Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-15 / 37. szám, hétfő

www.ujszo.com | 2016. február 15. KULTÚRA I 7 A vérrel telt valóság Pier Paolo Pasolini utolsó kötete, a botrányokat kavaró Olaj a Kalligram kiadásában SZABÓ G. LÁSZLÓ Kulcsregény. Vallomás. Provokáció. Rejtély, amely megfejtésre vár. Testamen­tum. Beavatás. A valóság megismerésének krónikája. Pasolini utolsó, befejezetlen műve ez. Olaj a címe. Olaszul: Petrolio. Pier Paolo Pasolini válogatott munkái című sorozatának (Amado mio, Tisztátalan cselekedet, Utca- kölykök, Forgatókönyvek - Mamma Róma, Máté evangéliuma, Médeia - Korom vallomása) ötödik köteteként nemrég jelentette meg a pozsonyi Kalligram. „Ilyen könyveket már nem írnak-állítja Emanuele Trevi, az olasz irodalom és művészetkritika jeles alakja. - Mintha nemcsak egy másik korból, hanem egy másik di­menzióból jött volna elő a regény.” A monstrum, amelyet szerzője ötven­évesen, 1972 tavaszán-nyarán kez­dett el írni, s vázlatos cselekményét röpke egy óra alatt papírra vetette. Pasolini szándéka szerint ez lett volna a Nagy Mű, amelyben mindent a világ elé akart tárni, amit az olasz társadalomról, annak sokszínűségé­ről, az olasz kultúráról és kora visz- szásságairól tudott. „Nem realista nagyregény, nem Emberi színjáték volt a terv, hanem egy erősen szemé­lyes, az olvasó és az író közötti tá­volságot áthidalni kívánó szöveg, nem tükör akar lenni, hanem mikro­fon - vélekedik Puskás István, a so­rozat szerkesztője. - De nem akart, nem tudott az Isteni színjátékhoz ha­sonlatos nagy építmény sem lenni, sokkal inkább különféle nyelvek, stí­lusok, műfajok és epizódok alkotta labirintus: épp olyan bonyolult, összetett és kaotikus, mint a huszadik századi ember világa.” A Nagy Mű teljes egészében nem készült, nem készülhetett el. Pasolini váratlan halála nem engedte, hogy végigíródjon. A vállalkozás mind­örökre befejezetlen maradt. A világ kusza hálózatának képe azonban így még kontrasztosabb. A meglévő fejezetekben Pasolini nemcsak a hatvanas-hetvenes évek olaszországi politikai és gazdasági ügyeit leplezi le, a saját életébe is be­tekintést ad, sőt halálának szörnyű körülményeit is mintha előre látná. Okkal merülhet fel az olvasóban az a gondolat is, hogy Pasolini tragikus halála és a készülő regény között va­lamiféle kapcsolat lehet, hogy vala­kik valami miatt nem akarták, hogy ez a könyv megszülessen. „Az Olaj a háború utáni olasz tör­ténelem egyik legfontosabb, legele­venebb rejtélyének, Pier Paolo Paso­lini máig tisztázatlan halálának részét képezi - állapítja meg az Utószóban Puskás István, a kötet remek fordító­ja. Majd hozzáteszi: - Tudjuk jól, a skandalum, a borzalom sajnálatos módon jót tesz egy személy ismert­ségének, a tragikus halál pedig nagy­ban hozzájárul a kultusz kialakulá­sához és annak továbbéléséhez, s mint megannyi más esetben, Pasolini kap­csán is az történik, hogy a borzongás segíti életben tartani, a feledéstől megóvni magát az életművet.” Az Olaj Pasolini életművének utolsó darabja. „Ez egy regény, de nem úgy van megírva, mint egy igazi regény - közli jó barátjának, Alberto Moraviának írott levelében Pasolini -, nyelve inkább esszényelv, amilyet egyes újságcikkek írásakor szoktak használni, recenziókhoz, magánle­velekben vagy a költészetben is.” Két Carlo a hőse a történetnek. Carlo Va- letti mérnök és a „mása”, a „máso­dik” Carlo, aki Kari. Kellemes, sőt megszokott helyzet ez a megkettőző­dés. Más életet él a mérnök, és egé­szen mást a duplikátuma. „Második” Carlo ugyanis nővé változik, és azon­nal megtesz mindent, hogy megél­hesse, megtapasztalhassa női állapo­tát. Olaszországi megjelenésének évében, 1992-ben az Olaj ezzel a fe­jezettel keltett óriási botrányt. A Me­ző a Casilinán című fejezettel, amely­ben a „nő” húsz fiút vesz magának, hogy átadhassa testét egy szakrális, vadul lüktető éjszakának, amelyben végig a „megadás”, az alávetettség extázisában ég. Emanuele Trevi sze­rint a regénynek ez a néhány lapja az olasz próza remeke. És valóban. Ahogy a mezőt, a félreeső, üres terü­letet láttatja, ahogy a nyári füvek hó­dító illatát érezteti, az valóban maga az univerzum. Harminchat oldalon egy Pasolini-filmbe illő éjszaka tör­ténete, egy olyan éjszakáé, amelyen összeér a föld és az ég, az ünnep és a gyász, a pokoli és az isteni, a szentség és az „egyedüli valóság”. Egyetlen kötetet ígér még a Kalli­gram Pasolini-sorozata. A Forgató- könyvek n.-t. A Dekameron, a Can­terbury mesék, Az Ezeregyéjszaka virága szövegét. Az Olajat ígéreten felül kaptuk. Molto grazié. Megtartották a Liliom ösvény világpremierjét Berlin. Nagy sikerrel megtar­tották Fliegauf Bence Liliom ösvény című filmjének világ- premierjét szombat este a 66. Berlinalén. Az anya-gyerek kapcsolattal fog­lalkozó alkotás rendezője elmondta: a telt házas vetítés után sokan ismeret­lenül is elkezdték mesélni neki gyer­mekkori traumáikat, mert „ismerős­nek tekintettek engem, miután meg­nézték a fűmet”. „Hátborzongató, hogy traumák össze is tudnak kötni embereket, nemcsak szétválasztani” - tette hozzá Fliegauf Bence. Megje­gyezte, hogy nem ilyen fogadtatásra számított, mert úgy érezte, hogy a Li­liom ösvény nehéz és erős réteg- zettségű szerzői film, amely „vagy bejön valakinek, vagy nem”. A pre­mier tapasztalata alapján azonban úgy tűnik, hogy a film, Jcommunikál a né­zővel”, és akit elér, azt nagyon mé­lyen meg is érinti - mondta a rende­ző, aki Csak a szél című alkotásával 2012-ben elnyerte a Berlinale nem­zetközi nagyjátékfilmes zsűrijének nagy díját. A Liliom ösvény nem a nagyjáték­filmes mezőnyben, hanem a forma­bontó, kísérleti filmalkotások világ­szerte egyik legfontosabb platform­ján, a Berlinale Fórum szekciójában szerepel, ahol korábban Fliegauf Rengeteg és Dealer című filmjeit is bemutatták. Muhi András Pires koproducer el­mondta, hogy a Liliom ösvény a nagy sikerű premier alapján „megtalálta a helyét” a Fórum szekcióban. A film­nek nemzetközi forgalmazót is talál­tak a Berlinalén, és igen sok feszti­válmeghívást kaptak. Magyarorszá­gon áprilisban mutatják be a Liliom ösvényt, Fliegauf Bence új alkotása a budapesti Titanic Nemzetközi Film- fesztivál nyitófilmje lesz. A film főszerepeiben Stefanovics Angéla és a nyolcéves Sótonyi Bálint látható. A Duna holtágán és a budai hegyekben forgatott alkotás története szerint Rebekának meghal az anyja, ez indítja arra, hogy kisfiával vissza- téijen gyerekkora színhelyeire, meg­próbálja megkeresni rég nem látott apját, közben pedig beavassa gyere­két a múlt sötét emlékeibe. (MTI) RÖVIDEN Közösködött Mozart és Saiieri Prága. Wolfgang Amadeus Mozart és „örök riválisa”, An­tonio Salieri rég elveszett közös szerzeményére bukkantak a prágai Cseh Zenemúzeum munkatársai. A csehNemzeti Múzeum részeként működő in­tézmény gyűjteményében Lo­renzo Da Ponte (1749-1838) olasz költő egy librettóját is megtalálták. A múzeum szóvi­vője szerint a felfedezések rész­leteiről a napokban sajtótájé­koztatón fognak beszámolni. Wolfgang Amadeus Mozart 260 éve született Salzburgban. Az 1791 -ben elhunyt művész élete során több mint hatszáz művet komponált. Da Ponte írta leghí­resebb operája, a Don Giovanni szövegkönyvét; a zenedrámát 1787-ben mutatták be Prágában. Mozart „örök riválisa”, Antonio Salieri (1750-1825) olasz zene­szerző ideje nagy részét II. József udvarában töltötte Bécsben. Egy elterjedt, de megalapozatlan le­genda szerint annyira féltékeny és irigy volt Mozartra, hogy ő mérgezte meg. Kettejük vetélke­dése sokak képzeletét megihlette, köztük Peter Shaffer angol drá­maíróét is, akinek Amadeus című művéből 1984-ben Milos For­man rendezett nyolc Oscar-díjjal jutalmazott filmet. (kok) Mozart (Képarchívum) Átadták díjaikat a forgatókönyvírók Los Angeles. Két Oscar-jelölt film, a Spotlight - Egy nyomozás részletei és A nagy dobás forga­tókönyve kapta az Amerikai Forgatókönyvírók Céhének (WGA) födíjait. A Los Angeles­ben és New Yorkban párhuza­mosan megrendezett szombati ceremónián a legjobb eredeti forgatókönyv díját a Spotlight alkotói - JoshSingerésT om McCarthy - vehették át. A film a Boston Globe azon újságíróinak nyomozását mutatja be, akik ka­tolikus papok szexuális molesz­tálási ügyeit tárták fel. A 2008-as pénzügyi válság hátterével fog­lalkozó A nagy dobás írói, Char­les Randolph és Adam McKay a legjobb adaptált forgatókönyv díját nyerték el; Michael Lewis The Big Short című könyve nyomán írták a szkriptet. A forgatókönyvírók céhe szá­mos televíziós kategóriában is kiosztotta elismeréseit. A drá­masorozatok mezőnyében a Mad Men - Reklámőrültek né­pes írócsapata lett a győztes. A vígjátékszériáknál pedig Az al- elnök írógárdáját jutalmazták. Az új sorozatok közül a Mr. Robot forgatókönyvíróinakju­tOttdíj. (MTI) ■■■■im m smammmmmm A kisfiút alakftó Sótonyi Bálint és Fliegauf Bence a film forgatásán (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom