Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-08 / 56. szám, kedd

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. március 8.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Beindult a magyar gázszállítás Pozsony/Budapest. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. március el­seje óta végre importál gázt a magyar-szlovák vezetéken. A Népszabadság információi szerint most napi közel 500 ezer köbméter gáz érkezik Szlovákiából Ma­gyarországra. Ez a vezeték kapa­citásának mintegy tizedét jelenti, ami szakértők szerint jelképes mennyiség. Arról, hogy miért pont tél végén avatják az első szállít­mánnyal a müvet, a magyar gázcég állami tulajdonosánál, az MVM- nél azt közölték, hogy egy rövid távú megállapodást teljesítenek. A 170 millió euróból megépitett, Or­bán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök által a 2014-es választások előtt félkészen átadott cső tavaly júliusi üzembe helyezése óta üresen állt. Állítólag azért, mert drágább volt a szintúgy az olcsó nyugati gázhoz vezető osztrák útvonalnál. (ú, Nsz.) A fiataloknál tarol a lakástakarék Pozsony. A lakás-takarékpénz­tárak hitelei iránt leginkább a 31 és 40 év közötti korosztály érdeklődik - derül ki az Első Lakás­takarékpénztár (PSS) most közzé­tett felméréséből. Eszerint a PSS tavaly több mint 583 millió euró hitelt folyósított az ügyfeleinek, szemben az egy évvel korábbi 500 millióval. A kölcsönök 36 százalé­kát a harmincas korosztályhoz tar­tozó ügyfelek vették fel, és ez a korosztály igényli a legnagyobb összegeket is, átlagosan 24 650 eurót. A hiteligénylők csupán 3 százaléka tartozik a nyugdíjas kor­osztályhoz, nekik tavaly átlagosan 22 222 eurót kölcsönöztek. Az át­lagos havi törlesztés a PSS-nél 102 euró, a legtöbbet, 123 eurót a Po­zsonyban élők, a legkevesebbet, 89 eurót az Eperjes megyei ügyfelek fizetik. (TASR) Lassan közeledik az olajháború vége Moszkva. Az év hátralévő részé­ben lassan, de folyamatosan nőni fog a kőolaj ára a világpiacon - véli az orosz parlament energeti­kai bizottságának tagja. Ivan Gra- csov szerint a világ rájött, hogy nem érdemes, sőt, nem kifizetődő Oroszország ellen „olajháborút” folytami, és ez máris megmutat­kozik az árak emelkedésében. A kőolaj világpiaci ára néhány hete még 30 dollár/hordó körül moz­gott, ám február közepétől meg­kezdődött a kompenzáció. Hétfő reggel a Brent hordónkénti ára 39,48 dollár volt. Moszkvában az idei büdzsét 50 dolláros olajárra lőttékbe. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam VALUTA Árfolyam Angol font 0,7743 n Lengyel zloty 4,3279 □ Cseh korona 27,056 n Magyar forint 309,63 n Horvát kuna 7,5783 D Román lej 4,4623 D Japán Jen 124,45 □ Svájci frank 1,0962 Kanadai dollár 1,4652 a USA-dollár 1,0953 a VÉTEL ­eladAs BANK DOLLAR 1 CSEH KORONA | FORINT Sberbank 1,14-1,07 27,87-26,25 322,56-294,78 OTP Bank 1,15-1,05 28,25-25,87 322,39-295,21 Postabank 1,14-1,06 28,00-26,11­Szí. Takarékpénztár 1,14-1,06 27,79-26,25 322,51-294,74 Tatra banka 1,13-1,06 27,87-26,25 320,77-296,39 ČSOB 1,13-1,07 27,75-26,37­Általános Hitelbank 1,13-1,06 27,86-26,23­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: Fotósuli 13: A tükröződés Kokárdát és tulipánt nemezből Egy kis vintage hangulat Hogy a futás tényleg hasznos legyen Kiértékeltük a márciusi fotóversenyt Március 10-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZŐ Kirívó a férfiak és nők közötti bérkülönbség Pozsony/Brüsszel. Az Európai Unióban továbbra is nagy a férfiak és nők fizetései közötti különbség - derül ki a nemzet­közi nőnap alkalmából tegnap közzétett Eurostat-jelentés- ből. Az EU statisztikai hivatala szerint Szlovákia a nőket leg­inkább diszkriminálé országok közé tartozik. Az Eurostat szerint az Európai Unióban 16,1 százalékos volt a ne­mek közötti fizetéskülönbség 2014- ben, egy nő átlagosan óránként 84 centtel keresett kevesebbet, mint egy férfi. Az azonos munkáért járó azonos díjazás ugyanakkor az Eu­rópai Unió egyik alapelve, helyet kapott az 1957. évi római szerző­désben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli meg­különböztetést az egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. Régiós toplista A nemek közötti jövedelemkü­lönbség („gender pay gap”), azaz a férfi és a női átlagkereset különbsé­gének és a férfi átlagkeresetnek a há­nyadosa a tagállamok közül Szlové­niában volt a legalacsonyabb (2,9) százalék. Tíz százalék alatti mutató­val büszkélkedhet még Málta (4,5 százalék), Olaszország (6,5 száza­lék), Lengyelország (7,7 százalék), Luxemburg (8,6 százalék) Belgium (9,9 százalék). Magyarországon a 2014-es gender pay gap 15,1 száza­lék volt, azaz valamivel kisebb, mint az uniós átlag. A nők helyzete Szlo­vákiában (21,1%), Csehországban (22,1%), Észtországban (28,3%), Ausztriában (22,9%) és Németor­szágban (21,6%) a legrosszabb. Kiterjedt diszkrimináció Az átlagbérek nemek közötti elté­rése egyéni jellemzőkkel (gyakorlat, végzettség), illetve a szektorokban, beosztásokban megjelenő „nemi szegregációval” magyarázható - jegyzikmeg az Eurostat szakértői. Az utóbbi annyit tesz: bizonyos, na­gyobb jövedelmet nyújtó állásokban a férfiak aránya lényegesen nagyobb. A férfiak és nők közötti fizetéskülönbség Szlovákiában és Csehországban is meghaladja a 20 százalékot (Képarchívum) Nemi diszkrimináció ► Az Európai Unióban 16,1 százalékos volt a nemek közötti fizetéskülönbség 2014-ben. ► Szlovákiában a két nem közötti bérkülönbség meghaladja a 20%-ot. ► Egy nő átlagosan óránként 84 centtel keresett kevesebbet, mint egy férfi. A munkaerőpiacon nem csupán a fi­zetésekben mutatkozik meg a ne­mek közötti eltérés, de a munka- szerződés jellegét tekintve is. Míg 2014-ben az EU-ban élő 25-49 éves gyermektelen nők 20 százaléka dol­gozott részmunkaidőben, addig ez a megfelelő férficsoport tagjainak mindössze 8,2%-ára állt, a különb­ség tehát 11,8 százalékpont. A kü­lönbség a gyermekek számával nö­vekszik: egygyermekes nők/férftak esetében 26,2 százalékpont (nők 31,3, férfiak 5,1%), kétgyermekes nők/férfiak esetében pedig 34,4 százalékpont (39,2, illetve 4,8 szá­zalék). Uniós átlagban a legalább háromgyermekes nőknek közel fele (45,1 százalék) dolgozott részmun­kaidőben, míg hasonló családi álla­potú férfitársaiknak csupán 7%-a (38,1 százalékpontos szakadék). Nehóz a női vezetőknek A nőket azonban nem csupán a klasszikus gazdasági ágazatokban diszkriminálják, hanem például a pénzpiacon is. Ahogyan azt egy friss tanulmány kimutatta: a nők vezette befektetési alapoknak sokkal nehe­zebb az élete azokénál, ahol férfi vezetők állnak az élen. A Wall Street Journal által közzétett elemzés sze­rint bár teljesítményben nincs nagy különbség az eltérő nemek vezette pénzpiaci alapok között, a női ve­zetőknek mégis nehezebb tőkét be­vonniuk férfi társaiknál. A kutatást végzők szerint a tőkebevonás ne­hézségének egyik oka az lehet, hogy a nők vezette alapok nem kapnak akkora médiafigyelmet, mint a töb­biek. Ráadásul a tőkebevonási ne­hézség sok esetben a befektetési alapok bukásához is vezet. A tanul­mány szerint azok az alapok, ahol legalább egy női vezető van, sokkal nagyobb valószínűséggel zárnak be, legfőképpen a tőkebevonási nehéz­ségek miatt. (TASR, MTI, vlvl) Ennyiszer tölthetjük tele az autónk tankját egy átlagos fizetésből Régiónkban ugyan olcsóbb a benzin, mint a nyugat-európai orszógok többségében, azon­ban ha a fizetéseket is figye­lembe vesszük, a tőlünk nyu­gatabbra élő autósok lényege­sen jobb helyzetben vannak. Budapest/Pozsony. Magyaror­szágon a 95-ös oktánszámú benzi­nért átlagosan 0,97 eurót kell fizetni, amely az egyik legalacsonyabb összeg Európában. Szlovákiában ugyanez nagyjából 1,12 euró, vagy­is a különbség több mint 45 forint - derül ki a globalpetrolprices.com adataiból. Alacsony bérek Azonban hiába nyomott önmagá­ban a benzin ára Magyarországon, ha ehhez nagyon alacsony bérek társul­nak. Bár az Eurostat nettóbér-sta­(Képarchívum) tisztikája nem a legfrissebb, arra tö­kéletesen megfelel, hogy a különb­ségeket érzékeltesse. A magyar át­lagbérből ugyanis 11 alkalommal lehetne teletölteni egy 50 literes tan­kot, szemben a szlovák 12-vel, a horvát 13-mai, a lengyel 14-gyel, vagy a cseh 15-tel. Az alacsony bé­rek miatt a magyarnál is rosszabb a helyzet Bulgáriában és Romániá­ban, ahol 7, illetve 8 alkalommal tud tankolni az átlagbérből élő dolgozó, feltéve, hogy semmi másra nem költ. A svájciak vezetnek Nyugat-Európában természetesen egészen máshogy viszonyul egy­máshoz a bérszínvonal és a benzin ára, annak ellenére, hogy nominál­értéken jellemzően többet kell fizet­ni. Németországban például 39 tankra telik, Nagy-Britanniában pe­dig 43-szor, Ausztriában pedig 45- ször lehet teletölteni az autót az ot­tani átlagbérből. Az abszolút rekor­derek pedig a svájciak 87 tankolási lehetőséggel. (TASR, napi.hu, vív)

Next

/
Oldalképek
Tartalom