Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-02 / 26. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. február 2. KÖZÉLET 3 Körgyűrű: panaszra várva Viktor Stromček (Smer) győztest hirdetett (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A versenyben sikertelenül szereplő konzorciumok panasza elhalaszthatja a fővárosi körgyűrű és a Dunaszerdahely irányába húzódó R7-es gyorsforgalmi út ópítésének kezdetét. Jövő héten jár le a határidő a panasz benyújtására, a Közbeszerzési Hivatal (UVO) egyelőre egyetlen beadványt sem kapott a versennyel kapcsolatban. A közlekedésügyi minisztérium tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy az ország második PPP- projektjére, a több mint egymilliárd eurós beruházásra kiírt versenyt a spanyolt Cintra társaság vezette konzorcium nyerte meg a legalacsonyabb ajánlattal. Az állam éves törlesztését 56,72 millió euróbán határozták meg, így a projekt kiadásai a következő harminc évben a kamatokkal és az inflációval együtt elérnék a 1,7 milliárd eurót. A verseny többi résztvevője még panaszt nyújthat be az ÚVO-nál. Ha bármelyik konzorcium élne ezzel a lehetőséggel, akkor az a gyakorlatban azt jelentené, hogy a körgyűrű és a gyorsforgalmi út megépítéséről a végleges döntést már csak a következő kormány hozná meg. „A mai napig egyetlen beadvány sem érkezett. Mi egyetlen jelentkezőt vagy ajánlatot sem zártunk ki a versenyből. Ha mégis valaki megtámadná a tendert, azt mi a globális gazdaság világában folytatott harc részként értékelnénk. Ha érkezik ilyen beadvány, természetesen a törvényeknek megfelelően fogunk eljárni” - nyilatkozta tegnap a közlekedési államtitkár, Viktor Stromček (Smer) szóvivője. A spanyolok az egész projektet valamivel több mint négy év alatt akarják befejezni. A munkálatokat idén tavasszal kezdenék el, s a teljes útszakaszt 2020-ban adnák át a forgalomnak. A minisztérium a következő napokban hozza nyilvánosságra a győztes konzorcium ajánlatát. A beruházásról a végleges döntést a kormánynak kell meghoznia, a PPP- projekt lebonyolításához ugyanis elengedhetetlen a kabinet jóváhagyása, csak ezt követően lehet a győztessel aláírni a szerződést. Az ország történetében ez lenne a második megvalósított PPP-projekt. Az első a Nyitra mellett húzódó Ries gyorsforgalmi út volt, amelyet az állam évente 125 millió euróval törleszt; ez kétszer több, mint amennyibe a pozsonyi beruházás kerülne. Az INEKO gazdaságkutató intézet nem látja értelmét a Pozsonyt elkerülő új D4-es autópálya megépítésének, azt állítja, hogy az építésügyi tárca nem mérte fel kellőképpen a főváros közlekedési helyzetével kapcsolatos problémákat. „A szaktárca máig nem tudja, hogy a tervezett D4-es autópálya milyen mértékben tehermentesíti maj d a D1 - es sztráda pozsonyi szakaszait” - mondta Peter Goliaš, az INEKO igazgatója. (dem, SITA) RÖVIDEN Visszalépett a hírbe hozott jelölt Pozsony. Visszalépett az MKP választási listájáról Faklen Kinga, a Somogyi Szilárd vezette Mi Magunk mozgalom tagja. Faklen azt követően döntött így, hogy információk jelentek meg állítólagos lopásairól. „Kolléganőnk a lista választási sikere érdekében, illetve hogy személyét tisztázhassa a vádak alól, megkért engem, illetve a bennünket indító politikai párt vezetőségét, hogy hívjuk vissza képviselőjelölti státuszából” -jelentette be tegnapi online sajtótájékoztatóján Somogyi Szilárd. Faklen Kinga az MKP listáján a 102. helyet foglalta el. (szaizo) A marihuána a „piacvezető" drog Pozsony. Az európai trendeknek megfelelően Szlovákiában is a marihuána a legkedveltebb kábítószer, közölte tegnap Tomáš Jakabovič, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Nemzeti Drogellenes Egységének képviselője. A marihuánatermesztők évente akár négyszer is „szüretelhetnek”. A hasis Szlovákiában ritkább, használatának nincs hagyománya, a második legnépszerűbb a pervitin, amely afféle cseh-szlovák „kulturális jelenség”, mutatott rá Jakabovič. A harmadik leggyakrabban használt szer a kokain, a „gazdagok drogja”, míg a heroin visszaszorulóban van. Helyette más szintetikus anyagok bukkantak fel a drogpiacon. (TASR) Majdnem minden diók tanul angolul Pozsony. A szlovákiai középiskolások mintegy 96 százaléka tanul angolul, a német nyelv 55 százalékkal a második helyen áll, derült ki az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének felméréséből. Az Európai Unió államaiban fontosnak tartják az idegennyelv-oktatást: uniós szinten a diákok 98,6 százaléka tanul legalább egy idegen nyelvet, 60 százalékuk pedig legalább kettőt. Az angol után az unióban a legnépszerűbb a francia (33,7%), ezt követi a német (23,1%) és a spanyol nyelv(13,l%). (SITA) Viharveszély a Tátrában Pozsony. Másodfokú viharkészültséget hirdetett a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) az Alacsony- és a Magas-Tátra térségére a hét első két napjára. 115-140 km/h-s sebességű szélre lehet számítani, amely az SHMU szerint veszélyes az emberi tevékenységekre. „A feltételezett szélerősség ebben az évszakban és térségben átlagon felüli, nagy valószinűséggel keletkezhetnek károk” - közölte az SHMÚ. (SITA) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Virágzik a disznó biznisz 2000-ben dán gazdák érkeztek Szlovákia területére. A média akkoriban úgy tartotta őket számon, mint a szlovákiai agrárszektor megmentéit - amely iránt a hazaiak már elveszítették érdeklődésüket - akik majd sertéshústermeléssel fognak foglalkozni, nyugat-európai kivitelre. Régi, csődbe ment mezőgazdasági szövetkezeteket kezdtek felvásárolni, melyek lehetséges kockázataira a környezetvédők már akkoriban felhívták a figyelmet. Ezek néhány év távlatából hatalmas problémának bizonyulnak A dánok a sertéshús több mint 70%-át külföldre szállítják nekünk pedig csak a tönkretett környezetet és dühös embereket hagynak hátra, akiknek nem csak a bűzzel kell megbirkózniuk Példának okáért már 2013-ban arra mutattak rá a nagyszombatiak hogy egyes települések talajvizét és duzzasztóját Boleráz, vagy például Vlčkovce régiókban az új sertés- farm-tulajdonosok a szántóföldekre kihordott hatalmas mennyiségű hígtrágyával szennyezik a gát feletti területeken. A téli hónapokra vonatkozó trágyázást tilalom sem tartóztatta fel őket. „Tegyük fel a kérdést: miért épp a dánok?”, mondja Tomáš Hudec, aki már egy ideje foglalkozik ezzel a problematikával. „A nyugati országok az ilyesfajta állattenyésztést mellőzik, ugyanis már rég felismerték, hogy a koncentrált állattartás nagyon negatív hatással van a környezetre és az emberi egészségre. A dán kormány nagyon szigorú intézkedéseket fogadott el a környezet védelme érdekében, ennek okán a sertéstenyésztés Dániában a mezőgazdaság non-profit ágazatává vált, a sertésfarm-tulaj- donosok pedig olyan országokban keresnek alternatívákat, amelyek a tenyésztést lehetővé teszik számukra. Az a tény, hogy károsítják a termékeny talajt, a talajvizet ürülékkel szennyezik, amely antibiotikumoknak ellenálló mutáns baktériumokat tartalmaz, melyek számos súlyos egészségügyi probléma kiváltói, például megmagyarázhatatlan influenzajárvány, allergia, daganatos megbetegedések, légzőszervi problémák, jobbik esetben pedig bélbetegségek okozói, az illetékeseket mintha nem is érdekelné,” magyarázza a TIP politikai párt vezetője, amely annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a problémára egy külön weboldalt, www.svinskybiz- nis.sk hozott létre. A weboldalon feltérképezte a dán gazdaságokat Szlovákia területén és amellett, hogy együttműködött az érintett települések polgármestereivel az illetékes hatóságokat is felkereste. „Szlovákiában 16 dán megafarm található, amelyek több mint háromszázkilencezer sertést tenyésztenek. Számokban ez olyan mennyiségű trágya termelését jelenti, amelyet egy hárommilliós város produkál, és ez mind nálunk marad, mint a szemétdombon”, figyelmeztet Hudec és hozzáteszi, hogy a helyzet nyugat Szlovákiában a legrosszabb, Csallóközben, ahol a legtöbb ilyen gazdaság található. Ráadásul néhány közülük közvetlenül a vízgazdálkodás védett területein található, ahol a felszín alatti vizek legmagasabb fokú védelme lép érvénybe. Az elégedetlen állampolgárok példája, akik a kellemetlen szagok miatt petíciót nyújtanak be, és azok vallomása, akik a dán gazdaságokban dolgoztak valamint a televíziós jelentések a múlt év végén műid mellette szólnak Szinte mindegyiknek ugyan az a forgatókönyve: a megengedett határértékek túllépése, a környező falvak elégedetlen lakosai, petíciós lapok a másik oldalon pedig síri csönd az ügyvezetők és az ellenőrző hatóságok részéről. Az újságírók kérdéseire már rég nem válaszolnak a vezetőkre hivatkoznak, akik telefonja pedig ki van kapcsolva. Felszólítottuk a hatóságokat Tomáš Hudec a hatóságokkal folytatott végeláthatatlan harcról mesél, amelyeket annak érdekében vívott, hogy segítsék azokat a polgármestereket, akikkel a problémáról kom- munikálak: „A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság a Közegészség- ügyi Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a nagyszombati és trencséni munkaügyi felügyelőségek - ezek azok a hatóságok, akikkel állandó harcban állunk. Szemtanúink vannak, akik antibiotikumok illegális beadásáról mesélnek egészséges állatoknak, káros anyagok határon felüli alkalmazásáról, illetve a sertéstrágyával és az elpusztult állatokkal való illegális eljárásról tanúskodnak.” Ráadásul az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság egy leMegrendelő: Strana TIP, Dolná 13, Banská Bystrica 974 01, IČO: 42 310 342, szolgáltató: Packy Advertising s.r.o., Jána Stanislava 18, Bratislava 841 05, IČO: 45 311 927 vélben, mely az említett weboldalon lett közzétéve, arról számol be, hogy a dán ellenőrző hatóságok felhívására az adott problémával már 2014 második felétől foglalkoznak. A válaszból azt is megtudhatjuk, hogy a takarmányból véletlenszerűen vett minták megfelelnek a hatályos jogszabálynak, tizenegy mintát kielégítőnek értékeltek, a többi tesztelés alatt van. ,Jíz egyes hivatalok és minisztériumok válasza pedig egyenesen nevetséges,” mondja Tomáš Hudec. „Például tőlünk várták el a saját munkájuk elvégzését, újabb és újabb dokumentumokat követeltek, amelyekhez nincs hozzáférésünk. A hatóságokat különleges ellenőrzések végrehajtására kértük, amelyek konkrét cégekre vonatkoznak, és a hatáskörükbe tartoznak. A szomorú valóság azonban az, hogy a disznó biznisz nyilván jövedelmező Szlovákiában, ha már az illetékesek is szemet hunynak előtte.” Hasonló problémával találták szembe magukat a lengyelek is, akik azonnali jogi intézkedésekkel reagáltak a megagazdaságok spekulációira. Ez azonban az amerikaiak (Smithfield) nemtetszését váltotta ki, akik panaszt tettek az Európai Bizottságnál. A bizottság végül a lengyelek javára döntött, ugyanis a tagállamoknak joguk van kezelni a tulajdoni rendet, valamint a saját termőföldjük vásárlási lehetőségét az országuk területén. Hogy eljön- e az ideje annak, hogy az érintett területek lakosai Szlovákiában is hasonlóképp kiállnak majd jogikért, egyelőre kérdéses. Addig is az elviselhetetlen bűz, az ivóvíz miatti aggodalmaskodás, vagy a növekvő nitrát tartalom a kitermelt zöldségekben nap mint nap emlékeztetik majd őket a fennálló problémára. MP 150882
