Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-22 / 43. szám, hétfő
6 I KÜLFÖLD 2016. február 22. I www.ujszo.com London maradhat az unióban Június 23-án szavaznak a britek az EU-tagságról, Cameron kormánya nem egységes Hollandé keménykedett Párizs. A francia államfő egy rádióinterjúban kijelentette, Európának megvannak a jogi eszközei arra, hogy megakadályozzon egy országot a demokratikus értékek megsértésében, és fel is függesztheti annak az államnak a tagságát, amelyben szélsőjobboldali párt kerül hatalomra. „Ha egy szélsőjobboldali párt kerül hatalomra, és ez sajnos lehetséges a jelenlegi Európában, meglennének az alkalmazható eljárások” - mondta általánosságban Francois Hollandé a France Inter közszolgálati rádiónak, amikor a műsorvezető Magyarország és Lengyelország politikai helyzetéről kérdezte. Az elnök leszögezte: sem Magyarország, sem Lengyelország „nem került még ilyen eljárás alá, jóllehet lehetségesek ellenőrzések, mégpedig jelenleg Lengyelországban.” Ugyanebben az interjúban Hollandé azt mondta, a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet vége Európa végét jelentené. A francia államfő szerint a migránsválság miatt veszélyben lévő schengeni megállapodás vége Európa végét jelentheti abban az értelemben, hogy az véget vetne az európaiak szabad áramlásának. (MTI) RÖVIDEN Macedónia megállítja az afgánokat Szaloniki. Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, csak irakiakat és szíriaiakat enged át. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt teszi. A görög hatóságok szerint a macedónok szombat óta korlátozzák az átjutást, átkutatják a határt átlépni akarókat, és útlevelet követelnek tőlük. Korábban elfogadták a görög rendőrség hivatalos dokumentumait arról, hogy az illetőt regisztrálták. A macedón lépés hatására feltorlódtak a migránsok a macedón-görög határ görög oldalán. (MTI) Nem csökken a menekültek száma Görögországban Athén. Jelentősen emelkedett a török partokról Görögországba tartó menekültek száma az utóbbi napokban, a múlt héten több mint 11 ezer migráns érkezett az Egei-tenger keleti részén fekvő görög szigetekre. A menekültek most már az Egei- tenger délkeleti részén, Anta- lyától délnyugatra található Kasztelórizon szigetét is célba vették csónakjaikkal. Az alig 250 lakosú sziget jelenleg mintegy ezer menekültről igyekszik gondoskodni. „Az embercsempészek mintha éppen az EU migrációs ügyben tartott csúcs- értekezlete alkalmából nyitották volna meg ezt az útvonalat” - kommentálta a fejleményt szombaton a Kathimerini című athéni napilap. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hosszú tárgyalások után létrejött a kompromisszumos megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről az EU- tagorszégok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. A britek június 23- án szavaznak a maradásról, Cameron kormányfő arra biztatja a választókat, hogy az uniós tagságra szavazzanak. A csütörtökön kezdődött tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot. David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven Hillary Clinton a voksok 52,4 százalékát szerezte meg, vetólytársa, Bernie Sanders a választók 47,5 százalékának bizalmát kapta meg a demokraták nevadai kaukuszén. A konzervatívoknál Donald Trump simán nyert Dél- Karolinában. A szavazatkülönbség olyan nagy volt Nevadában, hogy Sanders előre gratulált Clintonnak a győzelemhez. A volt külügyminiszter győzelmi beszédében köszönetét mondott a ne- vadaiaknak és jelezte: máris indulna következő megmérettetésre Texas államban. Elemzések szerint Hillary Clinton győzelméhez a női szavazók és a spanyolajkú közösség „meghódítása” járult hozzá, míg Bernie San- derst a fiatalok támogatták. Elemzők egyetértenek abban, hogy a Clinton- kampánycsapatnak felül kell vizsát is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat. Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja. A megállapodás értelmében Nagy- Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. Cameron kijelentette: országa tartósan kivonta gálnia stratégiáját, és meg kell találnia annak okát, hogy a politikusnak miért nem sikerült a fiatalabb nemzedékekkel megtalálni a hangot. Dél-Karolinában Donald Trump milliárdos üzletember több mint tíz százalékkal megelőzte a második helyre befutó texasi szenátort, Ted Cruzt. A republikánus táborban egy újabb jelölt lépett vissza: Jeb Bush. A volt floridai kormányzó családja körében, a dél-karolinai Columbiában, hívei előtt mondott beszédében jelentette be döntését. A politikusdinasztia legsikertelenebb tagja el- csukló hangon azt mondta: „Iowa, New Hampshire és Dél-Karolina népe kinyilvánította akaratát, és én ezt valóban tiszteletben tartom.” Bush a dél-karolinai előválasztáson a negyedik helyen végzett. A visszalépését kommentáló első elemzések kiemelték kampányának tisztességes és visszafogott hangnemét. magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia „soha nem fog csatlakozni az euróövezet- hez”, viszont „teljes beleszólása” lesz az egységes európai piacba. Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről - közölte Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy a megállapodás értelmében Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben. Francois Hollandé francia államfő szerint a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat. Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy- Britannia különleges státusát az Európai Unióban. Angela Merkel német kancellár is tisztességes megegyezésről beszélt. Cameron szombaton délutánra máris kabinetülést hívott össze, Aitimán/Damaszkusz. Az amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy orosz kollégájával ideiglenesen megállapodtak a szíriai tűzszünet feltételeiről, de a konfliktust illetően továbbra is vannak megoldatlan ügyek. John Kerry a jordániai fővárosban, Ammánban tartott sajtótájékoztatón közölte, a fegyvemyug- vás már a következő napokban életbe léphet. A tárcavezető elmondta, remélhetőleg Barack Obama amerikai és Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök rövidesen beszél egymással, és véglegesíti az ideiglenes megállapodás alapelveit. Az orosz külügyminisztérium is megerősítette tegnap kiadott közleményében, hogy Kerry és Szergej Lavrov a nap folyamán telefonon egyeztetett a szíriai tűzszünet feltételeiről. Az orosz tárca tájékoztatása szerint a fegyvemyugvás nem vonatkozna azokra a műveletekre, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által „terroristának” tartott szervezetek ellen irányulnak. amely után bejelentette: június 23-án tartják Nagy-Britanniában a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. Cameron közölte: a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Hangsúlyozta ugyanakkor: az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni. A brit miniszterelnök tegnap már úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, az „ugrás lenne a sötétbe”, és további kockázatok felesleges vállalását jelentené az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban. Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy- Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a „szuverenitás illúzióját” lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában - mondta. Megszólalt Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez „szinte biztosra vehető”, és ha Skóciát „akarata ellenére kirángatják az EU-ból”, akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak. Kerry nem volt hajlandó részleteket elárulni az ideiglenes megállapodásról, mivel - mint mondta - arról előbb minden féllel konzultálni kell. Oroszországnak Iránnal és a szíriai kormánnyal, mig az Egyesült Államoknak az ellenzékkel és a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport tagjaival kell egyeztetnie. Utóbbi múlt héten Münchenben megállapodott a szíriai fegyvemyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről. A tűzszünetnek eszerint pénteken kellett volna életbe lépnie, de azóta többek között Törökország is fokozta a fellépést a kurdok ellen, akik az utóbbi időben Eszak-Szíriában több településről is elűzték a felkelőket. A szíriai ellenzék azt mondta, csak akkor egyeznek bele a tűzszünetbe, ha nemzetközi garanciákat kapnak arra, hogy a damaszkuszi rezsim, Oroszország és Irán is tartja magát a megállapodáshoz. (MTI) Cameron hivatala előtt bejelenti a népszavazás időpontját (TASR/AP-felvétel) Clinton és Trump nyert. Jeb Bush visszalépett Tűzszünet lesz Szíriában
