Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
2016. február • www.ujszo.com ivei ez a vírus állatról emberre nem terjed, közegészségügyi jelentősége nincs, ezért a fogékony állatokból származó állati eredetű élelmiszerek korlátozás nélkül felhasználhatók. A betegség megállapítását követően jogszabályszerűen elrendelik a kitörés gócpontjától számított 20 kilométeren belül a helyi zárlatot, valamint 100 kilométeres sugarú védőkörzetet hoznak létre, és az ezt övező 50 kilométer széles sávban még egy megfigyelési körzetet állítanak fel. Magyarországon és Ausztriában a betegséget már többször diagnosztizálták, a gócpontok ráadásul a szlovák határ közelében vannak, ezért egész Szlovákia területe a megfigyelési körzetbe tartozik. TERJESZTŐI ASZÚNYOGOK A kéknyelv-betegség törpeszúnyogok (Culicoides spp.) által terjesztett, érfal- károsodással járó vírusos megbetegedés, amely a házi és a vadon élő kérődzőket veszélyezteti. A kórokozó egy olyan dupla szálú RNS- vírus, amelynek 24 szerotí- pusa ismert, rendszertanilag az orbivírusokhoz tartozik. A kéknyelv-betegség vírusának állatról állatra való átvitelében a Culcoides imicola törpeszúnyog játssza a döntő szerepet. A szúnyog fejlődési ciklusának megfelelően a betegség évszakosán ingadozik, ennek megfelelően a betegség kora ősszel tetőzik. Mivel a vírus a szúnyogban legfeljebb 4 hétig marad fertőzőképes, a vírus természetben való fennma3B ■H . székonyak, a légvételek száma fokozódik. A száj és az orr nyálkahártyája bővérű, az orrból savós- nyálkás váladék szivárog, amely rászárad az orrnyí- lásokra és akadályozza a légzést. Gyakran kialakul kötőhártya-gyulladás is. A szemhéjak duzzadtak, az állatok könnyeznek. A betegek nyálzanak, öltögetik a nyelvüket, amely fokozatosan megduzzad, és kilóg a szájukból. A nyelv feltűnő duzzanata és passzív bővérűség miatti sötétkék színe a betegség legjellemzőbb tünete. Innen adódik Számos elemzés azt bizonyítja, hogy a klímaváltozás, a szabad utazási és kereskedelmi lehetőségek növelik a korábban egzotikusnak számító betegségek terjedésének a lehetőségét. Ennek az egyik jellemző és időszerű példája az Afrikában őshonos kéknyelv-beteg- ség vírusának a megjelenése és terjedése szinte egész Európában. radását kérődző és talán más fajok teszik lehetővé. A vírus terjedhet fertőzött kérődző állatokkal, azok ondójával és embriójával. A vírus iránt elsősorban a juhok fogékonyak, de enyhébb megbetegedés a szarvasmarhákban és bivalyokban is előfordul, a kecskék ellenállóbbak, többnyire tünetmentesen vészelik át a fertőzést. Megtelepedhet a vírus a vadon élő kérődzőkben is, amelyek vírusrezervo- árként szolgálnak, és ez különösen akkor jelent veszélyt, ha közös a legelőterületük a gazdasági kérődzőkével. A BETEGSÉG TÜNETEI A heveny érfalkárosodás- sal járó vírusos betegség W A védekezés általános irányelvei A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Meg kell akadályozni a fertőzés behurco- lását az országba. Endémiás területeken a szúnyogokat irtani kell. A fertőzés megjelenésekor a járványtani intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani. Fontos a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása. lappangási ideje 3-7 nap. A viraemiás, lázas állatok levertek, aluszékonyak, majd megjelennek a betegségre jellemző tünetek, mint a száj- és az orrnyálkahártya duzzanata, és ennek következményeként erős nyálzás és orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A fejen, a fülek tövén, az áll alatt és a nyakon ödémák képződnek. A beteg állatok öltögetik a nyelvüket, a megduzzadt nyelv gyakran kilóg a szájból. A legsúlyosabb tüneteket, mint a láz, cianoti- kus nyelv, magzatvetélés, magzatkárosodás, nehezített légzés, nyálkahártyaödéma a juhok mutatják, míg a szarvasmarhákban gyakran a klinikai tünetek nem tapasztalhatók. A JUHOK ÉS A KÉK NYELV A betegség lappangási ideje többnyire 7-10 nap. _ j A kórkép nagyon változó lehet az adott vírustörzs virulenciájától (megbetegítő képességétől) és a juhok fogékonyságától függően. Parlagi fajtákban például gyakori az úgynevezett abortiv alak, amit az állatok rövid ideig tartó lázzal, súlyosabb tünetek nélkül átvészelnek. Fogékony fajtájú juhok virulens vírussal történt fertőződésekor a betegség jellegzetes, heveny tünetei fejlődnek ki. Ilyenkor a lázas állatok levertek, bágyadtak, alua „kék nyelv" elnevezés is. A hevenyen megbetegedett juhok többsége egy héten belül elhullik. A BETECÉC TÜNETEI A SZARVASMARHÁNÁL Szarvasmarhában a tünetek jóval enyhébbek, esetleg csak enyhe orrhurut és a tejtermelés csökkenése észlelhető. Máskor az ajkak és a szemhéjak ödémás duzzanata mutatkozik. Előfordulhat, hogy az orr és a száj nyálkahártyáján, valamint a szutyakon álhártyákkal fedett kimaródások lépnek fel, melyek egy-két hét alatt meg is gyógyulnak. Tehenekben előfordulhat a magzat fertőződése is, ami torz magzatok születéséhez vezethet. A magzatokban főleg végtag-deformációkat vagy vízfejűséget találunk. A KLÍMA SZEREPE A betegség fő biológiai vektora a Culcoides imicola törpeszúnyog Szlovákiában nem honos, de a klimatikus felmelegedés Európában is kedvez a túlélési esélyének. A szél is komoly szerepet játszik terjedésében, mivel a 0,5-1,5 mm nagyságú törpeszúnyogokat akár 300 km-re is elsodorhatja. A védekezés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy a törpeszúnyogok jellemző petéinek és lárváinak tenyészhelyei a trágyadepók. Mivel a betegség e rovarok nélkül nem terjed, a védekezés alapja a trágyatárolók különféle módszerekkel történő mentesítése e szúnyogoktól. A betegséget Dél-Afrikában merinójuhokban 1880-ban írták le először, később több kelet-, északafrikai országban és az Egyesült Államokban is megállapították. Az 1960- as évektől mediterrán országokban terjedt el, például Spanyolországban, Portugáliában, legújabb előfordulási területei Belgium, Hol- . landia, Luxemburg, Svájc, Franciaország, Németország, Lengyelország, majd Nagy-Britanniában, Svédországban és Csehországban is azonosították. Az esetek száma 2007 óta drámaian megnőtt, és súlyos gazdasági károkat okozott. Dr. Pleva László, állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja A kérődzőkre veszélyes kéknyelv-betegség ÚJ SZÓ KERT ÉSUDVARl
