Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-07 / 55. szám, hétfő
2 I KÖZÉLET 2016. március 7.1 www.ujszo.com Hogyan lesz ebből kormánykoalíció? SZALAY ZOLTÁN Néhány órával a választások hivatalos eredményeinek kihirdetése után teljesen homályos, milyen kormány állhat fel az országban. Spekulációkba bocsátkozhatunk ugyan, de az elmúlt hónapok tapasztalatai után nem valószínű, hogy a koalíciós tárgyalások gördülékenyek lesznek. A legvalószínűbb lehetőség: ideiglenes kormány és előrehozott választások. De nézzük szépen sorjában. A harmadik Fico-kormány Az első lehetőség, hogy - mint az egy „normális” választás után történik - a választások győztese megbízást kap az államfőtől a kormányalakításra. Robert Fico ki is jelentette vasárnap hajnali sajtótájékoztatóján, kész kormányt alakítani. Nézzük, sikerülhet-e neki! A Smemek 49 mandátuma van, ehhez legalább 27 további mandátum kellene, bár még így is csak egy nagyon törékeny kormány alakulhatna. Az SaS és az OĽaNO kizárta a Ficóval való együttműködést, ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták nem paktálnak le Kotlebával - ezzel örökre kizárnák magukat minden európai társaságból. Marad tehát a Sieť, äz SNS, a Híd és Boris Kollár. Kollár jelezte, nem kíván semmilyen kormánykoalíció tagja lenni, esetleg kívülről támogatná a kormányt - viszont ezt is csak egy jobboldali kormány esetében tenné. A Sieť és az SNS együtt sem tudna elég mandátumot adni, Bugár Béla viszont kizárta az SNS-szel való együttműködést. Hacsak tehát Kollár nem gondolja meg magát, Fico nem tud kormányt alakítani. Bár, tegyük hozzá, a Sieť is elég harcsán mutatna egy Smer-Sieť-Boris Kollár-SNS-koa- lícióban. Robert Fico tehát aligha őrzi meg miniszterelnöki székét. Az első Sulík-kormány Richard Sulik, az SaS elnöke már a választási éjszakán kijelentette, kész kormányt alakítani. A kérdés csak az, kivel? Sulíkéknak 21 mandátumuk van, legközelebbi szövetségesüknek, az OĽaNO-NOVA- nak 19. Még egyszer ennyi mandátumot össze kellene szedniük egy stabil kormányhoz. Ebből 10-et adhat a Sieť, ez azonban még édeskevés. Kotlebát és a Smert Sulik kizárta az együttműködésből, marad tehát a Sieť, az SNS, a Híd és Boris Kollár. Ez így 87 mandátum, tehát erős többség lenne. A gond csak az, hogy Bugár kizárta az együttműködést SNS-szel, Kollár pedig csak kívülről hajlandó támogatni egy jobboldali kormányt is. Ám ha Bugár Béla kiszáll, és sikerül meggyőzni Boris Kollárt, egy nagyon törékeny, egyetlen szavazaton múló kormánykoalíció még felállhat, és Richard Sulik miniszterelnök lehet. Valószínűtlennek tűnik, hogy egy ilyen bizonytalan pártokból álló, törékeny kormány kihúzná a négy évet. Előrehozott választások Ha feláll a koalíció, ám nem kap bizalmat a parlamenttől, az államfő előrehozott választásokat ír ki, s azok időpontjáig még ez .a kormány kormányoz. Szóba jöhet még a kisebbségi kormány, vagyis egy olyan konstrukció, hogy egy külső szereplő támogat egy többséggel nem rendelkező kormánykoalíciót. Ez azonban teljesen labilis lenne, még ha bizalmat is kap a parlamenttől. Andrej Kiska saját kezébe is veheti a döntést, egy úgynevezett szakértői kormány kinevezésével, amely tagjainak semmi köze nincs a parlamenti pártokhoz: független szakértőkből állna fel, például közgazdászokból, menedzserekből. Viszont egy ilyen kormány is meg kellene hogy kapja a parlament bizalmát, amire vajmi kevés esély mutatkozik. Ha mégis megkapná, egyáltalán nem biztos, hogy át tudná vinni a döntéseit a parlamenten, így gyakorlatilag jogalkotási anarchiába torkollhatna a helyzet. Amennyiben a pártok semmiképp nem tudnak megegyezni egy kormánykoalícióban, és Kiska sem nevez ki szakértői kormányt, a pártok megegyezhetnek az előrehozott választásokban. 110 nappal a választások időpontjának kihirdetése után tartanák a voksolást, ez azt jelentené, hogy akár még a nyáron újra az urnák elé j árulhatnánk. Addig a jelenlegi - vagy a Kiska által kinevezett szakértői - kormány irányíthatná az országot. Mivel azonban júliusban átvesszük az Európai Unió soros elnökségét, nem lenne célszerű épp ekkor választásokat tartani, valószínűleg későbbre imák ki őket. Híd: Szertefoszlott álmok Nagyobb ambícióik voltak (Somogyi Tibor felvétele) MKP: Választási déjá vu IBOS EMESE A Híd a vártnál jóval gyengébben teljesített a parlamenti választásokon, a narancssárgák a voksolás előtt két számjegyű eredményben bizakodtak. Végül a 6,5%-os támogatottság 11 képviselőt hozott a Hídnak, akik közül négy szlovák. Pozsony. Bugár Béla és pártja nagy optimizmussal indult neki a választásoknak, nem titkolták, hogy két számjegyű eredményre számítanak. Viszont már az első részeredmények kijózanították a Hidat, hiszen nemcsak a két számjegyű eredmény nem jött be, hanem gyakorlatilag a négy évvel korábbihoz képest is csökkent a támogatottságuk. 