Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-15 / 37. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. február 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Bosszús amerikaiak Xenofób kirohanások a SIDÓH. ZOLTÁN ár még csak az amerikai elnökválasztási folyamat elején tartunk, máris kristálytisztán érződik, hogy sokan elvetik az olyan hagyományos, fösodorbeli áramlatokat képviselő politikusokat, mint Jeb Bush vagy Hillary Clinton. Emellett olyan nézetekkel, amelyekkel korábban csak a politikai paletta perifériáján lehetett eddig tengődni az USA-ban, most a népszerűségi listák élére lehet ugrani. Gondoljunk csak bele: a bevándorláson alapuló, a politikai korrektségre kínosan ügyelő országban a republikánus Donald Trump bevándorlóellenes, xenofób kirohanásai rendkívül népszerűek. Vagy a másik oldal: a formálisan demokrata Bemie Sanders, aki a maga 74 évével lett a fiatal választók üdvöskéje, azzal tölti meg a sportstadionokat, egyetemi aulákat, hogy nyíltan szapulja a kapitalizmust, a Wall Street, azaz a pénzvilág zsarnokságáról beszél, emellett Skandináv módra adókat akar emelni, állami egészségbiztosítót építene. S ha bevándorláson alapuló Egyesült Államokban ez még nem volna elég, a piacgazdaság őshazájában nyíltan szocialistának vallj a magát, ez utóbbi - normális körülmények között - egyenesen szitokszónak számít Amerikában. Korábban is voltak különc jelöltek az elnökválasztásokon, a 2008-as világgazdasági válság kirobbanása után pedig megjelent és évekig mozgolódott a Foglaljuk el a Wall Streetet rendszerellenes mozgalom, vagyis voltak előzmények, azonban az kirívó, hogy mind a republikánus, mind a demokrata oldalon több, a hivatalos washingtoni politikát csípőből elutasító, mégis esélyekkel bíró elnökjelölt bukkant fel. Bár az Egyesült Államok gazdasága már talpra állt, de a 2008-as válság utáni recesszió milliókat taszított szegénységbe, sokaktól vett el jelzáloggal terhelt ingatlant. Az átlagpolgár bosszúsan látja, hogy miközben emberek milliói stagnálnak, az állam a kisujját sem mozdította értük. Nem úgy a Wall Street-i befektetési bankokért és biztosítókért, melyeket az adófizetők pénzén mentett meg. Ráadásul a válság kialakulásában kulcsszerepetjátszó pénzintézetek vezetői börtön helyett pár év múlva újra milliós bónuszokat kaptak. A felsőoktatás egyre drágább, nehezebbjó munkát találni, illetve az állást megtartani. A második világháború óta tartó életszínvonalemelkedés után a most felnövő generáció lehet az első, melynek kilátásai rosszabbak a korábbiakénál, s egyben úgy érzi, a társadalmi fel- emelkedést biztosító lift megállt. Összességében tehát nőtt a vélt vagy valós fenyegetettség érzése, másrészt csökkent a demokrácia intézményeibe vetett bizalom. Az amerikai álom sokak számára szertefoszlott, a középosztály reálbére évtizedek óta nem emelkedik érdemben, a vagyoni különbségek pedig ütemesen nőnek. A most felbukkanó formabontó elnökjelöltek ezt megérezve ugyanarra a választói rétegre építenek: a dühös, csalódott, egyre lejjebb csúszó amerikai középosztályra, amelynek tagjai félnek a terrortámadásoktól, a bevándorlóktól, akik elvennék a munkájukat, és úgy érzik, az állam vezetése cserben hagyta őket. Természetesen az USA ereje és hatalma sziklaszilárd, a választópolgárok hangulata mégis rossz. A novemberi választás tétje, hogy az Egyesült Államok megtalálja-e a megfelelő választ az elmúlt évtizedben felhalmozott belpolitikai feszültségekre, vagy győz a frusztráltság, aminek eredménye az lehet, hogy esetleg világpolitikai zavarokat okozó új elnök kerül a Fehér Házba. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) BEVÁNDORLÓK NEM. LEGFELJEBB UFÓK JÖHETNEK. AZOKAT ÚGYIS / IMÁDJÁK AZ AMERIKAIAK! Kotleba százalékai KOCURLÁSZLÓ F elmérésekkel Dunát lehet rekeszteni most, a parlamenti választások előtt „pár” nappal, abban azonban csaknem mindegyik felmérés megegyezik, hogy a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppártot mélyen az öt százalékos választási küszöb alatt méri. Sőt, még a három százalékot sem ugoija meg, ami ahhoz szükséges, hogy a választásokat követően állami apanázsra ácsingózhasson. Kotlebáék viszont valahol két százalék körül vannak, s jellemzően alulról nézik. A két százalék azonban csak arra elegendő, hogy a pártok a befizetett 17 ezer eurós választási kauciót visszakapják, szóval két százalék alatti választási eredmény az igazi szívás. A Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke vasárnap mégis bizakodó hangon nyilatkozott, mondván, pártját tudatosan mérik alul a közvéleménykutatók, saját, objektív felméréseik azt mutatják, meglesz az a parlament. A magam részéről már azt a két százalékot is sokallom, 4,4 millió választóval számolva ugyanis az 88 ezer embert tesz ki, az pedig nem túl örömteli, hogy (elméletileg, persze) ennyi olyan ember él az országban, akik szerint akár a munkatáborok újbóli bevezetése is megengedhető. Kotlebá- nak azonban most nem lesz olyan könnyű dolga, mint 2013-ban volt, a megyei választások során. Az új pártok tabula rasák, a múlt terheit nem hordozzák, ígérni pedig mindenki tud. Hajó a kampány, egyszer bejöhet, mutatja több hazai, egyszer használatos párt példája, a Szlovák Munkásszövetségtől a Polgári Együttműködés Pártján keresztül az Új Polgári Szövetségig, vagy éppen Kotleba 2013-as megyei diadaláig. Azóta viszont eltelt három év. Azt, hogy a 2013-as megyeelnökké választás elsősorban Kotleba személyes sikere, nem pedig a Mi Szlovákiánk Néppárté, az is mutatja, hogy a megyei testületben Kotleba egyedül képviseli a zöldingeseket, tehát egyetlen párttársát sem választották meg képviselőnek. A mindennapi működés rögvalósága aztán gyorsan megmutatta, amit talán Kotleba korábban nem tudott: a megyefönökség elsősorban hivatalnoki munka, kisebb része az, hogy veretes beszédeket kell mondani a nemzetről, a nagyobbik része aktatologatás. Erre pedig nem volt felkészülve, megfelelő apparátusa sem volt rá, a teljesítménye is ennek megfelelő. Még a krasznahorkai földtulajdonosok helyzetét sem sikerült rendeznie, mivel 2013-ban Kotleba részben rájuk építette a kampányát, és most megint rájuk építi. A besztercebányai megyefőnöki székből Brüsszelben sem lehet rendet vágni - merthogy most megint „brüsszele- zik”. És persze Besztercebánya megye sem lett az ígéret földje. De attól nehéz elvonatkoztatni, hogy valaki egyfolytában cigányozik, gárdát akar felállítani, és visszavezetné a szlovák koronát. Szemben 2013-mai, amikor a választók megnyerésére elegendőek voltak az ígéretek, most már három év valós munkatapasztalatából is informálódhatnak az emberek, mielőtt választói döntésüket meghoznák. Az elmúlt három év Besztercebánya megyében nem a látványos fejlődésről, hanem elsősorban arról szólt, Kotleba melyik megyei hivatalba vagy cégbe milyen rokonát vagy szárny segédjét helyezte el. Ez pedig nem túl jó belépő a törvényhozásba, ilyen típusú képviselőből már most is túl sokat ismerünk! FIGYELŐ Bécs korlátozná a külföldi munkaerőt Csökkentené a külföldi munka- vállalók számát, és időkorláthoz kötné ausztriai munkavégzésüket az osztrák kancellár. A terveket az Österreich napilap közölte. A Wemer Faymann által ismertetett szigorítás az összes ágazatban érvényes lenne, hogy ne érje meg külföldieket foglalkoztatni. A kancellár arról is beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz a növekvő munkanélküliség miatt. Faymann úgy vélte, hogy túl sok munkavállaló érkezik Áusztriába, mivel itt kevésbé „nehéz” munkát végezhet. Egy magyar munkavállalónak Ausztriában ugyanannyi bért kellene adni, mint az osztráknak, így nem érné meg foglalkoztami - hozta fel példaként a kancellár. (MTI) Merkel egyre jobban magára marad az uniós csúcs előtt Az e héten sorra kerülő, döntő fontosságú uniós csúcs előtt egyre kevésbé valószínű, hogy Angela Merkel rá tudja venni Európát, hogy azonosuljon menekültpolitikájával - írta elemzésében az AFP francia hírügynökség. Franciaország elengedte a német kancellár kezét, Kelet-Európa országai pedig egyenesen szembe mennek vele, otthon csökken a népszerűsége, s egyre nő az ellenállás menekültpolitikájával szemben. Ugyanakkor kevés a szövetségese. Manuel Valis francia miniszterelnök a minap a müncheni biztonság- politikai konferencián beszélt arról, hogy Európa nem tud több menekültet fogadni, s Párizs nem támogatja a kötelező kvótákat. Ä konferencián elhangzottakból az AFP kiemeli Ursula von der Le- yen német védelmi miniszter nyilatkozatát, aki szerint az ötszázmilliós Európa alapjait nem rázhatja meg 1,5—2 millió menekült, s a kontinens nem kapitulálhat emiatt. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint a menekültválság szinte az EU létét fenyegető kihívás, Merkel kancellár viszont nagy bátorságról tesz tanú- bizonyságot. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő ezzel szemben „hülyeségnek“ nevezte a német politikát. Ugyanakkor Ursula von der Le- yen összehangolt európai választ sürgetett. „A legmélyebb válság morális jellegű” - állapította meg a konferenciát megnyitó beszédében. Gyengülni látszik a szolidaritás az Európai Unió tagországai között, hetven esztendő után elhomályosulni látszik az európai szabadságmo- dell, az európai értékeket pedig az idegengyűlölet és a nacionalizmus fenyegeti. „Mindez az Iszlám Állam malmára hajtja a vizet” - mondta, hozzáfűzve, hogy az európai államok közötti széthúzás azoknak kedvez, akik az európai egység felbomlását akarják. A földrészünkre nehezedő migrációs nyomás módszeres, összeurópai választ követel - hangsúlyozta. Konszenzus hiányában Merkel pénteken jelezte: önkéntes országok csoportja oszthatja szét egymás között a menekülteket, ha cserébe Törökország fellép az illegális migrációval szemben. Arról Merkel egyelőre nem beszélt, hogy mely országok jelentkeznek önként, hogy befogadják a migránsokat, ám vezetőik Brüsszelben tanácskoznak majd a török vezetéssel. A nyár és az ősz folyamán az uniós országok nagy nehezen 160 ezer menekült elosztásáról állapodtak meg, ám eddig mindössze párszáz embert sikerült szétosztani a tagállamok között, s nagyon úgy fest, hogy a terv füstbe megy. Látva ezt a megosztottságot, s miközben az unió azt szorgalmazza, hogy Törökország minél több olyan embert fogadjon be, akik a szíriai konfliktus elől menekülnek, a török elnök a héten azzal fenyegetőzött, hogy megnyitja az utat nyugat felé a migrán- sok előtt. „Véges a türelmünk” - idézi a francia hírügynökség a török elnököt. (MTI)
