Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-29 / 49. szám, hétfő

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. február 29. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem használtuk ki a gyors növekedést Pozsony. Szlovákia az Európai Unión belül az egyik leggyorsabb gazdasági növekedéssel büszkél­kedhet, a kormány azonban ezt nem használta ki arra, hogy végre­hajtsa a legszükségesebb reformo­kat - derül ki az Európai Bizottság legfrissebb elemzéséből. Eszerint a szlovák gazdaság tavaly 3,5 száza­lékkal nőtt, és a bővülés üteme idén és jövőre is meghaladja a 3 száza­lékot, ami elsősorban a hazai ke­reslet növekedésével magyarázha­tó. Ez utóbbi a most közzétett je­lentés szerint a munkanélküliség csökkenésének, az alacsony inflá­ciónak, a reálbérek növekedésének és az alacsony hitelkamatoknak köszönhető. Az Európai Bizottság szerint azonban az egészségügyben és az iskolaügyben is elmaradtak a legszükségesebb reformok, és to­vábbra is súlyos gondot okoz a mindent behálózó korrupció. (TASR) Milyen lesz az idei gabonatermés? London. A Nemzetközi Gabona­tanács (IGC) javította a világ kukorica- és búzatermésére vo­natkozó várakozását. Az IGC előrejelzése szerint ajúnius végé­ig tartó idényben globálisan 969 millió tonna kukorica betakarítása várható, ami 10 millió tonnával felülmúlja a szervezet eddigi vá­rakozását, de így is elmarad az előző szezon 1,016 milliárd ton­nás mennyiségétől. A Nemzetközi Gabonatanács a júliustól érvényes új idényben a globális kukorica- termés minimális növekedésére számít. A nemzetközi szervezet a folyó idényre a globális búzater­méssel kapcsolatos legújabb elő­rejelzését 1 millió tonnával, 732 millió tonnára javította. A július­tól induló új idény búzatermése ehhez képet várhatóan 21 millió tonnával kisebb lesz. (MTI) Beindul a globális pénzözön Sanghaj. A piacok stabilizálására és a megrekedt gazdasági növe­kedés ösztönzésére szólítottak fel a G20-ak pénzügyi vezetői Sang­hajban kétnapos tanácskozásuk végén, szombaton. Ehhez bein­dítják a pénzpumpákat. A G20 - a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet - pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői által aláírt kö­zös nyilatkozatból kiderül, a mo­netáris, a fiskális és a strukturális eszközök bevetését országonként és együttesen is a növekedés, a befektetések és a pénzügyi stabi­litás szolgálatába kívánják állíta­ni. Megállapították, a globális gazdaság helyreállása folytatódik ugyan, de egyenlőtlenül és nem az általuk kívánt mértékben, továbbá fenntarthatóságát és kiegyensú­lyozottságát tekintve sem kielé­gítő módon. Nőttek a lassulás irá­nyába ható kockázatok, nagyobb a sebezhetőség veszélye, mivel in­gadozik a tőkeáramlás jelentősen estek a nyersanyagárak, fokozód­tak a geopolitikai feszültségek, továbbá sokkolóan hatott az Egyesült Királyság kilépésének lehetősége az Európai Unióból. A G20-ak az eddigi gyakorlattól el­térően megállapodtak abban is, hogy tájékoztatják egymást olyan pénzpolitikai döntésekről, ame­lyeknek a valuták egymást követő leértékelése, árfolyamháború le­het a következménye. (TASR) Gyorsan csökkent a magyar adósság Budapest. Európai összehasonlí­tásban Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban az állam- adósság az elmúlt években - nyi­latkozta Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter. 2010 óta Ma­gyarországnak a bruttó hazai ter­mék (GDP) arányában 8,2 száza­lékponttal - 75,5%-ra - sikerült csökkentenie az adósságrátát. Az államadósság csökkentésével Ma­gyarország Németországgal, Lett­országgal és Lengyelországgal együtt abban a szűk klubban van, amely országok a gazdasági válság ellenére is adósságcsökkentési pá­lyán tudtak maradni. (MTI) Az új válság előszele: kitört az aranyláz Berlin. Hiába drága még mindig az arany, a befektetők helyesen teszik, ha mégis vásárolnak belő­le, és így biztosítják be magukat a gazdasági és piaci kockázatok el­len -vélik a Deutsche Bank elemzői. A számok azt mutatják, régen nem látott roham indult meg a nemesfémért. A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint az elmúlt három hétben összesen 5,8 milliárd dollárnyi tőke áramlott aranyba, ilyen ma­gas értékre utoljára 2009 nyarán volt példa, 900 és 1000 dollár kö­zötti unciánkénti árfolyam mel­lett. Akkor közvetlenül ezután hatalmas emelkedésbe kezdett a nemesfém árfolyama, s két év alatt elérte az unciánkénti 1900 dolláros szintet. (MTI, tasr) AKTUAI IS KOZíl'ARf OLYAMOK 1 VALUTA Árfolyam 1 VALUTA j Árfolyam 1 Angol font 0,7874 n Lengyel zloty 4,3631 Cseh korona 27,064 n Magyar forint 310,52 a Horvát kuna 7,6230 n Román lej 4,4639 a Japán jen 124,42 Svájci frank 1,0929 m Kanadai dollár 1,4909 a USA-dollár 1,1006 a VETEL- ELAOAS BANK I DOLLAR I CSEHKORONA I FORINT Sberbank 1,13-1,06 27,86-26,24 324,90-296,92 OTP Bank 1,15-1,05 28,24-25,86 324,59-297,23 Postabank 1,13-1,06 28,00-26,11­Szí. Takarékpénztár 1,13-1,06 27,78-26,24 325,68-297,64 Tatra banka 1,13-1,06 27,86-26,24 323,72-299,12 ČSOB 1,13-1,07 27,74-26,36­Általános Hitelbank 1,13-1,06 27,87-26,24 325,44-297,42 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Kettészakadt az ország Brüsszel/Pozsony. Szlovákia teljesen kettészakadt. 2014- ben az Európai Unió 276 régi­ója közül Pozsony volt a hato­dik leggazdagabb, míg Kelet- Szlovákia az EU legszegé­nyebb régiói között található. Áz Európai Unió 20 legszegé­nyebb régiója közül négy Ma­gyarországon van. Az EU statisztikai hivatala, az Eu­rostat minden évben kimutatást ké­szít arról, hogy az unió 276 régiója milyen gazdasági szinten van. Az összehasonlítás alapja az Európai Unió vásárlóerő-paritáson mért átla­gos bruttó hazai terméke (GDP). En­nek köszönhetően reálisabb képet kaphatunk az országok gazdagságá­ról és életszínvonaláról, ugyanis ez­zel a módszerrel ki lehet zárni a va­lutaárfolyamok miatti torzulásokat, valamint az árak közti különbsége­ket. A legfejlettebb régiók között ter­mészetesen elsősorban a fővároso­kat, gazdasági központokat találjuk, amelyeket azonban a statisztika tor­zító hatásai is segítenek. A GDP-t ugyanis az agglomerátumban élők is termelik, de az egy főre jutó adatban csak a helyben élőkre vetítik ki a tel­jesítményt. A nagy cégek többsége ráadásul a fővárosokban van beje­gyezve, így azok teljesítményét is azokban könyvelik el. Pozsony vezet Míg a négy szlovákiai nagyrégió (ezek az uniós felmérések és elosz­tások céljából létrehozott „statiszti­kai” régiók) közül Pozsony a hato­dik leggazdagabb, egyben a leggaz­dagabb régió az új uniós tagálla­mokban, addig Kelet-Szlovákia (Kassa és Epeijes megye tartozik ide) majdnem a legszegényebb húszban van. A most közzétett fel­mérés szerint Pozsony egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 186 százalé­kának felel meg, míg a Pozsony nél­küli Nyugat-Szlovákia GDP-je az uniós átlag csupán 72 százaléka, Közép-Szlovákia esetében ez 61, Kelet-Szlovákiában pedig 53 száza­lék. Abszolút összegben az egy főre jutó GDP Pozsonyban 51 200, Nyugat-Szlovákiában 19 800, Közép- Szlovákiában 16 700, Kelet-Szlo- vákiában pedig14 600 euró. Szegények ée gazdagok Az unió leggazdagabb régiója Belső-London, amelynek a gazda­sági teljesítménye az uniós átlag 539 százalékának felel meg, a második Luxemburg (266), majd Brüsszel következik (207). Az első húszban Pozsonyon kívül egy új uniós tag­országban található régió van: Prá­ga a 9. helyen található, 173-as ér­tékkel. A legszegényebb 20-ban főleg ro­mániai, bolgár és lengyel régiók ta­lálhatók, de itt van három magyar- országi is: Észak-Magyarország (42%), Észak-Alföld (43%), Dél- Dunántúl (45%). Bulgária észak- nyugati régiójában az egy főre jutó GDP az uniós átlag egyharmadát sem éri el. Ezzel ez a térség számít a leg­AZ EU LEGGAZDAGABB RÉGIÓI Régió GDP az uniós átlaghoz képest 1. Belső-London (Nyugat) 539% 2. Luxembourg 266% 3. Brüsszel 207% 4. Hamburg 206% 5. Belső-London (Kelet) 204% 6. Pozsony 186% 7. Felső-Bajorország 179% 8. Ile de France 178% 9, Prága 173% 10. Stockholm 172% * Forrás: Eurostat szegényebbnek az Európai Unióban. A szegénységi listán öt-öt bolgár, román és lengyel, három magyar, egy görög és egy francia régió található. Magyarország keleti és délnyugati régióival esik bele a legfejletleneb­bek listájába, itt az egy főre jutó GDP az uniós átlag 42—47%-a. A régebbi EU-tagok közül Görögország az is­mert gazdasági problémái miatt fog­lalhat el egy helyet (Trákia révén), a franciák pedig a Madagaszkár mel­letti szigetükkel, Mayotte-tal szere­pelnek. (TASR, SITA, MTI, vív) A Provident hátat fordít Szlovákiának A kormány által hozott szigorú jogszabályok miatt kivonul a szlovák piacról a Provident gyorshitelező, amoly a legna­gyobb ilyen jellegű pénzügyi szolgáltató a szlovák piacon. Példáját több hitelező is követheti. Az elemzők szerint a kormány az uzsorások kar­maiba hajtja a lakosságot. Pozsony. A Provident Financial országszerte 800 ügynökét bocsátja el, további 300 törzsalkalmazott sor­sáról a napokban tájékoztatja az érintetteket - adta hírül elsőként a Markíza televízió. A Provident azonban egyelőre nem tűnik el tel­jesen a piacról, hiszen a már létező hitelszerződésekből származó kö­veteléseit még behajtja, új hiteleket azonban már nem folyósít. „Az el­múlt időszakban több olyan jogsza­bályt is elfogadtak, amelyek rendkí­vül negatívan érintették a gazdálko­dásunkat, emiatt úgy döntöttünk, hogy Szlovákiában nem kínálunk tovább hiteleket üzletkötőinken ke­resztül, illetve számlahitelt sem kí­nálunk” — nyilatkozta a Provident Financial szóvivője, Nick Jones. A többiek is követhetik Maroš Ovčarik, a Finančný kom­pas pénzügyi portál igazgatója sze­rint nem csak a Provident vonulhat ki az országból,egyéb, nem banki hi­(Képarchívum) teleket értékesítő vállalatok is szed­hetik a sátorfájukat. A Fico-kabinet által módosított jogszabályok ugyanis szigorúbb hitelplafont álla­pítanak meg, miközben megtiltják a pénzügyi szolgáltatóknak az olyan kiegészítő szolgáltatások megvaló­sítását, mint például a törlesztőrész­let személyes behajtása. Bővül a feketepiac Kérdés, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek ezentúl nem marad semmilyen legális lehetősé­gük arra, hogy hitelhez jussanak. Ivan Kahanec, a fogyasztási hitele­ket folyósító társaságok szakmai szervezetének a szóvivője szerint nagy eséllyel a feketepiacon próbál­koznak majd, pontosabban olyan cégeknél, amelyeknek nincs enge­délyük hitelnyújtásra a Szlovák Nemzeti Banktól. A Provident kivonulása után azonban egyelőre még több mint 20 további olyan gyorshitelező társa­ság van Szlovákiában, amelyek tel­jesítik a jegybank által szabott szi­gorú feltételeket. Tavaly szeptem­bertől a gyorshitelező társaságok már csak külön jegybanki enge­déllyel működhetnek, a 227-ből így 22 maradt - ennyi kapta meg a foly­tatásához szükséges engedélyt. Nem árt az óvatosság A jegybank elemzése szerint azonban a nagy és befutott gyorshi­telezők sem mindig tisztességesek az ügyfelekkel. Roman Fusek, a jegy­bank fogyasztóvédelmi osztályának vezetője szerint néhány gyorshitele­ző egyáltalán nem méri fel, hogy az ügyfelei a későbbiekben képesek-e törleszteni a kölcsönt, sőt előfordul, hogy az ügyfelet arra próbálták rá­beszélni, hogy a valós bevételeinél magasabbat tüntessen fel a hitelel­bírálásban. A gyorshitelezők ezzel azt a hamis képzetet keltik az ügyfe­lekben, hogy nekik próbálnak ked­vezni, valójában azonban a hitelfel­vevő nagyon ráfázhat erre. Hiszen ha nem tud fizetni, máris küldik a vég­rehajtót a nyakára, és az kamatostól hajtja be az elmaradást. (TASR, vív)

Next

/
Oldalképek
Tartalom