Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-12 / 35. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2016. február 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb elnökjelöltek léptek vissza Tényleg történelmi találkozó Az első találkozó a nyugati és a keleti kereszténység kozott 1054-ben történt szakadás óta Washington. A várakozásoknak megfelelően feladta a 2016-os amerikai elnökválasztás republikánusjelöltségéért folytatott küzdelmet Chris Christie, New Jersey állam kormányzója és Carly Fiorina, a Hewlett-Packard ' volt elnök-vezérigazgatója, a republikánus térfél egyedüli női indulója, tovább szűkítve ezzel Donald Trump milliárdos üzletember riválisainak körét. Távozásukkal hétre csökkent a republikánus párti oldal eredetileg 17 fősjelöltaspiránsi mezőnye. (MTI) Ankara: csökkent a migránsok száma Ankara. Sikerült tizedére csökkenteni a Törökországból az Európai Unióba tartó illegális bevándorlók számát, ám Szíriából újabb félmilliós menekülthullám várható, ha nem sikerül nemzetközi megoldást találni a szíriai válságra - hangoztatta Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere. Re- cep Tayyip Erdogan török elnök arra figyelmeztette az európai uniós vezetőket, „eljöhet az idő, amikor Törökország megnyitja nyugati határait az Európába tartó menekültek előtt”. (MTI) Boko Haram: nők voltak a merénylők Maiduguri. Több mint 60 ember meghalt és 80 megsebesült Nigéria északkeleti részén egy kettős öngyilkos merényletben, amelyet két nő követett el egy menekülttáborban. A táborban olyan emberek éltek, akik a Boko Haram terrorista szervezet miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram 7 éve indította meg felkelését Nigéria északkeleti részén. (MTI) London: legfeljebb 4 év korlátozás Brüsszel. A visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy London ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza - áll abban a nyilatkozattervezetben, melyet a visegrádi csoport tagországai fűzhetnek a brit reformelképzelésekhez. Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról. (MTI) Jean-Marc Ayrault a külügyminiszter Párizs. Jean-Marc Ayrault volt kormányfőt nevezte ki Francois Hollandé francia elnök Laurent Fabius távozó külügyminiszter utódának az átalakított kormányba. Ségolene Royal környezetvédelmi miniszter tárcája kibővül, és a kormányból 2014 áprilisban kilépett Zöldek 3 miniszteri tárcát visszakaptak. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. Kirill pátriárka és Ferenc pápa mai kubai találkozóján közös nyilatkozatot ír alá a római katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatainak jövőjéről. A kót egyház vezetőjének ez az első találkozója a nyugati és a keleti kereszténység között 1054-ben bekövetkezett szakadás éta. A II. vatikáni zsinat végén, 1965- ben vonta vissza kölcsönösen a római katolikus és az ortodox egyház egymás kiközösítését, azóta tervezik a pápa és a legnagyobb ortodox közösség vezetője, az orosz pátriárka ma megvalósuló találkozóját. Ferenc pápa február 18-ig tartó mexikói látogatása előtt, a havannai Jósé Marti Nemzetközi Repülőtéren találkozik az orosz ortodox egyházfővel, Kirill pátriárkával. VI. Pál pápa és I. Athé- nagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka első, 1964-es találkozója óta viszonylag rendszeres a kapcsolat a mindenkori pápa és a mindenkori konstantinápolyi pátriárka között, ám az orosz ortodox pátriárkával eddig minden találkozási kísérlet meghiúsult. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyetemi tanára közölte, „akár a Jóisten humorának is betudhatjuk, hogy az oly régFerenc pápa és Kirill orosz pátriárka. Ateista államban találkoznak. (SITA/ap) óta várt találkozó egy híresen egyházellenes országban valósul meg.” A Közel-Keleten üldözött keresztények problémája miatt tartandó találkozó komolyságát jelzi, hogy egy dokumentumot is aláírnak. Emellett szimbolikusjelentőségű is a pápa és a legnépesebb ortodox egyház vezetőjének találkozása: jelzi, hogy a keresztények képesek az összefogásra. Az 1054-es nagy egyházszakadás (skizma) előzményei évszázadokra nyúlnak vissza. A Római Birodalom nyugati felének 476-os összeomlása után a városiasodon, hellenisztikus hagyományú, idővel görög nyelvűvé vált Bizáncban, ahol a világi hatalom befolyása igen erős volt az egyházra, ragaszkodtak ahhoz, hogy az egyházat öt patriarchátus (Róma, Konstantinápoly, Antiochia, Alexandria és Jeruzsálem) irányítsa, hogy ezek pátriárkái rangban egyenlők, és egyházkormányzati téren egyik sem avatkozhat bele a másik ügyeibe. Nyugaton ellenben Róma püspöke Szent Péter utódaként már a 4. században kinyilatkoztatta tőségét a többi püspökkel szemben. A keresztény Kelet és Nyugat a következő századokban eltérő módon fejlődött. Az érintkezés egyre nehezebbé és ritkábbá vált, nőttek a különbségek a liturgiában (például az áldozás gyakorlatában, az igehirdetés nyelvében) és az egyház szervezetében. Másként alakult a szerzetesség intézménye, a cölibátus engedélyezése, illetve tiltása, ami végül a hatalmi torzsalkodásokkal is terhelve szakításhoz vezetett. A nyugati és a keleti kereszténység közötti ellentét esetében a különbség nem annyira teológiai, mint külső, jogi, adminisztrációs. A legnagyobb probléma az ortodox egyházak számára a pápai primátus (elsőség) elfogadása. A keleti egyházban nehezen tudják elképzelni, hogy Rómából neveznek ki egy püspököt mondjuk Ausztráliába. Az ortodox egyházak ugyanis egymástól független és egyenrangú, úgynevezett autokefál egyházak. A teológiai különbségeknél említsük meg az ún. Filioque-vitát, vagyis, hogy míg a nyugati kereszténység szerint a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, addig a keletiek nem fogadják el az „és a Fiútól” betoldást a hitvallásba. Ellentét van továbbá abban is, hogy a nyugati egyház a világ pokol-purgatórium-mennyország felosztását vallja, míg az ortodoxoknál nem dogma a tisztítóhely. A nyugat-európaiaknak ugyanakkor vonzó tud lenni az ortodoxok imakultúrája - az ortodox vallás ősforrás jellegét és erős hatását jelzi, hogy az Athosz-hegyi (görögországi autonóm kolostorköztársaság) kolostorok népszerű zarándokhelyekké váltak a nyugati keresztényeknek is. NATO: segít a görögökön Megszakad Az amerikai szenátus megszavazta az Észak-Korea elleni szankciók szigorítását. Pilonján bejelentette, megszakít két forródrótot Szöullal. Szöul/Washington. A szenátorok félretették pártbéli nézetkülönbségeiket: demokraták és republikánusok ellenszavazat nélkül megszavazták a Phenjan ellen már érvényben lévő szankciók további szigorítását célzó törvényjavaslatot. A szenátorok ismét élesen bírálták Phen- jant, amiért semmibe véve a nemzetközi jogot, változatlanul atomfegyverek fejlesztésén dolgozik. Az USA nukleáris meghajtású tengeralattjárót a forródrót vezényel Dél-Koreába, hogy szükség esetén védelmet nyújtson az országnak Észak-Korea ellen. Szöul szerint az amerikai haditengerészet North Carolina atom-tengeralattjáróját irányították az ázsiai országba. Az amerikai hadsereg a lépéssel óva inti Észak-Koreát. Észak-Korea felszólította Dél- Korea polgárait, azonnal hagyják el a területén lévő és Szöullal közösen üzemeltetett keszongi ipari parkot. A két Korea közötti feszültség növekedése jeleként Phenjan bejelentette, hogy megszakít két forródrótot Szöullal. Észak-Korea legutóbb 2013- ban vágta el a két Koreát összekötő kommunikációs vonalakat. (MTI) Brüsszel. Németország, Törökország és Görögország kérésének eleget téve a NATO tengeri műveletet indít a görög és török partok közelében, hogy az embercsempészek elleni fellépéssel elősegítse a menekültválság enyhítését - jelentette be tegnap az amerikai védelmi miniszter, a szövetség brüsszeli tanácskozásának második napján. Ashton Carter szerint az északatlanti szövetség minisztereinek ülésén a felek mindegyike támogatásáról biztosította az Égei-tengeren tervezett műveletet, és jelezte, hajlandó benne részt venni. A misszió egyik fő célja a menekültáradat nyomon követése és az embercsempész-hálózatok felszámolása. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára arról számolt be, hogy a küldetéshez a NATO 2. számú állandó haditengerészeti csoportját fogják mozgósítani, amely jelenleg is a Földközi-tengeren hajózik. Hozzátette, a három hajóból álló köteléket azonnali hatállyal az Égei- tengerre vezénylik, ahol meg fogja kezdeni a felderítő műveletet. A főtitkár kiemelte, a misszió fontos információkkal fogja ellátni a görög és a török parti őrséget, valamint az Európai Unió hatóságait. A görög-török határvitákra tekintettel a küldetésben részt vevő görög hajók csak görög felségvizeken, a török hajók pedig török vizeken fognak hajózni. (MTI) Oroszország márciustól fegyverszünetet javasol A müncheni Szíria-konfe- rencia kezdete előtt Oroszor- szágiavaslatot tett az Egyesült Államoknak arra, hogy március 1-jótől hirdessenek fegyverszünetet Szíriában. München/Aleppo. Vitalij Csur- kin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta, nagyon fontos tárgyalásokat folytatnak Washingtonnal a polgár- háború sújtotta Szíria humanitárius helyzetének javítására teendő lépésekről. Mark Toner, az amerikai külügyi tárca szóvivője a tűzszünet körvonalaira vonatkozó egyik kérdésre azt válaszolta, hogy a tegnap kezdődött müncheni konferencia előtt senki nem fog az egyes javaslatok tartalmáról beszélni. Moszkva hajlandó megvitatni a szíriai tűzszünet kérdését - erősítette meg Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes: „Ezért utazunk Münchenbe.” A bajor fővárosban kezdődött konferencián az USA és Oroszország mellett Szaúd-Arábia, Irán és Törökország is részt vesz. A január végi genfi Szíria-tárgyalások kudarca óta először találkozik egymással John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az amerikai Pentagon megvádolta Oroszországot és a szíriai kormányerőket azzal, hogy légitámadásban leromboltak két aleppói kórházat. A szíriai hadsereg az orosz légierő támogatásával jelentős területeket foglalt el február eleje óta Aleppó tartományban. A várost ostromló kormányerők teljesen körbezárták a lázadók által kézben tartott negyedeket, és az ENSZ emiatt egy újabb humanitárius katasztrófa bekövetkeztétől tart. Segélymunkások szerint a közel kétmillió embernek otthont adó Aleppó vízellátása megszűnt. A polgárháború kezdete óta közel kétszer annyian halhattak meg Szíriában, mint azt eddig az ENSZ feltételezte - derül ki egy szíriai kutató- központ friss jelentéséből. A Syrian Centre for Policy Research szerint 470 ezer ember vesztette életét közvetve vagy közvetlenül a polgárháborúban. „A szíriai nemzeti vagyont, az infrastruktúrát, az ország intézményrendszerét szinte porig rombolta az 5 éve tartó polgárháború, a gazdasági veszteség kb. 255 milliárd dollárra tehető” - olvasható a jelentésben, amely szerint 2011 márciusa óta a népesség 11,5%-a veszett oda vagy sérült meg. Mintegy 1,9 millióan sebesültek meg, a várható élettartam 55,4 évre csökkent. (MTI, nol) Aleppói utcakép. Az ENSZ a harcok miatt újabb humanitárius katasztrófa bekövetkeztétől tart. (Sita/ap)
