Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-10 / 58. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. március 10. KULTÚRA 111 Angol deszkákon Lučkay Róbert megvetette a lábát Shakespeare hazájában Lučkay Róbert (Josh Reeves felvétele) JUHÁSZ KATALIN A kassai születésű Lučkay Róbert színművész e hónapban lesz negyvenéves. Sokan még mindig nem tudják, hova tűnt a hazai színházi életből. Érettsági után három évet töltött a Thália Színházban, 1997-ben bekerült a pozsonyi színművészetire. Diploma után Komárom, majd a budapesti Bárka Színház következett, vágiil pedig Anglia, ahol nagyon kávás itteni színész tud megkapaszkodni. Először 2004-ben lépett angol színpadra. Mondhatni, jókor volt jó helyen, konkréten Budapesten. Egy jó nevű comwalli társulat, a Kneehigh művészeti vezetője a magyar fővárosba utazott megnézni egy barátnője előadását, aki történetesen Lučkay Róbert élettársa volt. Egy közösen átbulizott éjszaka után felajánlotta neki Dionüszosz szerepét a Bacchánsnőkben. A meglepett színész igent mondott. Akkor még nem tudta, hogy előtte egy már futó előadásba, a Trisztán és Izoldába is beugorhat, egy távozó színész helyére. A Bacchánsnők óriási siker lett, 2005-ben komoly szakmai díjat is kapott, Lučkay pedig hamarosan a híres londoni Glo- be Színház Periklész-előadásában találta magát. Eleinte még ingázott Budapest és London között, aztán úgy döntött, kiköltözik. Ekkor már új barátnője volt, egy angol színésznő nigériai felmenőkkel, akivel 2009-ben össze is házasodtak. „Sokáig Londonban laktunk, de másfél évvel ezelőtt úgy éreztük, levegőváltozásra van szükségünk, és Leedsbe költöztünk. Angliában tulajdonképpen nem igazán számít, hol él egy színész, mert munkalehetőség úgyis mindig máshol adódik. Itt a rendezők konkrét szerepre keresnek és válogatnak embereket. Aztán, ha kész az előadás, általában turnézik vele a társulat. Ennek köszönhetően az elmúlt tizenkét évben bejártam a világot. Például Kolumbiában a Kneehigh és a Royal Shakespeare Company közös produkciójával nyitottunk meg egy fesztivált, ahol állig felfegyverzett katonák őrködtek. Azzal az előadással Brazíliába is eljutottunk. Aztán egy másikkal az Egyesült Államokat turnéztuk végig.” És vajon hogyan lehet bekerülni egy előadásba? - kérdezné most kapásból mindenki. „Talán szerencsém volt, de soha nem könyököltem szerepért, mindig hívtak. A társulatvezetők a legtöbbször láttak egy előadásban, és valamiért megtetszettem nekik. Lehet, hogy egzotikusnak találják a fura angol akcentusomat. Senki sem tippel arra, hogy magyar vagyok, a beszédem alapján általában dél-afrikainak gondolnak. Egyébként 2004-ben szinte csak annyit tudtam angolul, hogy ne vesszek el a városban és tudjak rendelni egy sört.' A nyelvtudásbeli hiányt bátorsággal, kitartással és szeretettel pótoltam. A szereptanulás egészen más dolog, a színész agya úgy működik, hogy bármilyen szöveget megtanul, akár japánul is. A próbafolyamat alatt, nyolc óra munka után általában egy pubban kötöttünk ki, és én általában csak füleltem, hallgattam többieket. Tizenöt perc múlva azonban már nem tudtam figyelni, betelt a memóriám. Bambultam a sarokban, néztem az embereket, próbáltam feldolgozni azt a rengeteg adatot, ami addig a fejembe került. Ez legalább egy évig így ment, aztán az éber, beszélgetős időszak kitolódott húsz percre, majd fél órára, és így tovább, nagyon lassan. Most már nem is regisztrálom az időt, ennyi év után nincsenek nyelvi gondjaim. Keveset beszélek magyarul, szinte csak telefonon a szüleimmel, a barátaimmal.” A pozsonyi színművészetin sokak szerint különleges képzés folyik, legalábbis az ott diplomázott szülészek még a magyarországiakhoz képest is más