Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-10 / 33. szám, szerda

161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. február 10. | www.ujszo.com Hittanórán alakult meg az Emmanuel együttes Először énekkarként működött a csoport, majd zenekarrá formálódott NÉMETI RÓBERT Egy hittanóra alkalmával megkérdeztem a diákokat, tud-e valaki hangszeren játszani. Az egyik srác azt mondta, tud gitározni. Másnap már hangszerrel a kezében jött az iskolába. Akkor alakult az Emmánuel - mondta Pribék Erika, a zenekar vezetője. „A kisfiú ezután minden hittan­órára elhozta a hangszert. Valójában 1994-ben alakult az együttes, igaz, akkor még énekkarként működtünk. A hittanórákon és az órák után is próbáltunk, a délutáni próbákra már más iskolák tanulói is csatlakoztak hozzánk. Végül egy 25 tagból álló kórussá nőttük ki magunkat” - mondta Pribék Erika, majd hozzá­tette, kezdetben a vasárnapi szent­miséken adták elő azt, amit az előző napokon megtanultak. A kezdet kezdetén még nevük sem volt. Az is­kolai próbákat templomi próbák váltották fel, melyeken bárki részt vehetett. „A templomi próbák alkal­mával a zene hangja becsalogatta a templomba a járókelőket. így került hozzánkNémeth Csaba, aki jelenleg a zenekar basszusgitárosa és éneke­se, Kiss Bertalan volt szólógitáro­sunk és Petrik Norbert, a per­A zenekarnak saját dalai is vannak, tíz évvel ezelőtt pedig demót készítettek kussziósunk. Szmolnicky Béla atya biztatott bennünket, nem sokkal ké­sőbb bátorkodtunk megszólaltami a fuvolát, a klasszikus dobot, a szóló­gitárt, a basszusgitárt és a zongorát is” - sorolta Pribék. Az együttes tag­jai Sillye Jenőtől kapták a zenei ins­pirációt, de megszólította őket a bu­dapesti Karizmatikus Találkozó és a budapesti Testvérek zenekar nagy- kövesdi fellépése is. Az Emmánu- elnek ekkor még nem volt saját do­bosa. „Egy báli zenét játszó dobos lépett be a zenekarba. Először azt (Képarchívum) mondta, csak egyszeri alkalommal segít ki bennünket, de azóta is ve­lünk van, már úgy 15 éve” - nyilat­kozta a zenekar vezetője. Az együt­tes tagjai már sok helyen játszottak. A sátoraljaújhelyi fegyházban a ra­boknak zenéltek. Felléptek tábo­Emmánuel A megalakulás dátuma: 1994 Az együttes vezetője: Pribék Erika Tagok; Pribék Erika (ének), Pri- bék Réka (billentyű), Pribék Do­minika (szólóének), Fábry Mária (ének, vokál), Strausz Lívia (ének, vokál), Németh Denisa (ének vokál), Németh Csaba (ének basszusgitár), Megyesi Norbert •fiakusztikus és szólógitár), Tóth Patrik (elektromos gitár) Laczkó Norbert (dob), Petrik ' Norbert (perkusszió, ének). rokban, gyermekotthonokban, templomokban és idősek otthoná­ban is. „Nagyon hálásak voltak a la­kók, és már alig várják, hogy ismét náluk lépjünk fel. Egy néni azóta is minden héten felhív, hogy megkér­dezze, hogy vagyunk, és hogy el­mondja, milyen sokat gondol ránk” - tette hozzá Pribék Erika, aki vé­gezetül elmondta, hogy a zenekar főleg egyházi zenét játszik, de na­gyon szeretik a verseket is. „Meg­esik, hogy egy-egy koncertünkbe becsempésszük a megzenésített verseket is. Számunkra minden egyes fellépés nagy élmény” - zárta Pribék Erika. Legközelebb a nagykaposi Csak zenekart mutatjuk be. Ujraalakult a színjátszó kör Nagytárkányban LECZO ZOLTÁN A társulat ott lesz az idei királyhelmeci Színházi Kavalkádon is. AGCSERNYO A régió több településén is be­mutatja Marth P. Ildikó Kukás Gu­ru című bohózatát a Tisza-parti te­lepülés színjátszó csoportja. Bajzák Katalin pedagógus, a nagytárkányi alapiskola igazgató- helyettese, a