Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-20 / 42. szám, szombat
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. február 20. I 3 PROGRAMMUSTRA: ROMAPOUTIKA MOST-HID POLGÁRI PÁRT OBČIANSKA STRANA MAGYAR! közösség! I MAĎARSKÉ! I KOMUNITY OBYČAJNÍ ĽUDIA a rwzivtslé osobnosti nova A szociális segélyeket kössék közmunkához? Támogatandó, hogy a szociális segélyek egy része kötődjön a közmunkához. Az abban résztvevők bonuszhoz jutnának (néhány százaléknyi pluszról van szó), ami motivációt jelenthetne a segélyezettek közmunkavállalása szempontjából. Semmilyen körülmények között nem támogatható az, hogy a segély a „porta tisztaságához" vagy „rendezett életmódhoz" kötődjön. A nemzetközi tapasztalatok szerint a hivatalnokok élnek és visszaélnek a rájuk ruházott hatalommal (korrupció, diszkrimináció). A mélyszegénységben élőknek és azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak munkát vállalni, otthonukhoz közei kell segíteni. Az önkormányzatok és civil szervezetek segítségével be kell vezetni a szociálisan rászorulók számára a háztáji gazdálkodást, ahol az önkormányzat biztosítja az induláshoz szükséges földet, állatokat, vetőmagot, takarmányt. A családok pedig megművelik a földet és felnevelik az állatokat, így jut élelem az asztalra, a többlet eladásából pedig bevételhez is juthatnak. Bővíteni kell a közmunkaprogram nyújtotta lehetőségeket a hátrányos helyzetű térségekben, a magánszféra, az egyház, úrbéri társaságok, nonprofit szervezetek bevonásával. A közmunkaprogramba való bekapcsolódást csak azoknak tennénk lehetővé, akik teljesítik állampolgári kötelezettségeiket, vagyis rendesen járatják iskolába gyerekeiket, nem követtek el bűncselekményeket, szabálysértéseket. Hogyan segítenék a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságának növelését? A mélyszegénységben élők körében tapasztalható kiugróan magas munkanélküliségnek számos oka van: az alacsony iskolázottság, a szezonális és perifériális munkák dominálnak, eleve olyan helyen élnek, ahol nincs elég munka, és a romák esetében a munkahelyi diszkrimináció - először a nem roma jut munkához. A munkaadókat motiválni kell arra, hogy regisztrált munkanélkülieket foglalkoztassanak. Többek között úgy is, hogy a munkanélküli-segély összegét annak teljes folyósítási idejében a munkanélkülieket alkalmazóknak juttatjuk, de ezért cserébe meg kell követelni a munkahely fenntartását a vonatkozó időszak hosszának kétszereséig. Az MKP a munkanélküliségre nemcsak szegénységi, hanem társadalmi problémaként is tekint, amely egyes társadalmi csoportokat nagyobb mértékben érint. A romák felzárkóztatását és integrációját a foglalkoztatás növelésén keresztül is szeretnénk elősegíteni. A tervezett intézkedések gyakorlatba való átültetéséhez módosítani kell a foglalkoztatási törvényt, amelyen keresztül fokozott figyelmet szentelnének a romák felemelkedését segítő intézkedések bevezetésének. Csökkentenénk azon munkaadók járulékfizetési kötelezettségeit egy bizonyos időszak alatt, akik gyengén képzett, tartósan munka nélküli személyt alkalmaznak. Az időszak hosszát az adott régió átlagos munkanélküliségi rátájához igazítanák. A közbeszerzésekben szociális szempontokat is figyelembe vennénk, az alacsony képzettséget követelő munkákat csak olyan cégek kaphatnák meg, amelyek legalább 20 tartósan munka- nélküli személyt alkalmaznak. Hogyan javítanák a hátrányos helyzetű roma gyerekek oktatását? Szükséges az iskola előtti ellátás és a közösségi központok hálózatának további kiépítése azokban a régiókban, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű család él, illetve ezek népszerűsítése is a családok körében. Megfontolandó a kötelező óvodai látogatás bevezetése, ez azonban csak átfogó társadalmi támogatás esetén lehetséges. Elfogadhatatlan tendencia az, hogy a roma tanulók jelentős részét különböző okokból speciális képzésre sorolják át (gyakran a szülők egyetértésével). A roma tanársegédek rendszerének stabilizálása, kiterjesztése, a hosszú távú pénzügyi háttér megteremtése. A tanítói és tanári képzés során hangsúlyt kell fordítani azokra a kompetenciákra, amelyek segítik a munkát a mélyszegénységből érkező, kulturálisan eltérő háttérrel rendelkező gyermekekkel. A felemelkedés alapvető feltétele, hogy minden roma gyermek és fiatal számára biztosított legyen a művelődés, a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségek és képességek elsajátítása. A romák felzárkóztatása érdekében hatékonyabbá kell tenni a roma asszisztensek képzését, mert munkájuk az oktatási, egészségmegőrző, valamint a szocializációs folyamatban nélkülözhetetlen. A szociálisan hátrányos környezetben élő gyerekek számára kötelező, hároméves óvodai nevelés bevezetése, szemben a jelenlegi egyéves kötelező óvodalátogatással. Egész napos nevelési rendszer bevezetése a hátrányos helyzetű gyerekek számára. Mentorprogramok a középiskolás gyerekek számára. Motivációs ösztöndíjprogram a hátrányos helyzetű középiskolások