játékmódot, gondolkodást sajátítanak el. Angliában ez még inkább egzotikusnak hat. Inteijúalanyunk ráadásul magyar nemzetiségű, ami külön búkét ad a színpadi jelenlétének. „Több rendező kérte már, hogy „Egzotikusnak találják a fura angol akcentusomat. Senki sem tippel arra, hogy ma gyár vagyok, a beszédem alapján általában dél-afrikainak gondolnak." Lučkay Róbert mondjak valamit magyarul a színpadon, mert ez annyira érdekes nyelv. A színészi egóm viszont inkább azt mondatta velem, hogy nem, ragaszkodom az angolhoz, mert hiába imádják hallgatni a magyart, ha nem értik... Egyébként nagyon sokat köszönhetek a pozsonyi színművészetinek. Különleges emberek tanítottak, rengeteg inspirációt kaptam ott. Fizikai szempontból pedig igazi légiós kiképzésben volt részem, úgyhogy bármilyen darabban bevethető vagyok. Az angol színház egyébként is fizikai színház, vagyis nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásra, a mozgalmasságra is.” Lučkay Róbert hosszan sorolja eddigi a szerepeit, és csak úgy röpködnek a városnevek. De persze az is előfordul, hogy két munka között hónapok telnek el. Az angliai szülészek azonban rugalmasak, nem derogál nekik a soförködés, az eladóskodás, a pincérkedés sem. Lučkay Róberttel az is megesett már, hogy egy presszóban ő főzte a kávét egy másik színésznek. ,Jelenleg egy luxusszállodában dolgozom az információs pultnál. Útba igazítom a vendégeket, ha például keresnek valamit a városban vagy szabadidős tippeket kémek. Egyenruhában, nyakkendőben állok rendelkezésre. Épp tegnap futott át az agyamon öltözés közben, hogy ez tulajdonképpen olyan, műit egy jelmez. Épp azt a szerepet játszom, hogy mindent tudok, mindenre találok megoldást. Ez a jelenet napi nyolc órán át tart.” A kérdésre, hiányzik-e a magyar nyelvű színjátszás, bevallja, hogy igen. Örömmel dolgozna itthon vagy Magyarországon. Ha például Czaj- lik József hívná Kassára, szívesen menne. Felajánlom, hogy átadom ezt az üzenetet a Thália Színház igazgatójának. „Nem kell, tudja ő ezt. Jól megértjük egymást, remek előadásokat csináltunk együtt anno a Bárkában. Nem tudom, lesz-e még valaha lehetőségem magyarul játszani, hiszen most már itt az egzisztenciám, itt kell fenntartanom egy kertes házat, ami a hazai gázsiból nehezen menne. Nem arról van szó, hogy anyagias lennék, ezek egyszerű tények. Másrészt, a hazai magyar színházakban legfeljebb tizenötször megy le egy előadás, sajnos ennyire van közönségigény. És ha közben felhív az ügynököm, hogy lenne itt egy szerep a számomra, nem mondhatom, hogy rendben, de a próbaidő- szakban ötször el kell utaznom máshova. Mert az lenne a válasz, hogy rendben, akkor keresnek valaki mást. Szóval néha hazamegyek, és akkor nosztalgiázunk a régi kollégákkal, barátokkal Pozsonyban, Dunaszer- dahelyen, Budapesten vagy Kassán. Hamarosan mind a négy városban meg fogjuk ünnepelni a születésnapomat.” PENGE Fékezett habzás Neil Gaiman novelláskötetéhez írt bevezetőjében elég komolyan figyelmezteti az olvasót, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas történetekkel találkozik majd. Sajnos, inkább reklámfogásnak tűnik a felkavaró tartalomra utaló retorika, mintsem tényleges mentegetőzésnek, ugyanis ami a szövegekben tapasztalható, az inkább fékezett BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA habzás. Akkor is, ha a többféle zsánert képviselő szövegeket az adott zsáner kontextusában nézem, meg úgy általában is. Coelhótól annyival azért jobb, hogy nem próbálja elhitetni velünk, hogy a leírtak életbölcseletek (a Coelho- hatás a zsáneren kívüli szövegekben kísérti meg a leginkább). És persze azért egy-két szövegben - sajnos, csak ritkán - megcsillant valamit abból is, amiért Gaiman annyira