darab egyik rendezője - és egyik szereplője - lapunknak elmondta, a faluban kb. 50 évvel ezelőtt amatőr színtársulat mű­ködött, amely járta a környéket. Egy évvel ezelőtt ezt a hagyo­mányt szerették volna újjáéleszte­ni, amikor a falu polgármesteré­nek, Kopasz Józsefnek és az iskola igazgatójának, Krídlo Valériának a kezdeményezésére létrehozták a színjátszó kört. A társulat színészei között ott találjuk a polgármestert és az iskolaigazgatót, de a próbák­ba többek között az iskola igazga­tóhelyettese, az alpolgármester és a református lelkész is bekapcsoló­dott. A darabot január 16-án mu­tatták be Nagytárkányban, és a nagy sikerre való tekintettel három nap múlva újabb bemutatót kellett tartaniuk. A Bajzák Katalin és Pásztor János rendezte darabot, melynek színrevitelében Usztics Mátyás színművész is segédkezett, több régióbeli településre is meg­hívták: a bohózatot azóta Pólyán- ban és Agcsemyőben is bemutat­ták, és néhány további fellépés után a királyhelmeci Színházi Kavalkád nézői is megtekinthetik. A színészek elkötelezettségét mutatja, hogy a mostani bemuta­tóra a Gurut megformáló Fodor Lajos - aki egyébként a darab dísz­leteit is elkészítette - még kórházi kezelését is megszakította, hogy Agcsemyőben felléphessen. A darab díszleteit a Gurut megfor­máló Fodor Lajos (jobbra) készítet­te (Képarchívum) A régió fellendülését remélik a határnyitástól Az átkelőt a hármas határ közelébe, Ágcsernyő, Salamon és Záhony közé tér­vezik (Forrás: Google Maps) NÉMETI RÓBERT A határ közelében élők is támogatnék a Tiszacsernyő ós Salamon közé tervezett határátkelő megépítését. TISZACSERNYŐ A keleti régió polgármesterei tá­mogatnák a már évek óta tervezett határátkelőhelynek a kiépítését. A fejleményekről Miroslav Lajčák külügyminiszter számolt be pár nappal ezelőtt Kijevben. Szlovákia és Ukrajna között je­lenleg két nagy határátkelő működik, a tervek szerint Tiszacsernyő és Sa­lamon között nyílhat meg a harma­dik. „A terv megvalósításához mindkét oldalon komoly infrastruk­turális fejlesztésekre és nem utolsó­sorban új utakra van szükség. Foly­nak a tárgyalások, de egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet meg az épít­kezés” - mondta lapunknak Lajčák. Sokak szerint az átkelő átadása után fellendülhetne a régió. „Elsősorban azért lenne fontos az itt élő emberek számára, mert már csak a komple­xum kiépítése is új munkahelyeket jelentene. Környékünkön nagy a munkanélküliség, ez a határátkelő enyhíthetné a problémát. Remélem, a választások után is ugyanilyen in­tenzíven fognak foglalkozni a terv­vel, és valóban megépül a határát­kelő” - mondta lapunknak Márta Vozáriková, Tiszacsernyő polgár- mestere. „Előbb vagy utóbb nyitnunk kell Ukrajna felé. Nemcsak gazdasági­lag, hanem kulturális szempontból is fontos lenne ez a határátkelő. A ha­tár két oldalán élő rokonok, csalá­dok is közelebb kerülhetnének egy­máshoz” - nyilatkozta Kosztyu László, Bacska polgármestere. A határtól csupán két kilométerre ta­lálható Ágcsernyő, melyet valami­kor a 79-es út kötött össze a szom­szédos Salamonnal. A falu lakosai a határátkelő megnyitásának híre hal­latán leginkább a növekvő teherfor­galomtól, illetve a bűnözéstől tarta­nak, ám a polgármester szerint nincs ok az aggodalomra. „A teherforga­lomtól nem kell félni, mivel ha meg­nyitnák a határt, új utat építenének Ágcsernyő és Battyán között. De szerintem még éveket kell várni az építkezésre” - nyilatkozta Jámbor László, Ágcsernyő polgármestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom