Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-06 / 30. szám, szombat

www.ujszo.com SZALON ■ 2016. FEBRUAR 6. 17 „Ha rendeznék egy Amerikai pitét, biztos lenne százötvenezer néző” Tizenhét év után rendezett újra filmet Kern András. A Gondolj rám című „dramedy” egy Vámos Miklós-novellát dolgoz fel, főhő­se egy jól menő sebészorvos, akiről kiderül, hogy halálos beteg. Családját szeretné meg­kímélni az elvesztése okozta fájdalomtól, ezért „ördögi” tervet eszel ki, amely azonban végül a visszájára fordul. A színész-rendezővei készült beszélgeté­sünkből kiderül, mennyi a filmben a személyes motívum, miért jó orvost játszani, és megéri-e minden áron a nézettségre hajtani. Elégedett a film eddigi fogadta­tásával? Nagyjából kilencezren nézték meg az első héten a mozikban, ez elég kevésnek tűnik. Persze azt mond­ják, manapság már ez is valami, indulásnak jó. Akkora közönségsi­ker azért nem lesz, én azt hiszem. A kritikák vegyesek. Nem, az ember sose elégedett, azt szeretné, hogy egymillióan nézzék meg, és min­denki ájuljon el tőle. De ez persze nem így van manapság. Némely kritikusa szerint túlsá­gosan nosztalgikus, a kilencve­nes években ragadt mozi lett a Gondolj rám. Mit jelent az, hogy nosztalgikus? Talán a Sztracsatellára emlékeztet egy kicsit, de szerintem ez nem baj, hiszen mindkettőt én csináltam. Hogy ettől kilencvenes évekbeli lenne, azt nem hiszem. De nem szeretnék a kritikusokkal vitatkoz­ni, írjanak, amit akarnak. „Van amikor valami úgy feszíti az embert, hogy filmet kell csi­nálni” - nyilatkozta korábban. Mi ez a valami? Nehéz megfogalmazni. Sok min­den, érzések, gondolatok, dialó­gusfoszlányok, képek, megható pillanatok, poénok, amelyek eddig nem lettek elmondva, bemondá­sok, amelyek eddig nem jutottak el a közönséghez. Ilyesmi. Mi fogta meg annyira Vámos Miklós novellájában, ami miatt úgy érezte, hogy ezt mozivászon­ra kell vinni? Maga az alapodét. Hogy egy pasas megbetegszik, és aztán tönkreteszi a saját életét, hogy megkímélje a hozzátartozóit a gyásztól, a hiányá­tól. Aztán hirtelen történik valami, ami miatt vissza akarja csinálni az egészet, de már késő. Gondoltam, ebből jó filmet lehetne forgatni. Mennyire tudott azonosulni a főhőssel, Borlai doktorral? Nem kell azonosulni, el kell játsza­ni, persze a lehető legjobban. Kicsit ugyan magamra írtam a karaktert, sokban hasonlít hozzám. Az azo­nosulás viszont egy furcsa szó, ha például III. Richárdot játssza az ember, akkor sem lesz belőle gye­rekgyilkos. Csak megpróbálja elját­szani a lehető leghitelesebben. A saját életéből vett momentu­mok is megjelennek a filmben? Igen. Például az én anyám mene­kült meg úgy a nyilasoktól, ahogy a filmben Borlai doktor elmeséli a lányának. Hogy milyen jól lehet menni ezen a folyosón, azt meg azért mondom, mert az Oldás és kötés című filmben láttam a Latino- vitsot jól menni egy folyosón. Már akkor, harmincöt-negyven évvel ezelőtt azon gondolkodtam, hogy milyen jó lehet orvost játszani, mert olyan jól lehet menni a folyosón. „Azt már egyre világosabban lá­tom, hogy ebben a szörnyű keres­kedelmi világban meg kell veszni minden egyes nézőért, meg kell bolondulni, csak nézzenek min­ket, és ne másokat nézzenek. Ér­tem ezt most már. Az egész világ művészetének (...) mindenkinek meg kell felelnie a közönség igé­nyeinek” - mondja Bárdos And­rás könyvében. Mennyire volt fontos szempont a Gondolj rám készítésekor, hogy megfeleljen a film a közönség elvárásainak? Ezt a nyilatkozatot nyilván ironi­kusan értettem. Ilyen lett a világ, de ezzel én nem nagyon tudok azo­nosulni. Ha meg akarnék felelni az elvárásoknak, akkor csináltam vol­na egy vígjátékot, amiben tizenhat éves fiúk rohangálnak egy gimnázi­umban, azon gondolkodnak, hogy kit lehetne megdugni, amerikai pitét esznek, meg disznó vicceket mesélnek. Akkor biztos lenne száz- ötvenezer nézőnk. Az én filmem­nek nem a közönség kiszolgálása az elsődleges célja, hanem az, hogy elmeséljen valamit, hozzászóljon a világhoz. Ha ez nem így lenne, saját magamat hazudtolnám meg. Hajói tudom, Andy Vájná kérésé­re kicsit több humort csempész­tek a filmbe, hogy „vígjátékabb” legyen. Ez inkább csak javaslat volt a részé­ről. A poénok mellett még néhány LGT-számot tettünk be utólag, hogy némileg derűsebb legyen a film. Szóval igen, elvittük egy kicsit a sötétebbtől a világos felé, de nem akartuk „túlhumorizálni”, mert azt igazából maga a film sem engedte, ledobta magáról. Mennyire akar hiánypódó lenni a Gondolj rám? Mennyire gyako­ri műfaj a „dramedy” a magyar filmpiacon? Fogalmam sincs. Nem akar hiány­pótló lenni, ez eszembe sem jutott. Ilyen elvi dolgokkal egyébként sem foglalkozik az ember filmkészítés közben. Egyszerűen csak jó filmet akar csinálni. Mostani filmjében elég hangsú­lyos szerepet kapott a főszereplő zsidó származása. Szerintem egyáltalán nem kapott nagy hangsúlyt, de mivel eddig ez nem jött elő, most a kicsi hangsúly is nagynak tűnik. A zsidóság csak két helyen kerül szóba a filmben, először akkor, amikor a főhős vi­tatkozni kezd a családjával meg az apósával, hogy aztán a végén jól összevesszen mindenkivel. Sikerül is kihoznia az apósából a látens an­tiszemitát, és ennek aztán nagyon örül. A film végén pedig elmeséli az édesanyja történetét a lányának, hogy közelebb kerüljön hozzá. Sok mindenről szó eshet egy filmben, most erről is szó esett, ez nekem olyan természetes, mint egy pohár víz. Tervezi, hogy a közeljövőben is­mét a kamera mögé ül? Én szívesen csinálnám, csak éppen nem tudom, mit. Most éppen ezen gondolkodom. Kacsinecz Krisztián ZENEBONA Lipót császár, ha komponál N em telhetett el egyeden éjszaka se, hogy az ablakunk­ból ne hallottunk volna legalább egy utcai szerenádot - jegyezte föl az I. Lipót kori Bécs zenei életéről egy utazó. I. Lipót császár nemcsak zenepár­toló uralkodó volt, hanem kiváló zeneszerző is. Olyan termékeny ze­nei környezetet teremtett, melyben a barokk reprezentáció minden monumentális gesztusrendszere és intimitása egyszerre érvényesülhe­tett. A Best of Leopold című CD I. Lipót korának zenei anyagából válogat, és az 1697-es évet helyezi központi szerepbe. A cím abban I. Lipót császár (Képarchívum) az értelemben fókuszál I. Lipót „legjobb” alkotásaira, hogy magát az általa megteremtett udvari zenei környezetet is teljes joggal fogja fel fejedelmi alkotásként. 1697. november 5-én, Lipót neve napján öt tudós hölgy mérkőzött meg egy császári „dispután”, mely arról szólt, vajon a saját érdemeink visznek-e minket előbbre vagy a vakszerencse. Az esemény zenei programját az operaszerzőként is jól ismert Antonio Draghi alkot­ta meg, akinek három, e rendez­vényen elhangzott szerzeménye szerepel is a CD-n. A rendkívül szellemes, kifinomult eleganciát és olaszos szenvedélyt tükröző meló­diák kiérlelt arányérzékről tanús­kodnak. Az erény és a szeren­cse barokk territóriumába azonban elkerülhetetlenül belopózik a szerelem is. Lipót szerzeményeiben ta­lán több a „meglepetés”: a Chiare fonti finom áradása és kibontása azonnal be­hozza a megzengett alpesi forrás csillámló áradását, és a szárnyas Ámorhoz intézett vallomás finom erotikája is azonnal hat. Lipót kiváló csembalójátékos is volt, kompozícióiban is ügyesen alkalmazta ezt a hangszert. A CD legjobb zeneszerzője azon­ban még mindig Giovanni Bonon- cini marad, akinek virtuóz cselló­muzsikája egyszerre ad számot saját koráról és ragadja meg a zenébe kó­dolt örökkévalóság utáni folyama­tos vágyódás felkavaró szépségét. Meditativ „drámaiságot” teremt, miközben a tételek lénye­gében a CD tartóoszlopaivá válnak, melyekre Lipót és Draghi kompo­zíciói rakoncádan borostyánként kapaszkodnak föl. Jánosházi Péter csellójátékának narratív ereje van: az ér­zelmi töltet fokozatosan hagyja érvényre jutni és kibontakozni a zenei gon­dolatot, vagy szükség ese­tén merészen provokálja ki a drámát. Ida Aldrian mezzoszopránja különö­sen gyönyörűséges, Anna Magdalena Auzinger szop­ránja pedig csupa fény, csupa hajlékonyság, merő barokk grazia. A CD-n köz­reműködik továbbá Peter Zelenka, David Bergmüller, Susanne Pumhösl, Wilhelm Spuller és Sheng-Fang Chiu. Az eredmény pedig egy különö­sen érzékeny zenei időutazás. Csehy Zoltán Best of Leopold, Klangrede LC 09288,2015. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom