kisiskolákat? El kell törölni ezt a törvényt, mó­dosítani kell azokat a részeket, ame­lyek a kisiskolák megszüntetésére vonatkoznak, és addig is ki kell használni a Magyarország által nyújtott segítséget. Most folynak a tárgyalások, hogy az iskolák milyen pályázati rendszerben kaphatják meg a működésükhöz hiányzó összeget Magyarországról. Egyéb­ként nem nagy összegről van szó. Berényi József Ellenzéki szerepre készülnek? Nem, kormányzati szerepre, a je­lenlegi ellenzék széles együtt­működését kell megteremteni. Lát esélyt arra, hogy egy jobb­oldali koalíció létrejöhet, és az az öt vagy hat párt képes lesz meg­egyezni? Ha mi bejutunk és a többi, 5 szá­zalék környékén mozgó párt is be­jut, akkor van esély a széles jobbol­dali koalícióra. A Smerrel semmiképpen nem kormányoznának? Semmiképpen. Akkor sem, ha az elmúlt négy évben Orbán és Fico kapcsolatai jók voltak? Az itteni magyarság érdekeinek megfelelően alakítjuk ki politikán­kat, az itteni magyarság nem igényli azt, hogy Robert Fico tovább kor­mányozzon a mi segítségünkkel. Nagyszombat megyében viszont együtt kormányoznak a Smerrel. Igen, de az megye. A megyeelnök eltávolíthatatlan, ő alakítja ki a koa­líciót. Nyolcéves pozitív tapasztala­tunk volt a megyeelnökkel, erre épí­tettünk. A miniszterelnök viszont eltávolítható a parlamentben, 76 szavazaton múlik. A kampányra visszatérve: úgy látszik, hogy elsősorban a mene­kültválságra építettek, Nógrádi György - sokak szerint kétes hírű - biztonságpolitikussal járták az országot. Nem volt ez hiba? Volt egy lakossági fórumunk ősszel Gútán Nógrádival, ami nagy siker volt. Ezután kaptunk több meg­hívást, a helyi szervezeteink kérték, hogy más helyszínekre is vigyük el ezt a beszélgetést. Nem a migráns- kérdésre építettük a kampányt, de ki­derült, hogy az embereket ez a téma jobban érdekli, mint ahogyan azt mi gondoltuk. Mindenhol telt ház volt. Nógrádit pedig csak a neoliberális körök tartják kétes hírűnek. A kampánytémákat nézve az autonómiakoncepció, amelyet több mint egy éve mutatott be az MKP, mintha háttérbe szorult volna. Pedig bő egy éve még ez tűnt az MKP fő témájának. Rendezvényeinken mindig el­mondom, hogy a népességfogyás megállítása csak úgy képzelhető el, hogyha az önkormányzatiságnak valamilyen válfaját sikerül Szlová­kiában kivívni. Elmondom azt is, hogy a peremvidéknek a kulturális és az oktatási önkormányzatot, a tömbmagyarságnak pedig a területi önkormányzatot javasoljuk. A fotók, videók, beszámolók alapján úgy tűnik, mintha Bárdos Gyula kicsit el lett volna „dugva” a kampányban. Miért nem használ­ták ld jobban, hogy két évvel ezelőtt viszonylag sikeres köztársasági- elnök-jelölti kampányt folytatott? Mindenki viszi a településeit, amit vállalt. Nem hiszem, hogy bárki is el lenne dugva. Általában nem vagyok egy helyen Bárdos Gyulával, éppen azért, mert vele és talán Farkas Ivánnal együtt mi vagyunk az is­mertebb arcok a listán. Megosztjuk az erőinket. Említette, hogy kormányzásra készülnek. Ha ez sikerülne, akkor milyen szerepre vágynak? A magyar pártnak klasszikusan a mezőgazdaságot szokták adni. Nyilván lesz poszt, amely nem lesz attraktív senki számára sem, ilyen például az egészségügy, mi sem vá­gyunk erre. A környezetvédelem is belefér a profilunkba. Mi a kereszt­ellenőrzés visszaállítása mellett va­gyunk, tehát államtitkári szinten ott szeretnénk lenni legalább az okta­tásügyben, a kultúrában. Vissza kí­vánjuk állítani a kisebbségekért fe­lelős miniszterelnök-helyettesi posztot, és annak is volt értelme, hogy annak idején a külügyminisz­tériumban államtitkárként ott vol­tam. Magyarnak nyilván nem adják oda az oktatási tárcát. Mi lesz, ha nem jutnak be? Erre március 5-e után fogok tudni válaszolni. Most nem abban élünk, hogy nem jutunk be. Marad pártelnök? Erre a választások után tudok vá­laszolni. Nem lehet egy kampányt úgy vinni, hogy nem sikerül. Áz el­képzelés az, hogy sikerülni fog. Nem kell a politikai halálhíremet terjesz­teni. Kisebbségjogi téren mik lenné­nek a következő parlament fel­adatai? Ez egy rendkívül fontos téma. Ez a 110 ezres fogyás ugyanis nagyon nagy. Ennek megfelelően néhány törvény kozmetikai módosítása nem változtat a folyamaton. Azt kell elérni, hogy a törvényhozás nyis­son az önkormányzatiság felé. Olyan intézményi kereteket aka­runk kialakítani, hogy a következő, 2021-es népszámláláson ne újabb, 50-60 ezres fogyással szembesül­jünk. A cél ennek a folyamatnak a megállítása. Konkrétabban? Az önkormányzatiság valamelyik modelljének átültetése. A cél az, hogy négy év alatt jelentős lépéseket tegyünk az asszimilációs folyama­tok megállítására. A szlovákiai magyar választók nagy része már tudja, hogy kire szavaz. Van egy kis rész, amely még bizonytalan. Miért válasszák az MKP-t? Nagyon megfiatalodott és meg­újult a listánk. A parlamenti pártok a régi ismert arcokkal indulnak, ná­lunk az első 30-ban csak négy olyan embert találnak, aki már volt par­lamenti képviselő. A többi 26 nem. Szükség van a felvidéki magyar­ságnak egy generáció- és szemlé­letváltásra. Másodsorban: ahogy már elmondtam, az elmúlt négy év teljesen sikertelen volt. Semmilyen magyar javaslatot nem fogadott el a parlament. Ahhoz, hogy a magyar javaslatok sikeresek legyenek, az MKP-nak is ott kell lennie a parla­mentben. Harmadrészt: minden pártra fognak szlovákok is szavaz­ni, az MKP-ra nem, mivel magyar pártként határozzuk meg magún­kat. Ez objektív tény, hogy a szlo­vák szavazók számára ez nem von­zó név. Ha úgy gondolják, hogy az elmúlt négy év sikertelensége miatt az MKP-nak is ott a helye a parla­mentben, akkor a magyar szavazók most bejuttathatnak bennünket. Legyen bent több magyar képvise­lő, és ahogy Grendel Lajos is fo­galmazott: legyen magyarul ta­nácskozó frakció a parlamentben, mert ennek szimbolikus jelentősé­ge is van. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom