Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-23 / 44. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. FEBRUAR 23. EDZÉSMUNKA H tatókról. Mik ezek a mutatók, mit vizsgálnak elsősorban a válogatottnál? HZ: Mi elsősorban három tényezőre vagyunk kíváncsiak: a gyorsaságra, az állóképességre és a súlypontemelkedésre. Mindezek viszonylag egyszerűen mérhetőek, de most kaptunk egy új eszközt is, ami a reakcióidőt is pontosan felméri. Ezek mellett az orvosi stáb és a fizioterapeuták funkcionális mozgásvizsgálatot is végeznek a válogatott tagjain. Milyen tesztek, eszközök, vizsgálatok és mérési rendszerek állnak a válogatott rendelkezésére? HZ: A már említett módszereken túl fontos megemlíteni az Omegawave rendszerét, melynek segítségével kontrollálni tudjuk, hogy az adott reggelen ki milyen állapotban van. Az Omegawave 3 paramétert vizsgál: az idegrendszer állapotát, a metabolikus (anyagcsere) szintet és a pulzus variabilitását. Mindezt még a vérvételek eredményeivel tovább pontosítjuk, valamint felmérjük, hogy az adott játékos az előző héten mit és menynyit edzett, illetve hogyan teljesített a mérkőzéseken. Ehhez a klubjaik segítségére is szükségünk van. Hány ember felel a válogatott erőnlétéért, és hány fő dolgozik a Légiónál a fizikális felkészítésen? HZ: A magyar válogatottnál egy német erőnléti edzővel dolgozunk együtt, valamint két orvos és négy fizioterapeuta is segíti a két pályaedző és a vezetőedző munkáját. NN: A Legiánál egy vezető erőnléti edző van, három segítővel. Velük lehet egyénileg is edzeni, ők minden szakmai segítséget megadnak a játékosoknak, ha valamit külön is szeremének fejleszteni. Mennyire kell játékosspecifi- kusan kidolgozni az edzéseket? Ugyanazt a munkát végezze egy csatár és egy belső védő, vagy egy 18 éves mint egy 33? Ráadásul a válogatottnál különböző csapatoktól jönnek a játékosok, különböző edzettségi állapotban... HZ: A válogatottnál a frissítésen van a hangsúly, az érdemi munkát a kluboknál végzik a játékosok. Persze különböző bajnokságok különböző csapataiból érkeznek, így rendkívül vegyes képet mutat a fizikai állapotuk az első találkozáskor, nekünk ezt kell egy hullámhosszra hoznunk. A klubcsapatomnál (Gyirmót FC Győr, NB II) figyelembe vesszük az életkori és posztbeli sajátosságokat, és azt is, hogy a szezon mely szakaszában járunk. Hiába 11-en alkotják a csapatot, egyéneket képezünk, hiszen egy belső védő szinte soha nem rúg kapura és nem ad be, így teljesen posztra szabjuk az edzésmunkát. A fiatal játékosoknál még inkább a képzésen van a hangsúly, a rutinos labdarúgóknál pedig arra kell figyelni, hogy optimálisan adja le a teljesítményt. NN: Nálunk nincsenek nagyon posztspecifikus edzések, a csapat szinte minden gyakorlatot együtt végez. Ha valaki speciális edzéstervet, pluszmunkát szeretne, azt egyénileg kell megcsinálnia, amihez persze minden segítséget megadnak a klubnál. Egyes kluboknál az eltiltott játékosnak edzenie kell a meccs napján, nehogy lemaradjon edzettségben. Máshol heti két nap szünetet is kapnak a labdarúgók. Melyik az optimálisabb? HZ: A legfontosabb az edző és a játékos őszinte kapcsolata, hiszen ha egy játékos azt érzi, hogy büntetésként kell edzenie, akkor az az edzés haszontalanul fog eltelni. Az optimális helyzet az lenne, ha a játékos kémé a pluszmunkát, mert tudja, hogy ezzel is csak fejlődni fog. Persze, ha ez valakinél nem belülről jön, akkor nem beszélhetünk profi felfogásról. Szóval ez a kérdés leginkább szemlélet kérdése, egy edzés kiesése még nem okoz nagy lemaradást. A túlterheltség vagy az alul- edzettség a rosszabb? HZ: Meggyőződésem, hogy a túlterheltség sokkal rosszabb, hiszen nemcsak a fizikumot, a szellemet és a lelket is érinti, és depressziót, apátiát és teljesítményromlást eredményez. Sokkal nehezebb belőle kilábalni, mint az aluledzettségből, hiszen ott a szellemi frisseség adott, és a fejlődés további pozitív töltetet ad a munkának. Mi a véleménye arról, hogy a világ legpörgősebb bajnokságának listavezetőjénél heti két nap pihenő van, ám most 1 hét szabadHZ: A Leicester helyzete speciális, hiszen eddig messzemenően erőn felül teljesítettek, ráadásul nyár óta folyamatosan játsszák a meccseket. Nyilván az ottani stáb is használja azokat a rendszereket, amelyekről már mi is ejtettünk szót, és úgy érezhetik, hogy a játékosok túl vannak pörgetve. Szellemi regeneráció nélkül nincs testi újratöltődés sem, ezért dönthettek úgy, hogy a futballisták ott legyenek, ahol a saját érzésük szerint a legjobban tudnak regenerálódni. Néhány éve még a játékosok kizsigerelésén volt a hangsúly a topligákban is, de lassan mindenhol egyre egyértelműbbé válik, hogy a futballista nemcsak fizikum, elsősorban ember, érző, individuális lény, akiben nem szabad megbontani a test, a lélek és a szellem harmóniáját. A Leicester labdarúgóinak mindene megvan, egyet kivéve: a szabadidőt. így a vezetők remekül ismerték fel, hogy játékosaik számára ez extra bonuszt jelent. Persze csak pár hónap múltán fog eldőlni, hogy jó döntés született-e, de véleményem szerint az állóvíznél mindig jobb a váradan húzás. Meggyőződésem, hogy a sikerhez elengedheteden a jó hangulat, hiszen a diktatórikus módszerek kalodába zárják a szellemet, és elfojtják a kreativitást, ami ennek a játéknak nagyon fontos összetevője. A legfontosabb, hogy az edző meggyőzze a játékost, hogy akarjon több lenni, hiszen azok a fontosak, akik kifúrnak a pályára, nélkülük az edző egy senki, de általuk ő is fontos lehet. Villányi Dániel labdabirtoklásban is az FTC az első. Átlagosan 62 százalékban birtokolják a labdát meccsenként, míg a Békéscsaba ebben az összesítésben is utolsó a maga meccsenkénti 41 százalékával. Még nehezebb dolog egy csapat számára hosszú ideig folyamatosan tartani a labdát, ilyen téren is ez a két csapat az első és az utolsó, a Fradi meccsenként átlagban 8-szor tartja a labdát 45 másodpercnél tovább, míg a Békéscsaba ilyen irányú mutatója 1,1. Rendkívül fontos adat, hogy egy csapat hányat és milyen pontosan passzol. Ebből a szempontból is a Fradi az első (621 passzból 528 sikeres meccsenkénti átlagban, ez 85 százalék), míg a Békéscsaba az utolsó (368 passzból 270 sikeres, 73 százalék). Az M4 Fradi TV című magazin- műsorának legfrissebb adásából az is kiderült, hogy a Ferencváros mérési adatai alapján mind futómennyiségben, mind a sprintek számában kiemelkedik a csapat az NB I-ből, de pontos számokat a klub nem árult el a megkeresésünkre, (vd) A Ferencváros nemcsak pontok tekintetében, hanem fizikálisán is a legjobb csapat az NB I-ben »Fizikálisán is vezeti az NB I-et a Fradi Ha megvizsgáljuk a magyar NBI őszi szezonjának InStat adatait, akkor jól látható, hogy mennyit számít a fizikális és mentális frissesség. Ha felosztjuk 15 perces periódusokra a mérkőzéseket, akkor megállapítható, hogy az utolsó helyezett Békéscsaba a mérkőzések végső fázisában kapta a legtöbb gólt (44 gólból 15-öt, 34 százalék), amivel ebben az összesítésben is sereghajtó a csapatok között. Sokatmondó adat, hogy az éllovas Ferencváros nemhogy az utolsó 15 percben, még az azt megelőző szakaszban (60-75 perc) sem kapott gólt a bajnokságban. Ezzel szemben a 75. és 90. perc között rúgott gólok tekintetében a Fradi az első (41/11, 27 százalék), míg a Békéscsaba itt is utolsó (17/1, 6 százalék). A labdabirtokláshoz is jó kondícióra, sok labda nélküli futásra, irányváltásra, és persze megfelelő koncentrációra van szükség. (Fotók: képarchívum) Az NB I statisztikáit tekintve "/ Claudio Ranieri egyhetes pihenőt adott csapatának az Arsenal elleni vereséget követően