2012- ben a Híd 6,89%-os eredménye 176 088 szavazatot hozott. A 6,5% 169 593 szavazatot jelent, vagyis a korábbihoz képest most közel 6500 szavazatot veszítettek. Bugár Béla pártelnök közel 13 ezer preferenciakarikával kapott kevesebbet, mint 2012-ben. Szombaton 108 523 szavazó voksolt Bugáira, négy éve viszont 121 414 karikát kapott. Lucia Žitnanská sem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2012-ben az SDKÚ listáján 103 517 szavazattal megelőzte Mikuláš Dzu- rindát és Iván Miklóst is. A Hídnak viszont már csak 59 145 voksot hozott. A negyedik helyen induló Simon Zsolt 27 041 preferencia karikával lazán megelőzte Sólymos Lászlót, aki 18 464 vokssal a harmadikról a negyedik helyre esett vissza. Jelentősét lépett előre František Šebej, aki a rá leadott 17 403 szavazattal a 10.-ről az 5. helyre jött fel. 9 028 szavazattal Peter Kresák alkotmányjogász a 20. helyről az első 10- esbe karikázta fel magát. „Ez gyenge eredmény és nem örülök neki, jóval nagyobb ambícióink voltak” - mondta Bugár Béla, aki nem leplezte csalódottságát. A választások éjszakáján azonban elsősorban a sajtót hibáztatta az eredményekért. A Híd elnöke tegnap már nem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét sem, mivel nem tudja elképzelni, hogyan tudna működni egy szakértői kormány ebben a helyzetben. „Szertefoszlottak az álmok egy olyan reformpárti kormányról, mely erősítené a jogállamiságot, harcolna a korrupció ellen, és erős partnere lenne Európának az uniós elnökség idején” - mondta Bugár. Hozzátette, olyan rendszerellenes pártok jutottak be a parlamentbe, melyek kizárják egy Európa-orientált stabil kormány létrejöttét. Viszont katasztrófához vezetne az is, ha az előrehozott választásokra az uniós elnökség idején kerülne sor. Bugár kategorikusan elutasitotta az együttműködést az SNS-szel és Marian Kotleba pártjával, de partnernek nem tudja elképzelni Boris Kollárt sem. Ä Híd elnöksége ma csak a kialakult patthelyzetet elemzi. Egyelőre nem tudni, hogy a választásokat mikor értékeli ki a párt. IBOS EMESE Pozsony. A magyar pártok a vártnál gyengébb eredményekkel zárták a parlamenti választásokat. Az MKP harmadszor sem tudta megugrani az 5%-os parlamenti küszöböt. A Magyar Közösség Pártja ugyan megnyitotta listáját, de a fiatalok és a civilek sem tudták bevinni a pártot a parlamentbe. A felmérések tükrében ez nem meglepetés, hiszen a releváns közvélemény-kutató ügynökségek az utóbbi hónapokban többnyire 5% alatti támogatottságot mértek a pártnak. A számok most is igazolták, hogy az MKP-ra stabil választói voksolnak, újabb támogatókat azonban a párt nem tud megszólítani. A mostani 4,04%-os támogatottság 105 495 szavazatot takar. A négy évvel korábbi adatokhoz képest a párt idén közel 4 ezer szavazattal kapott kevesebbet. 2012-ben a 4,28%-os támogatottság 109 483 szavazatot jelentett. Berényi József pártelnök a négy évvel korábbi 44 675 szavazathoz képest idén többet, 50 789 karikát gyűjtött. Bárdos Gyula 32 267, Menyhárt József pedig 20 169 preferenciakarikát kapott, utóbbi ezzel a harmadik helyre karikázta fel magát. Orosz Örs, a Fiatal Függetlenek csoportosulás vezetője a kilencedikről az ötödik helyre jött fel. Berényi József a választások éjszakáján kijelentette, hogy vége a politikai stabilitásnak Szlovákiában, mert a jobboldali és a baloldali pártok is csak a Robert Fico kormányfő által oly sokat emlegetett összetákolt kormányt tudnak létrehozni. „Furcsa számomra, hogy azok a pártok, melyek nagyon élesen elhatárolódtak a Smertől, mint az OĽaNO és az SaS, nagyon szép eredményt értek el. Ezt mi is megtettük, viszont a magyar választó ezt nem értékelte, pedig mi is ugyanezt a retorikát folytattuk a Smerrel szemben és egyéb témákban is” - méltatlankodott Berényi. Nem mulasztotta el a Híd ostorozását sem. Szerinte Bugárék négy év alatt egyetlen magyarokat érintő törvényt sem tudtak sikerre vinni a parlamentben, az új összetételben pedig még kevésbé lesz erre esély. „A rész- eredmények alapján mi is veszítettünk szavazatokat, de a Most- Híd többet veszített” - közölte az MKP elnöke. Tegnap a Pátria rádiónak azt mondta: amikor a magyar szavazóknak az MKP és a Híd között kell választaniuk, inkább nem mennek el szavazni, ezért lett volna szükség az összefogásra, ahogyan az MKP javasolta. „A rendszerváltás óta nem volt ilyen kevés magyar képviselő a szlovák parlamentben” - emelte ki Berényi. Az eredményről, az okokról és a kampány során elkövetett hibákról; illetve a következményekről ma tárgyal az MKP elnöksége. Egyelőre nem tudni hogy a csúcsvezetés felajánlja-« lemondását, ahogyan azt sem, k válthatná Berényit az elnöki szék ben. Kérdés, hogy az immár 6 év< parlamenten kívüli párt talpon tud e maradni újabb négy évig, illetvf egyáltalán mi hozhatná ismé helyzetbe a pártot. A „régi szép idők" - a második Fico-kormány 200., utolsó ülése (TASR-feivétei) ;
