Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. február 17. KÖZÉLET I 3 Both Szilárd: Van esély a bejutásra Both Szilárd . (šanca-felvétel) DEMECS PÉTER Azt állítja, egy törpepárt is bejuthat a parlamentbe, még akkor is, ha a preferenciái mélyen 5 százalék alatt mozognak. Ha most mégsem jönne össze, pártja próbálkozni fog az önkormányzati vagy az európai parlamenti választásokon. Both Szilárddal, a Šanca jelöltjóvel beszélgettünk, aki a párt választási listájának ötödik helyén indul. Miért dönt úgy egy vállalkozó, akinek korábban semmi köze nem volt a politikához, s akinek látszólag mindene megvan, hogy belép egy pártba, és elkezd politizálni? Van egy 23 éves fiam, aki Hollandiában jár egyetemre, és egy 19 éves lányom, aki Poprádon tanul. A fiam egyszer megkérdezte tőlem, hogy hazajöjjön-e Hollandiából, ha végez, a kislányom pedig azt kérdezte, hogy szerintem maradjon-e itt Szlovákiában, vagy költözzön el valahova külföldre. A fő motiváció számomra tehát az volt, hogy a gyerekeimnek megígértem, valamilyen módon megpróbálok segíteni az országon, a régiókon, az ország megreformálása ugyanis elkerülhetetlen. Miért épp a Sáncát választotta? Ez egy sikeres üzletemberekből álló csapat, régóta ismertük egymást, úgyhogy a döntés úgymond egyértelmű volt. Mit tud a Šanca képviselőjeként kínálni a magyar választóknak? Elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozom, a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a szlovákiai magyar kisebbségnek, gazdaságilag meg kell erősíteni a déli régiókat. 1992-ig a mezőgazdaságban dolgoztam, akkor Szlovákia önellátottsága 92 százalékos volt. Azóta nem foglalkoztam mezőgazdasággal, tavaly májusban-júniusban talált meg ismét a téma. Rájöttem, hogy 20 év alatt háromszázezerrel csökkent a mezőgazdasági alkalmazottak száma, főleg a dél-szlovákiai és a keletszlovákiai régióban. Az önellátottság 50 százalékra csökkent. Valamikor a miénk volt az országban a legfejlettebb régió, most pedig ez a régió a legrosszabbul teljesítők közé tartozik az Európai Unióban. Itt a legrosszabb az emberek gazdasági és szociális helyzete, az egészségügyi ellátás, a munkanélküliség is itt a legnagyobb. Sajnos egy bizonyos társaság kisajátította magának az érdekképviseletet, és ennek következtében egyrészt csökkent a magyarság létszáma, másrészt pedig romlott az ország helyzete. Ezek azok a problémák, amelyek szintén motiváltak, hogy belépjek a politikába, hogy megpróbáljak változtatni valamin. Ha megnézzük a legutóbbi közvélemény-kutatásokat, akkor kiderül, hogy a Šanca preferenciáit elég mélyen 5 százalék alatt mérik, ezért szinte biztos, hogy nem kerülnek be a parlamentbe. Mit várnak a választásoktól? Biztosak vagyunk benne, hogy bejutunk a parlamentbe. Az emberek körülbelül 50 százaléka nem készül szavazni, s ez az 50 százalék számunkra még mindig potenciális lehetőség. Együttműködünk a Focus ügynökséggel, melynek vezetője, Martin Slosiarik szociológus állítja, hogy azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, körülbelül 20 százalék továbbra sem tudja, kire adja le a voksát. Úgyhogy az állampolgárok 70 százalékát a következő két hétben még megszólíthatjuk. Legyünk realisták, arra még soha nem volt példa, hogy egy ilyen alacsony preferenciával rendelkező törpepárt úgymond a semmiből hirtelen bejusson a parlamentbe. Ehhez minimum csoda kellene, nem gondolja? Nem. Nézze, rengeteget publikálunk az interneten, a szociális hálókon, s épp az internet világa igazolja, hogy van esélyünk, és igény is van a politikánkra. Igen, nem jutunk be a tévébe, az újságokba, mert mindegyik médiumot valamilyen pénzügyi csoport birtokolja, s ez az oka annak, hogy sehova nem hívnak meg minket, viszont az internetes kommunikáció nagyon hatékony lehet. Az én írásaimat is napi szinten körülbelül 50-55 ezer ember olvassa. Ez egy elég nagy szám, s a párt többi képviselője is ugyanígy van ezzel. Meggyőződésem, hogy ha csak azok szavazhatnának, akik például a Fa- cebookon kommunikálnak, akkor az összes párt közül a harmadik helyen végeznénk. Talán nagyobb esélyük lett volna, ha megegyeznek egy másik, bejutásra esélyes párttal a listájukon való szereplésről. Miért nem választották inkább ezt a módszert? Az SNS kivételével mindegyik ellenzéki párttal tárgyaltunk, de nem sikerült megegyezni. Például a Híd túlzottnak tartotta elvárásainkat, ami a listán való szereplést illeti. Persze volt egy olyan opció is, hogy ha kialakul egy esélyes jobboldali koalíció, akkor nem alapítunk pártot. Ebben az esetben befejeztük volna a politizálást, a célunk ugyanis nem az ellenzék szétaprózódásának további fokozása, hanem az ellenzék megerősítése. Sajnos azt láttuk, hogy a jobboldali mozgalmak képtelenek megegyezni, ezért folytatjuk a munkánkat. A nagy optimizmus ellenére azért előfordulhat, hogy mégsem sikerül bejutniuk a parlamentbe. Mi lesz akkor? Befejezik tevékenységüket, vagy folytatják a politizálást? A társaság nagy része - köztük én is - egész biztosan folytami fogja a megkezdett munkát. Jönnek majd a következő megmérettetések, az ön- kormányzati választások, az európai parlamenti választások, tehát lesz miért tovább harcolni. D4/R7: ma dönt a kormány DEMECS PÉTER Ma tárgyalja mag a kormány a fővárosi D4-es körgyűrű, illetve a Pozsonyból Somorja irányába húzódó R7-es gyorsforgalmi út projektjét, amely magántőke bevonásával, PPP-projekt keretében fog megépülni. Pozsony. Ha a kabinet rábólint, akkor Ján Poéiatek közlekedési miniszter aláírhatja a 30 évre szóló szerződést a tender győztesével, a spanyol Cintra társaság vezette konzorciummal. Ha még a választások előtt írják alá a szerződést, ez lesz Fico második kabinetjének legnagyobb megrendelése. A körgyűrűt és az R7-es első szakaszát körülbelül egymilliárd euróért fogják megépíteni. További százmilliókat fizet majd az állam a győztes cégnek a karbantartásért, 350 millióba kerül az utak alatti telkek felvásárlása, így a bankoknak fizetett kamattal együtt a teljes kiadások elérhetik a kétmilliárd eurót is. Azt, hogy előnyös-e ez a PPP- projekt, a pénzügyminisztérium elemzésének kellett volna elárulnia. Ezt hétfői lapzártánk után, este hozta nyilvánosságra a tárca, két nappal a kormányülés előtt. Poéiatek utolsó dobása (TASR-feivétei) Határozott talán Poéiatek valószínűleg egy támogató elemzést várt a pénzügytől, sokak meglepetésére nem ilyet kapott. A pénzügyminisztérium szakértői által kidolgozott dokumentum végkicsengését a leginkább a „határozott talán” szókapcsolat jellemzi. A dokumentumban például kifogásolják, hogy a közlekedési tárcánál senki sem mérte fel, nem segítene-e a fővárosi forgalomnak a villamosforgalom kibővítése, nagy parkolók építése, az új parkolási politika vagy a belvárosba való behajtás fizetőssé tétele. „A közlekedési minisztérium tanulmánya nem foglalkozik más megoldásokkal, csak a D4/R7 megépítésére összpontosít”- olvasható a dokumentumban. A Híd már építkezne Az ellenzék sincs egységes véleményen azon, mi legyen a projekt sorsa. A Sieť, az OEaNO-NOVA és a KDH például azt akarnák, hogy a D4/R7-ről már csak a következő kormány döntsön, a Híd állásfoglalása szerint viszont minél korábban kezdik meg az építkezést, annál jobb. „Itt már semmiféle halogatásnak nincs értelme. Ha nem írják alá minél előbb a szerződést, s megint elhalasztanak valamit, akkor könnyen előfordulhat, hogy az R7-est még 2018-ban sem kezdik el építeni, s ha nem indul el délre a gyorsforgalmi út, akkor annak a régiónak vége” - állítja Érsek Árpád (Híd) parlamenti képviselő, volt közlekedési államtitkár. Az R7-es fontosságát szerinte senki se vonja kérdőre, s meggyőződése, hogy a D4-re is szükség van. „Elsősorban azért, mert ha csak az R7 épülne meg, akkor a projektet teljesen át kellene rajzolni, például a D4-et és az R7-et összekötő kereszteződések miatt. Ráadásul nem szabad megfeledkezni arról, hogy két év múlva Nyitra mellett egy új autógyár is elkezdi tevékenységét, amely jelentősen sűríti majd a teherforgalmat, a kamionok pedig körgyűrű nélkül tovább komplikálhatják a forgalmat a városban” - mondta lapunknak Érsek. Beblavý: a Smer fedezi a milliomos masszőrt IBOS EMESE Pozsony. Fedezi és elodázza az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚZDS) a Kostka-klinika ügyének kivizsgálását - állítja Miroslav Beblavý (Sieť), aki a közelmúltban mutatott rá, hogy Pavol Kostka klinikáinak forgalma a Smer-kormány hatalomra kerülését követően rakétasebességgel növekedett. 2012-ben még csak 140 ezer euróra rúgott, 2014- ben pedig már 1,4 millió eurót tett ki. Két év alatt 8000 euróról 749 ezerre nőtt a nyeresége. „A Kostka-botrány ügyében az ÚZDS szakorvosok, fizioterape- uták és az orvoskamara panaszát is elutasította, illetve az elégedetlen páciensek beszámolóihoz kötötte a vizsgálat elindítását” - magyarázza a Sieť alelnöke, aki szerint Koskát személyesen Monika Pažinková, az ÚZDS igazgatója, és helyettese, Martin Senéák fedezi. „Mindketten a Smer egészségügyi maffiája, a Pavol Paška-féle csoport tagjai” - közölte Beblavý. Vincent Bújnák, a képviselő asszisztense még az ügy nyilvánosságra kerülése előtt ellátogatott Kostka egyik rendelőjébe. „Egyrészt nem volt szakképzett orvos, akinek a jogszabályok alapján irányítania kellene a kezelést. Másrészt a biztosítónak és nekem is számláztak a kezelésért” — jelentette ki Vincent Bújnák, aki újabb panasszal fordult a felügyelethez. „Hazugság a Sieť állítása, mely szerint az ÚZDS nem lépett a korábbi panaszok ügyében. A hivatal jóval azelőtt elrendelte a vizsgálatot a Kostka-féle klinikánál, hogy az esetből a párt kampánytémát csinált. Felszólítjuk a Siet’et, hogy független hivatalunkat ne akarja minden áron belekeverni a választási kampányba” - áll a felügyelet állásfoglalásában. Miroslav Beblavý tudni szeretné, hogy Pavol Kostka miért bujkál a nyilvánosság elől, és választ vár arra a kérdésre is, hogy a kormányhivatal visszaigényelte-e e már azt a 20 ezer eurót, melyet a klinika Robert Fico kormányfő alapjából kapott. Beblavý sürgeti továbbá az Általános Egészség- biztosító és a Kostka-klinika közötti szerződés mielőbbi felbontását. A kormányhivatal egyelőre nem reagált az ügy újabb fejleményeire.