közkedvelt. Hogy a pár beválogatott vers miért azzal az élménnyel zárul, hogy örülünk, végre, vége, arról kicsit a fordítók is tehernek a gyanúm szerint („ Ki tudja, talán tovább prédikált és tanított, miután feltámadt, /A míg el nem hallgattatták, betömték a szájátfölddel ” - Relig Odhráin földjén). Mint ahogy a prózában is: mit keres például egy drótostót az angolszász kontextusban, még ha az adott mese a Grimm fivérek Hófehérkéjét és Csipkerózsikáját írja is újra? Gaiman bevezetőjének másik fontos eleme a maszk: „Először a saját oxigénmaszkját vegye fel, utána segítsen utastársainak ”—hivatkozik az utaskísérők mondatára, jelezve, hogy a történetekben a maszkok fel-, illetve levételéről lesz szó. Hogy a jó alatt ott a rossz, arossz alatt ott ajó. Csakhogy ez így elég kevés, igazi szereplői karakter, a közhelyestől elemelkedő történet nélkül üres mutatvány. Főleg azokban a szövegekben indul be kissé a habzás, amelyek az adott műfaj (horror, fantasy, krimi, sci-fi...) keretén belül maradva kihasználják a téma, a kontextus és a tág értelemben vett szövegközi- ség lehetőségeit. Ilyen például a David Bowie inspirálta A sovány, fehér herceg visszatér, a Sherlock Holmesra utaló A halál és a méz esete, a skót mondavilágra épülő, Az igazság egy barlang a fekete hegyen” vagy a saját korábbi hősét szerepeltető Fekete kutya. Kár, hogy kevés a hab. Neil Gaiman: Felkavaró tartalom. Agave Kiadó, Budapest, 2015. Értékelés: 4/10 RÖVIDEN Múzeumi Szalon Kovács Magdával Tornaija. „Kihelyezett” Múzeumi Szalonnal jelentkezik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma: a beszélgetős sorozat következő vendége Kovács Magda írónő, akivel Tornaiján, a Rákóczi Magyar Házban (Béke utca 90.) ma 17 órától Miklósi Péter beszélget, (ú) Elhunyt az „ötödik Beatle" London. Elhunyt 90 éves korában George Martin zenei producer, zeneszerző, akit a Beatles együttes tiszteletbeli tagjaként az „ötödik Beatle” néven emlegettek. Halálhűét a 75 esztendős Ringó Starr tette közzé a Twitteren. George Martin az EMI-hoz tartozó Par- lophone lemezkiadó vezetőjeként hallgatta meg a Beatles első demó- felvételét 1962-ben, és ezt követően egyengette az együttes útját a világsiker felé. Öt évtizedes pályafutása alatt több mint 700 lemez producere volt, ő jegyezte a Beatles albumait is. John Lennon és Paul McCartney számos alkalommal rábízta a dalok hangszerelését, az ő ötlete volt a Yesterday vonósnégyese. A közös munkát később így idézte fel:, A pedagógus szerepe jutott nekem, ők voltak a csibészek, akiket át kellett formálnom.” Martin számos Grammy-díjat kapott pályafutása alatt, az Egy nehéz nap éjszakája filmzenéjéért pedig Oscar-díjrajelölték. (MTI) Creme de la Creme - francia filmhét Pozsony. Harmadik alkalommal rendezik meg a Creme de la Creme elnevezésű francia filmhetet Pozsonyban és több vidéki városban, köztük Kassán és Nyitrán. A fővárosban ma két filmmel nyitják meg a szemlét: az Eurovea üzlet- központban lévő Cinema Cityben David Oelhoffen Távol az emberektől című, Velencében bemutatott alkotásával, a Film Europe moziban pedig Maiwenn Királyok című, a cannes-i versenyben szerepelt romantikus drámájával. Mindkét filmet 19 órától vetítik. A március 16-ig tartó Creme de la Creme filmjeit négy szekcióba sorolták. A legfrissebb termés elnevezésűbe az elmúlt két év legjobb francia mozgóképei közül válogattak be nyolc alkotást. A Visszatérések szekcióban az előző két évfolyam legsikeresebb filmjeit vetik újra. A 3 x Marion Co- tillard szekció magáért beszél: az Oscar-díjas francia színésznő háromjelentős filmjét tartalmazza, a Két nap, egy éj szakát, a Macbeth című Shakespeare-adaptációt, valamint egy romantikus drámát, a Rozsda és csontot. (tb)
