Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-02 / 26. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. február 2.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hot spotok: Athón végre belehúz Athén. Görögország ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a regisztrációs központok (hot spotok) létrehozását miután felvetődött, ki kellene zárni őket a schengeni térségből. A görög miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Számosz, Lészvosz, Híosz, Kosz és Lérosz szigetén felgyorsítják a központok építkezési ütemét és a kontinensen befejezik két, ún. áthelyezési központ felállítását. Annak érdekében, hogy a létesítményeket két héten belül átadhassák, a védelmi tárca is bekapcsolódik a munkába. (MTI) Iszlamisták helyett Szürke Farkasok Moszkva. Az orosz szövetségi nyomozóhatóság terrorcselekménnyé minősítette át a Sínai- félszigeten október 31 -én lezuhant orosz utasszállító repülőgép ügyét, a Kommerszant orosz napilap pedig titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, a terrorcselekményt a Szürke Farkasok nevű török szélsőjobboldali csoport szervezhette meg. A Ko- galymavia orosz társaság gépe robbanás következtében zuhant le ősszel az egyiptomi Sarm-es- Sejkből Szentpétervárra tartva, a tragédiának 224 halálos áldozata volt, többségük orosz polgár. A Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) úgy vélik, a robbanás mögött az Iszlám Állammal kapcsolatban álló Szürke Farkasok csoport állhat. (MTI) Netanjahu fenyegeti a gázai Hamászt Jeruzsálem. Izraeli katonák tegnap lelőttek egy 17 éves palesztin fiatalt, aki késsel támadt rájuk Szalit ciszjordániai telep közelében. Október óta 26 izraeli, egy eritreai és egy amerikai polgár vesztette életét késelésekben, lövöldözésekben, pokolgépes robbantásokban, és több mint 150 palesztin halt meg, főleg merényletek elkövetése közben. Az izraeli miniszterelnök leszögezte: országa erőteljes választ ad, ha a Hamász izraeli területen intéz támadásokat az alagutakon keresztül. Benjámin Netanjahu jelezte: „Ha a Gázai övezetben alagutakon keresztül támadnak bennünket, akkor válaszunk sokkal erősebb lesz, mint amilyent Izrael a 2014-es offenzíva során alkalmazott.” A Hamász folytatja az Izraelbe vezető alagutak kiépítését egy következő konfliktusra készülve. (MTI) Öngyilkos merénylő tarolt Kabulban Kabul. Robbanás rázta meg tegnap Kabul belvárosát: egy öngyilkos tálib merénylő egy rendőrségi épületnél, az afgán nemzeti polgárőrség (ANCOP) kapujában repítette magát a levegőbe, a terrortámadásnak legalább 12 halálos áldozata és 20 sebesültje van, az áldozatok többsége civil. Az épület előtt vezető út az egyik legforgalmasabb a fővárosban. (MTI) lowa: törtetnek a radikálisok Az iowai jelölőgyűlésekkel rajtolt az amerikai elnökválasztás november 8-ig tartó sorozata ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az iowai jelölőgyű- lésekkel (kaukusz) tegnap elkezdődött az amerikai elnök- választási folyamat. Hagyományosan lowa és New Hampshire választ először, és aki itt nem teljesít jól, annak később alig van esélye javítani. Iowában vasárnap cikáztak az elnökjelölt-aspiránsok, a kampány finisében apait-anyait beleadtak, hogy meggyőzzék a választókat a saját igazukról. Donald Trump, a republikánusok legnépszerűbb jelöltje az evangéliumi keresztények közösségeit kereste fel, s azt mondta, „nagyon jól mennek a dolgok az evangéliumi keresztényekkel”. Ted Cruz és Marco Rubio, a két republikánus szenátor és elnökjelölt-aspiráns változatlanul egymást bírálta. Hillary Clinton, a demokraták vezető elnökjelöltje a férjével, Bili Clinton volt elnökkel és lányukkal, Chelsea-vel kampányolt. A baloldali nézeteket valló Bemie Sanders vermonti szenátor, aki kis híján beérte Clintont, 74 éves kora ellenére rockkoncertszerű rendezvényeket tartott, ahol fiatalok egész hada csápolt neki. Az amerikai elnökválasztás a múltban sem nélkülözött ellentmondásos jelölteket, de a 2016-os eddig eltér a korábbi évek forgatókönyvétől. Radikális jelöltek jöttek-mentek máskor is, de a végén a pártok mérsékelt politikusokat választottak elA demokrata elnökjelöltek a családjukat is bevetették a kampányban, Hillary Clinton és Bemie Sanders (jobbra) (Sita/ap) nökjelöltnek. Ez különösen igaz a republikánusoknál, ahol az elit jelöltjei ciklusról ciklusra többé-kevésbé türelmesen várták, hogy rájuk kerüljön a sor (Bob Dole, George W. Bush, John McCain, Mitt Romney). Idén az újabb Bushnak (Jeb) kéne következnie, azonban jelenleg a népszerűségi lista közepén foglal helyett. Helyette vezet Trump, aki deportálna 12 millió illegális bevándorlót, kitiltaná a muszlimokat Amerikából és áthatolhatatlan falat építene a mexikói határon. Illetve az ultrakonzervatív Cruz, aki értelmi szerzője és vezére volt az Obama elnök egészségügyi reformja elleni harcnak, a republikánusok obstrukciós politikájának, ezen belül a 2013-as kormányzati leállásnak. A demokratáknál sokáig úgy tűnt, Hillary Clintont megszorítani sem lehet. Ezzel szemben napjainkban az előválasztás szempontjából oly fontos első két államban, Iowában és New Hampshire-ben is Bemie Sanders vezet. Sanders nem kevésbé radikális a baloldalon, mint Trump és Cruz a jobboldalon. Üzenetének középpontjában egy olyan politikai forradalom áll, amely elsöpörné az uralkodó politikai és pénzügyi elitet és az amerikai történelemben példa nélküli mértékű jövedelem-újraelosztással segítené a szegényebb rétegeket. Mi magyarázza a szélsőséges nézeteket vallók előretörését? Az amerikai választópolgár dühös. A 90-es évek páratlan gazdasági sikerét, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadás utáni nemzeti összefogást az utóbbi 15 évben kudarcélmények sora váltotta fel. Az elmúlt 15 évben Amerika két, pénzben és emberéletben költséges és kétes eredményű háborút vívott Afganisztánban és Irakban, miközben a közel-keleti káosz és a terrorveszély nem csökkent. A globalizáció hatására India és Kína milliószámra szipkázta el Amerikából az állásokat. A 2008-as válság utáni recesszió további milliókat taszított szegénységbe vagy vette el a reményt á felemelkedésre. A frusztrációt fokozza a bénult politikai rendszer, amelyben gazdag és befolyásos érdekcsoportok tartják kezükben a hatalmat. Az oktatás egyre drágább, az egyetem utáni elhelyezkedés mind nehezebb. Az amerikai álom sokak számára szertefoszlott. Ilyen válság- helyzetben a tömegek képesek a ra- dikalizálódásra, gondjaikra gyors megoldást keresnek, márpedig Trump, Cruz és Sanders éppen az egyszerű és gyors sikerreceptekkel bombázza a választókat. (MTI, index) Kaukusz, avagy egy bonyolult választási rendszer A kaukusz, vagy jelölőgyűlés az amerikai elnökválasztási rendszer egyik sajátos formája. 14 szövetségi államban döntenek így a küldöttekről. Tegnap este több mint 1100 helyiségben - iskolákban, templomokban, könyvtárakban, közösségi házakban - gyűltek össze az iowai választópolgárok, hogy megválasszák azokat a küldötteket, akik majd a pártok országos elnökjelölő konvencióján az elnökjelölt személyéről döntenek. A kaukusz, vagy jelölőgyűlés az amerikai elnökválasztási rendszer egyik sajátos és bonyolult formája. A párt regisztrált tagjai, demokraták és republikánusok külön-külön tartják a jelölőgyűléseiket, bár előfordulhat, hogy egyazon épületben lesznek, csak más-más helyiségben. S a jelölő- gyűlés folyamata sem egyforma. Míg a republikánusoknál viszonylag egyszerű, addig a demokratáknál sokkal összetettebb a folyamat. A republikánusok a titkos szavazás hívei. Jelölőgyűléseiken a szavazók kapnak egy szavazócédulát, bejelölik rajta az általuk támogatott küldött nevét, maj d ezeket a voksokat összeszámolják s beküldik az állam pártközpontjába. A végeredmény az összeszámolt vok- sok összessége. A demokratáknál minden egyes szavazókörzetben a korábbi két választás demokraták által elért eredményei alapján jelölik a küldöttek egy részét. Es hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: a szavazókörzet jelöl küldötteket a megyei konvencióra, a megyei konvenció megválasztja a jelölteket a területi konvencióra, a területi konvenció pedig megválasztja a jelölteket az állami konvencióra. Az iowai állami konvención kiválasztott jelöltek lesznek a küldöttek a nyári országos elnökjelölő konvención. Amikor megjelennek az állampolgárok a ka- ukuszon, akkor két csoportra válnak, aszerint, hogy melyik jelöltet támogatják. Jelen esetben: Bemie Sanders támogatói a helyiség egyik sarkában gyűlnek össze, Hillary Clinton támogatói pedig a helyiség másik végében gyülekeznek. Aztán összeszámolják, hogy kinek hány támogatója van, s az a politikus, akinek 15% alatti a támogatottsága, nem számíthat voksra, akár haza is mehet. (MTI) Ma az unió elé kerül a briteknek tett reformcsomag A Downing Street 10 előtt: Donald Tusk (balról) és David Cameron (tasr/ap) Nem jutott vógső egyezségre a brit kormány által Brüsszeltől kért szabályozási reformokról vasárnap este tartott megbeszélésén a brit miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke. London. David Cameron a londoni miniszterelnöki rezidencián fogadta munkavacsorán Donald Tuskot. A megbeszélés elsődleges témája az Európai Unió államaiból Nagy- Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának London által igényelt korlátozási lehetősége volt. A Downing Street szerint jelentős előrelépést sikerült elérni e reformok ügyében, és már ma az uniós társállamok vezetői elé kerülhet a megállapodás szövegtervezete. A brit kormányfői hivatal felfedte: a brüsszeli bizottság olyan megállapodási szövegtervezetet tett le az asztalra, amely leszögezi: Nagy-Britanniában máris teljesülnek a külföldi EU-mun- kavállalók szociális ellátásának szigorításához, az ún. „vészfék” alkalmazásához szükséges feltételek. Ez azt jelenti, hogy Cameron teljesítheti a külföldi EU-munkavállalók munkaviszonyhoz kötődő szociális ellátásának korlátozására tett ígéretét. A brit reformigények legvitatottabb eleme alapján az EU-társállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, legális brit munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer juttatásainak teljes köréhez. London uniós szintű törvényben akaija rögzíttetni azt is, hogy nem az euró az EU egyetlen fizetőeszköze, az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára. A Downing Street szerint azonban ez utóbbi területeken még van teendő. Állítólag Cameronék már júniusra ki akarják írni a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazást, ám ehhez szükséges London és Brüsszel megállapodása. (MTI)
