Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-02 / 51. szám, szerda
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. március 2. 5 „Ne terjesszék a politikai halálhíremet” LAJOS P. JÁNOS MÓZES SZABOLCS Az elmúlt két parlamenti választáson nem érték el az ötszázalékos bejutási határt, a szombati voksolás kulcsfontosságúnak ígérkezik az MKP szempontjából. Berényi József pártelnököt kérdeztük. Néhány nappal vagyunk a választások előtt, esélyesnek tartja az MKP-t a bejutásra? Nem szokványos dolog, hogy egy konkurens párt irányában pozitívan elkötelezett napilappal leüljek beszélgetni, vagyis egy olyan napilappal, amely elkötelezett az irányban, hogy mi ne jussunk be. De mivel monopolhelyzetben van az Új Szó, muszáj kivételt tennem. Olyan eredménnyel lennék elégedett, ami a parlamenti bejutásunkat jelentené, vagyis 5 százalék felettivel. Első válaszában, ahogyan ezt a kampányban többször is tette, most is az Új Szót hibáztatja, támadja. Nem a Híd a politikai ellenfele a választókért folytatott küzdelemben? Miért az Új Szóval és még néhány magyar szervezettel van problémája az MKP-nak? A sajtóval kapcsolatban világosan kell beszélni, úgy, ahogyan 1989 előtt az Új Szó a kommunista pártot nyomta, most a Most-Hidat segíti. Ez elég világos. Hasznos dolog a médiával foglalkozni? 2010 előtt is elkövette ezt a hibát az MKP vezetése, amit az elvesztett választások után be is ismert az új vezetés. Nem inkább mobilizálni kellene, a bizonytalanokat megnyerni? Az őszinte beszéd híve vagyok. Nagyon sokan úgy látjuk a pártban, hogy az Új Szó elkötelezett a Híd mellett és az MKP-val szemben. Nem látom okát, hogy ezt ne mondjam ki. Most éppen interjút készítünk önnel, a megyei, helyhatósági választások során, a köztár- saságielnök-választás alkalmával mindig annak a híve voltunk, hogy mind a két fél megszólalhasson, ugyanolyan terjedelemben, mindenki elmondhassa a véleményét. Fico vagy Orbán stílusát utánozza azzal az MKP, hogy a sajtót támadja ahelyett, hogy a többi párttal versenyezne? Nem támadjuk a sajtót, csak az Új Szóról mondjuk el a véleményünket. Nem tekintünk a többi pártra úgy, mint az ellenzékünkre. Nyilván a Smerrel szemben kívánjuk meghatározni magunkat. Elsősorban a Smerrel akarunk versenyezni, a Smert akarjuk leváltani. Az Ifjú Sziveket miért kell támadnia az MKP-nak? Mi nem támadjuk az Ifjú Sziveket. Az Ifjú Szivek támadott meg bennünket a választások előtt. Elmondtam: március 5-e után ezekre a kérdésekre vissza fogunk térni. Nem szeretnénk, hogy ez kampánytémává váljon, bár az Új Szó azzá tette. Az Ifjú Szivek nem egy szegény intézmény, jelentős támogatást kap a kormányhivataltól. A másik két színház meg a megyéktől kap ugyanúgy közpénzt, és többet. Azok önkormányzati szervek. Az Ifjú Szivekkel egyáltalán nem vagyunk hajlandóak foglalkozni a választások előtt, nem úgy, mint az Új Szóval. Önök jöttek elő azzal, hogy idén kiket javasolnak nemzeti jelentőségű intézménynek. Az Ifjú Szivek pedig elmondta, hogy már tavaly ősszel jelezték kérésüket, ám még választ sem kaptak. Az összes intézmény nevét azért közöltük, hogy világos legyen, kit javasoltunk, mert egy csomó intézmény kimaradt az önök cikkéből. Foglalkozzunk a választásokkal. Mennyire tartja mobilizálha- tónak a választókat? Ez az MKP szempontjából kulcskérdés lehet. Mindent megtettünk azért, hogy mobilizáljuk a választókat. Mindössze két magyarokat érintő javaslat volt a parlament előtt: az egyik a kisebbségi kultúrára, a másik a vasúti kétnyelvűségre vonatkozott. Egyiket sem fogadta el a parlament. Ilyen sikertelen négy éve még nem volt a felvidéki magyarságnak. Nem voltak támadások a magyarokkal szemben, de ez nem a parlamenti képviseletnek köszönhető, hanem annak, hogy Orbán és Fico több kérdésben kooperál, ezért a magyarkérdést mindketten félretették ebben a ciklusban. De éppen ezt a viszonylag nyugalmas időszakot abszolút nem sikerült kihasználniuk a parlamentben ülő magyar képviselőknek pozitív eredmények elérésére. Nem tartja hibának, hogy az elmúlt négy évben Orbán és Fico kerülte az érzékeny témákat? Kérdezzük ezt azért is, mert ha jól tudjuk, szokott egyeztetni Orbánnal a szlovák—magyar csúcstalálkozók előtt. Nem kár, hogy az elmúlt négy évben nem kerültek terítékre a szlovákiai magyarságnak fontos témák kormányfői szinten? Biztosan kár, de a magyar dolgok fejlődését Szlovákiában elsősorban Pozsonyban kell elérni, nem Magyarországon keresztül. Pozsonyban kell keresni a hibát, nem mi ültünk bent négy évig a parlamentben. Orbán már 2 éve felvethette volna a magyar tannyelvű kisiskolák problémáját Ficónak. Ezt nem tartja hibának? És az nem gond, hogy a parlamentben ülő magyar képviselők most először nem tudták leállítani a támadásokat az iskolákkal szemben? Csak egyéves haladékot tudtak elérni, ami valójában csak a megszűnésre való felkészülésre elég. De megpróbáltak tenni valamit, és nem hallgatták el ezt a témát, míg Orbán egyik találkozóján sem vetette ezt fel Ficónak. Most Orbánon akarják számon kérni azt, amit a Most-Híd a parlamentben nem tud elérni? A parlamenti matematikát ismerjük, a Híd ellenzéki párt volt. Évekig azt írta az Új Szó, hogy Orbán ne szóljon bele, sőt az MKP se szóljon bele Magyarországon keresztül a hazai politikába. Most egyszeriben Orbán a hibás? De most az MKP a kampányban azzal büszkélkedik, hogy 900 millió forintot ad a magyar állam a kisiskolákra, ami szintén csak egy évre elég. Nem lett volna egyszerűbb, ha Orbán felveti már korábban ezt a problémát Ficónak? Nem büszkélkedünk, ezt kikérem magamnak. Tényként állapítottuk meg, hogy Magyarország segítő kezet nyújtott, a mi kérésünkre. Van megoldás, ezt a megoldást az Új Szó igyekszik mindenfajta jelzővel illetni. Ez a mi konkrét eredményünk lesz, ha Magyarország meg tudja menteni a kisiskolákat anélkül, hogy ebből nemzetközi botrány lenne. Mi lenne a megoldás a választások után, hogyan lehetne megmenteni a kisiskolákat? El kell törölni ezt a törvényt, módosítani kell azokat a részeket, amelyek a kisiskolák megszüntetésére vonatkoznak, és addig is ki kell használni a Magyarország által nyújtott segítséget. Most folynak a tárgyalások, hogy az iskolák milyen pályázati rendszerben kaphatják meg a működésükhöz hiányzó összeget Magyarországról. Egyébként nem nagy összegről van szó. Berényi József Ellenzéki szerepre készülnek? Nem, kormányzati szerepre, a jelenlegi ellenzék széles együttműködését kell megteremteni. Lát esélyt arra, hogy egy jobboldali koalíció létrejöhet, és az az öt vagy hat párt képes lesz megegyezni? Ha mi bejutunk és a többi, 5 százalék környékén mozgó párt is bejut, akkor van esély a széles jobboldali koalícióra. A Smerrel semmiképpen nem kormányoznának? Semmiképpen. Akkor sem, ha az elmúlt négy évben Orbán és Fico kapcsolatai jók voltak? Az itteni magyarság érdekeinek megfelelően alakítjuk ki politikánkat, az itteni magyarság nem igényli azt, hogy Robert Fico tovább kormányozzon a mi segítségünkkel. Nagyszombat megyében viszont együtt kormányoznak a Smerrel. Igen, de az megye. A megyeelnök eltávolíthatatlan, ő alakítja ki a koalíciót. Nyolcéves pozitív tapasztalatunk volt a megyeelnökkel, erre építettünk. A miniszterelnök viszont eltávolítható a parlamentben, 76 szavazaton múlik. A kampányra visszatérve: úgy látszik, hogy elsősorban a menekültválságra építettek, Nógrádi György - sokak szerint kétes hírű - biztonságpolitikussal járták az országot. Nem volt ez hiba? Volt egy lakossági fórumunk ősszel Gútán Nógrádival, ami nagy siker volt. Ezután kaptunk több meghívást, a helyi szervezeteink kérték, hogy más helyszínekre is vigyük el ezt a beszélgetést. Nem a migráns- kérdésre építettük a kampányt, de kiderült, hogy az embereket ez a téma jobban érdekli, mint ahogyan azt mi gondoltuk. Mindenhol telt ház volt. Nógrádit pedig csak a neoliberális körök tartják kétes hírűnek. A kampánytémákat nézve az autonómiakoncepció, amelyet több mint egy éve mutatott be az MKP, mintha háttérbe szorult volna. Pedig bő egy éve még ez tűnt az MKP fő témájának. Rendezvényeinken mindig elmondom, hogy a népességfogyás megállítása csak úgy képzelhető el, hogyha az önkormányzatiságnak valamilyen válfaját sikerül Szlovákiában kivívni. Elmondom azt is, hogy a peremvidéknek a kulturális és az oktatási önkormányzatot, a tömbmagyarságnak pedig a területi önkormányzatot javasoljuk. A fotók, videók, beszámolók alapján úgy tűnik, mintha Bárdos Gyula kicsit el lett volna „dugva” a kampányban. Miért nem használták ld jobban, hogy két évvel ezelőtt viszonylag sikeres köztársasági- elnök-jelölti kampányt folytatott? Mindenki viszi a településeit, amit vállalt. Nem hiszem, hogy bárki is el lenne dugva. Általában nem vagyok egy helyen Bárdos Gyulával, éppen azért, mert vele és talán Farkas Ivánnal együtt mi vagyunk az ismertebb arcok a listán. Megosztjuk az erőinket. Említette, hogy kormányzásra készülnek. Ha ez sikerülne, akkor milyen szerepre vágynak? A magyar pártnak klasszikusan a mezőgazdaságot szokták adni. Nyilván lesz poszt, amely nem lesz attraktív senki számára sem, ilyen például az egészségügy, mi sem vágyunk erre. A környezetvédelem is belefér a profilunkba. Mi a keresztellenőrzés visszaállítása mellett vagyunk, tehát államtitkári szinten ott szeretnénk lenni legalább az oktatásügyben, a kultúrában. Vissza kívánjuk állítani a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, és annak is volt értelme, hogy annak idején a külügyminisztériumban államtitkárként ott voltam. Magyarnak nyilván nem adják oda az oktatási tárcát. Mi lesz, ha nem jutnak be? Erre március 5-e után fogok tudni válaszolni. Most nem abban élünk, hogy nem jutunk be. Marad pártelnök? Erre a választások után tudok válaszolni. Nem lehet egy kampányt úgy vinni, hogy nem sikerül. Áz elképzelés az, hogy sikerülni fog. Nem kell a politikai halálhíremet terjeszteni. Kisebbségjogi téren mik lennének a következő parlament feladatai? Ez egy rendkívül fontos téma. Ez a 110 ezres fogyás ugyanis nagyon nagy. Ennek megfelelően néhány törvény kozmetikai módosítása nem változtat a folyamaton. Azt kell elérni, hogy a törvényhozás nyisson az önkormányzatiság felé. Olyan intézményi kereteket akarunk kialakítani, hogy a következő, 2021-es népszámláláson ne újabb, 50-60 ezres fogyással szembesüljünk. A cél ennek a folyamatnak a megállítása. Konkrétabban? Az önkormányzatiság valamelyik modelljének átültetése. A cél az, hogy négy év alatt jelentős lépéseket tegyünk az asszimilációs folyamatok megállítására. A szlovákiai magyar választók nagy része már tudja, hogy kire szavaz. Van egy kis rész, amely még bizonytalan. Miért válasszák az MKP-t? Nagyon megfiatalodott és megújult a listánk. A parlamenti pártok a régi ismert arcokkal indulnak, nálunk az első 30-ban csak négy olyan embert találnak, aki már volt parlamenti képviselő. A többi 26 nem. Szükség van a felvidéki magyarságnak egy generáció- és szemléletváltásra. Másodsorban: ahogy már elmondtam, az elmúlt négy év teljesen sikertelen volt. Semmilyen magyar javaslatot nem fogadott el a parlament. Ahhoz, hogy a magyar javaslatok sikeresek legyenek, az MKP-nak is ott kell lennie a parlamentben. Harmadrészt: minden pártra fognak szlovákok is szavazni, az MKP-ra nem, mivel magyar pártként határozzuk meg magúnkat. Ez objektív tény, hogy a szlovák szavazók számára ez nem vonzó név. Ha úgy gondolják, hogy az elmúlt négy év sikertelensége miatt az MKP-nak is ott a helye a parlamentben, akkor a magyar szavazók most bejuttathatnak bennünket. Legyen bent több magyar képviselő, és ahogy Grendel Lajos is fogalmazott: legyen magyarul tanácskozó frakció a parlamentben, mert ennek szimbolikus jelentősége is van. (Somogyi Tibor felvétele)
