Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. február 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Bosznia is európai uniós tag lenne Brüsszel. Bosznia-Hercegovina hivatalosan is benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét - jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós diplomácia vezetője elmondta, hogy a tagországok tanulmányozni fogják a kérelmet. Mogherini hangsúlyozta, a boszniai jelentkezés jó hír az európai közösség és a volt jugoszláv tagköztársaság számára egyaránt. (MTI) Csehország: 30 menekült jöhet Prága. Csehország tárgyalásokat kezdett 30 menekült befogadásáról, akik Görögországon és Olaszországon át érkeztek az Európai Unió területére - közölte a cseh belügyminisztérium. A menekültek szétosztására vonatkozó tavalyi uniós kvóták szerint Csehországnak 2017 végéig összesen 2691 menekültet kell befogadnia a migrációs válságban leginkább érintett országokból. A cseh kormány tavaly júliusban önként kötelezettséget vállalt, hogy a program keretében 1100 menekültet vesz át Olasz- és Görögországtól. (MTI) A rendőrség ölhette meg az olasz diákot Kairó. Első ízben ismerték be egyiptomi biztonsági források, hogy a Kairóban a napokban halálra kínzott olasz diák a rendőrség őrizetében volt - írta az as- Surúk című egyiptomi napilap. A belügyminisztérium valótlannak nevezte a hírt. A nyomozásban részt vevő biztonsági illetékes szerint Giulio Regenit azért vették őrizetbe, mert „szemtelen” volt az őt igazoltató tisztekkel. A 28 éves Regeni a Cambridge Egyetem doktorandusza volt, szeptember óta élt Kairóban, ahol a rendszerellenes tömeges megmozdulásokban jelentős szerepet játszó érdekképviseleteket kutatta, ezért az egyiptomi hatóságok kémnek nézték. A diáknak január 25-én veszett nyoma a belvárosban. Az olasz belügyminisztérium szerint a diákot „embertelen, állati” erőszak érte. (MTI) Fehéroroszország: törölt EU-szankciók Brüsszel. Tegnap eltörölték a Fehéroroszország ellen elrendelt szankciók többségét az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácsülésén. A külügyi tanács egyhangú döntése értelmében azokat a korlátozásokat törölték el, amelyeket tavaly október végén már 4 hónapra felfüggesztettek. Százhetven természetes személy, köztük Aljak- szandr Lukasenka államfő ellen végleg megszüntetik a vagyon- befagyasztást és a beutazási tilalmat. Négy ember ellen azonban hatályban maradnak a büntetőintézkedések, ill. legalább 12 hónapig továbbra is érvényes lesz az uniós fegyverembargó Fehéroroszországgal szemben. (MTI) Porig bombázzák az észak-szíriai kórházakat x »rr-Tf" v V. Iskolába igyekszik vagy menekül? Szíria a totális káosz állapotában. (SITA/AP) Légi csapások értek tegnap egy észak-szíriai kórházat, amelyet az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet támogat. A támadásban heten meghaltak, az MSF 8 munkatársa eltűnt. Damaszkusz/Ankara. Mego Terzian, a segélyszervezet elnöke úgy vélte, Oroszország vagy a szíriai kormányerők légi ereje hajthatta végre a kórház elleni légi csapásokat. „A bombázások célpontja egy, az MSF által támogatott kórház volt. A kórházat magába foglaló épület teljesen romba dőlt” - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szíriai aktivistahálózat párizsi szóvivője. Az Orvosok Határok Nélkül szíriai missziójának vezetője, Massimiliano Re- baudengo megerősítette a légitámadás tényét, és azt mondta: két támadás volt két-két rakétával és néhány percnyi különbséggel, tehát négy rakéta csapódott be az épületbe. „Szándékos támadás történt egy egészség- ügyi intézmény ellen. A kórház lerombolása azt jelenti, hogy a térségben élő mintegy 40 ezer ember mostantól nem jut egészségügyi ellátáshoz” - jelentette ki Rebaudengo. A kórház az Idlíb tartománybeli Má- áret an-Númán közelében, Hadíje helységben volt, Damaszkusztól 280 km-re. Légi csapás ért egy gyerekkórházat, egy iskolát és más polgári célpontokat a szíriai felkelők kezén lévő, török határ közeli Azáz városban, legkevesebb 20-an meghaltak. Ismét Yilmaz török védelmi miniszter tagadja, hogy török katonák hatoltak volna be Szíriába a hétvégén, és közlése szerint Ankara nem is tervezi, hogy szárazföldi erőket vezényeljen a szomszédos országba. Yilmazt azzal a levéllel kapcsolatban kérdezték, amelyet a szíriai külügyminisztérium küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának, és amely szerint török katonák léptek be Szíria területére. A török hadsereg a hétvégén tüzérségi fegyverekkel támadta a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia fegyvereseit az ellenőrzésük alatt lévő, Törökországgal határos területeken, miután a kurdok elfoglaltak más szíriai lázadóktól egy légi támaszpontot Aleppó várostól északra. Ahmet Davutoglu török kormányfő követelte az YPG-től, hogy vonuljon ki az ott újonnan elfoglalt területekről. Az YPG az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció szövetségese, de Törökország szeparatista terroristáknak tekinti a kurd mozgalmat. (MTI) V4-ek: terítéken a migránsok Óva intik a visegrádiakat, hogy a menekültválság láttán megalapítsák a „különcök klubját" MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Brüsszel/Berlin. A Nyugat-Balkánt is be kell vonni a migrációs nyomás szabályozásába és a válság megoldása érdekében közös európai szintű eljárásra van szükség - hangzott el a négy visegrádi ország kormányfőjének tegnapi rendkívüli csúcsán. A visegrádi országok (V4) miniszterelnökei tegnap Prágában találkoztak, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a menekültválsággal kapcsolatban, amelyet aztán a csütörtöki és pénteki brüsszeli EU-csúcs- találkozón képviselhetnek. A prágai megbeszélésre Macedónia és Bulgária vezetőjét is meghívták. A visegrádiak az EU külső határainak megerősítését követelik, és elutasítják a menedékkérők elosztását szabályozni hivatott uniós kvótarendszert. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő leszögezte, a visegrádi csoport a migrációs válság kapcsán intenzív kommunikációt folytat Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával és Görögországgal is. Ľubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint alaptalan az a német aggodalom, hogy a V4- ek a B-terv felvetésével valami módon kizárnák Görögországot a schen- geni övezetből. „Csehországnak nem érdeke olyan politikát folytatni, amely bárkit is kizárna az együttműködésből. Meggyőződésem, nem lesz nehéz erről Berlint is meggyőzni” - mondta a cseh diplomácia vezetője. A prágai csúcstalálkozó másik fontos témája az unió és Nagy- Britannia kapcsolatainak átértékeléséről szóló javaslat, amelyet Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke hozott nyilvánosságra. A javaslatban a „vészféknek” nevezett szigorítások szerint négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. A V4- es prágai csúcstalálkozó eredményéről a brit EU-viszony átalakítása ügyében Sobotka ma tájékoztatja Donald Tuskot is, aki egynapos munkalátogatást tesz a cseh fővárosban. Csütörtökön a visegrádi országok külügyminiszterei is összeülnek Prágában, hogy megvitassák a migráns- válságot és a brit követeléseket. A V4- ek soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be, így a közös tanácskozásokat Prága kezdeményezi. A német kormány üdvözölné, ha a görög külügyminiszter részt venne a visegrádi országok prágai csúcstalálkozóján - mondta a német külügyi tárca szóvivője. Martin Schäfer kijelentette, hogy helyes lenne a görög külügyminiszter részvétele a tanácskozáson, hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről. A szóvivő újságírói kérdésre azt mondta, nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4-csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről - mondta. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, teljes tévedés, hogy Németország meg akarta akadályozni a találkozót. Berlin a közös európai felelősségre kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli - tette hozzá. Az Európai Unión belüli szolidaritás tiszteletben tartását váija a menekültkérdésben a visegrádi országoktól Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter. Asselbom óva intette Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát attól, hogy a menekültválsággal szembesülve megalapítsák a „különcök klubját”. „Remélem, nem kerül sor erre, és még a fejemből is száműzöm ennek gondolatát”- mondta. Ehud Óimért volt izraeli miniszterelnök (középen) tegnap megkezdte korrupcióért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért rá szabott 19 hónapos börtönbüntetésének letöltését. Az országot 2006 és 2009 között irányító Óimért, aki Izrael történetének első börtönre ítélt kormányfője, Ramie város börtönében a fehérgalléros bűnözők számára fenntartott szárnyba vonult be. Mivel a korrupcióért elítélt politikus Izrael legféltettebb titkait is ismeri, biztonsági szempontból is megfelelő helyen, a börtön egy elkülönített szárnyában helyezik el. Ebben a szárnyban lakik már ötödik éve Móse Kacav volt államelnök is, akit női alkalmazottak molesztálásáért és megerőszakolásáért ítélték hét évre. A 70 éves Óimért a kötelező narancssárga egyenruhát viselve, a jeruzsále- mi ingatlanpanamában elítélt társaival fogja megosztani celláját. (TASR/ap) Özönlenek a migránsok Zágrib/Ljubljana/Athén. Nem csökken a balkáni útvonalon érkező migránsok száma: januárban közel 63 ezer, februárban pedig újabb 28,5 ezer migráns lépte át a szerb-horvát, majd a hor- vát-szlovén határt, és távozott tovább Ausztriába - derült ki a két ország belügyminisztériumának tegnapi jelentéséből. A magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 650 833 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, csak az elmúlt egy hétben valamivel több mint 12 ezret. Szlovén adatok szerint a horvát-szlovén határt múlt szombaton 2576, vasárnap 2660, hétfőn 6 óráig pedig egyetlen menekült sem lépte át. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint tavaly október közepe óta 470 012 illegális bevándorlót regisztráltak. Ljubljana ettől a héttől szigorít a menekültek fogadásának feltételein. Ennek előzménye, hogy Ausztria úgy döntött: csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon. Erről Bécs értesítette Ljubljanát, utóbbi pedig Horvátországot, Szerbiát és Macedóniát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnapi jelentése szerint 76 607 menekült érkezett Görögországba az év eleje és február 13. között. A javarészt szíriai állampolgárságú bevándorlók Törökországból érkeztek a görög szigetekre. Még a menekültáradat kezdete előtt, 2015 első két hónapjában csak 4567 illegális bevándorlóról érkezett jelentés. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) szerint legalább 320 menekült vesztette életét az Égei-tengeren az év eleje óta. A tél folyamán kevesebben kísérelték meg a sokszor kockázatos tengeri átkelést Törökországból Görögországba. Tavaly októberben több mint 211 ezer ember indult útnak a török partokról Görögország felé, decemberben alig több mint 108 ezren döntöttek az átkelés mellett. (MTI)