számára. Hogyan kezelnék roma telepeken élők lakhatási támogatását? Új típusú, a romák igényeinek megfelelő szociális lakásokat kell építeni. Ne a hatóság döntse el, hogy milyen felszerelést tud megengedni magának a lakó: tegye meg inkább a lakó maga. A lakások leélésének a jelenleginél súlyosabb büntetésére van szükség. A roma telepek esetében elkerülhetetlennek tűnik az illegális épületek alatti telkek státuszának rendezése. Az alapvető szolgáltatások - elsősorban az ivóvíz, csatornázás és áram - bevezetése legalább a nagyobb telepekre az állam kötelessége, a szociális szolidaritás jegyében. Állami és önkormányzati feladat az infrastrukturális és lakásproblémák enyhítése. Az állam kártalanítja a roma telepek alatti parcellák tulajdonosait, hasonló értékű állami parcellákat kínál fel nekik. Az így megszerzett parcellákat felkínálják a telepek lakóinak, hosszú távú bérlet is lehetséges. Többszintű lakásbérleti rendszer bevezetése: fokozatosan jobb lakásba költözhetnek a magatartásuk viszonyában. A lakásfenntartási költségek esetében automatikus inkasszó bevezetése a szociális segélyből. A roma telepek infrastruktúrájának javítása, önerős házépítési program a telepeken. Forrás: pártprogramok Kudarcot vallott a Fico-kormány romapolitikája LAJOS P. JÁNOS A pártok változó részletességgel foglalkoznak a hátrányos helyzetű roma közösségek problémájával. A kormány munkáját a szakértők csak 3 mínuszra értékelték, Peter Pollák romaügyi kormánybiztos viszont csaknem megbukott. Pozsony. Programmustránkban három párt romaügyi elképzeléseit mutatjuk be részletesebben. Az MKP és a Híd programja mellé az OĽaNO-NOVA programját választottuk, egyrészt mert viszonylag részletes, másrészt pedig azért, mert a jelenlegi választási ciklusban ők adták a romaügyi kormánybiztost Peter Pollák személyében. A három párt közül a Híd és az OĽaNO-NOVA programja aprólékosan részletezi a hátrányos helyzetű roma közösségek helyzetének javítását célzó elképzeléseket. Az MKP programjában ez a terület csak néhány bekezdésben, általánosabb szakpolitikai területek részeként jelenik meg, konkrét intézkedések ismertetése nélkül. És a többiek A Smer programja egyetlen szóval sem említi a hátrányos helyzetű roma közösségek problémáját, de ezt egy háromoldalas politikai pamflettól nem is lehet elvárni. Egy kormányzó és kormányzásra készülő párttól viszont elvárható lenne, hogy választási programjában foglalkozik minden réteg problémájával, és megpróbál rá megoldást találni. A KDH sem viszi túlzásba a roma közösségek problémáinak elemzését. A javasolt intézkedéseket nyolc általános pontban foglalják össze, mint például: „a célunk a romák integrációja a társadalomba, az együttélésjavítása a romákkal, nem pedig a kirekesztésük”. A párt a megelőzést, nem pedig a büntetést szorgalmazza a romákkal kapcsolatban - jelentsen ez bármit is a KDH értelmezésében. Erősíteni akaiják az önkormányzatok hatásköreit ezen a területen. A Sieť programja szintén szűkszavúan tárgyalja ezt a témát. Elsősorban a terepen végzett szociális munkára összpontosít, egészségügyi asszisztensből, szociális munkából, rendőrökből és a roma közösség tagjaiból álló csoportokat hozna létre minden roma telepen. A foglalkoztatottságot családi házak építésével javítanák a roma telepeken, a házak standardját nem határozzák meg. Viszonylag részletesen foglalkozik a roma közösségek helyzetével az SaS is. Törvényt fogadnának el a társadalom perifériájára szorult közösségekről. A programjuk az oktatásra helyezi a hangsúlyt, de bevezetnének bizonyos megszorító intézkedéseket is. Megszüntetnék például a szociális segélyt, de lehetővé tennék mindenki számára a közmunkát. Az SNS csak néhány pontban foglalkozik a szociálisan hátrányos közösségekkel. Rendeznék a roma telepek alatti parcellák tulajdonjogát, a szabálysértésért kirótt bírságot pedig azonnal ledolgoztatnák a Peter Pollák (TASR-fotó) megbírságolt személlyel, ha az nem tud fizetni. Pollák: 4,41 A roma közösségekkel foglalkozó szakértők 3 mínuszra értékelték a kormány hároméves munkáját 2015 novemberében. Peter Pollák romaügyi biztos 2012 őszén kezdte meg munkáját, vagyis ez gyakorlatilag a teljes időszak értékelése. A kormány értékelése 10 terület összegzése alapján jött ki, a legjobb értékelést - 1,5 - a pénzügyminisztérium kezdeményezése kapta, amellyel a romák diszkriminációját figyelték a munkaerőpiacon. Értékelték többek között a roma telepek alatti parcellák tulajdonjogi rendezésének megkezdését (2,5), vagy a kormányképviselők megnyilvánulásait ezen a területen (4,59). A legnagyobb kritikát a füzesén (Vrbnica) roma telepen végrehajtott rendőri beavatkozásra adott kormányzati reakciók kapták (4,86). Peter Pollák romaügyi biztos hároméves munkája, vagyis az általa meghirdetett Roma reform és annak teljesítése sem nyerte el az értékelő 28 szakértő tetszését: 4,41-es értékelést kapott. Az egyes szakértők átlagos osztályzatai a 10 terület esetében 2,9 és 4,3 között mozogtak.
