Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-06 / 30. szám, szombat
Gábor Zsazsa 99. születésnapját ünnepli 2016. február 6., szombat, 10. évfolyam, 6. szám s.. 'ír' ' -í í'i*lllllllii'SS 1 ■nhhh t "j- > :|§ SÍMáŠliWÄ Biztonságiak a majdnem húsz lakást és négy üzlethelyiséget magában foglaló két hebroni háznál, amelyből kilakoltatták az izraeli telepeseket Betekintés Hebron zsidók lakta negyedébe a muzulmán oldalról. A ciszjordániai városban mintegy 850 zsidó telepes lakik a város szívében, egy katonák által őrzött lakónegyedben, körülbelül 200 ezer palesztin lakos gyűrűjében. TsSHawilK -í- IS Izraeli telepes fiúk köveket dobálnak a palesztinokra Kirjat-Arba peremén Bujkál a hebroni házak eladója Izraelben bujkál a ciszjordániai Hebronban épített házak palesztin eladója, mert a Palesztin Hatóság törvényei halállal sújthatják azokat, akik izraelieknek palesztin ingatlant adnak el. Tizenhét zsidó család költözött be a hebroni Suhada utca 36. alatti házakba, mindössze 50 méterre a zsidók és a muzulmánok által egyaránt szent helynek tekintett Pátriárkák Sírjától. Az izraeli védelmi miniszter parancsára az izraeli hadsereg másnap kilakoltatta őket, s azóta két katona őrzi az üres ingatlanokat a tulajdonviszonyok bíróság előtti tisztázásáig. (Fotók: SITA/AP, wikipedia/zairon) A majdnem húsz lakást és négy üzlethelyiséget magában foglaló két ház adásvételét öt évig tartó, több meat tárgyalásból álló egyezkedés előzte meg - értesült a ynetnews, a Jediót Ahronót című izraeli újság angol nyelvű honlapja. A híradások szerint január 21-én tizenhét zsidó család költözött be - több meat telepes kíséretében - a hebroni Suhada utca 36. alatti házakba, mindössze ötven méterre a zsidók és a muzulmánok által egyaránt szent helynek tekintett Pátri- árkák Sírjától. Másnap Móse Jaalon védelmi miniszter parancsára az izraeli hadsereg kilakoltatta őket, s azóta két katona őrzi az üres ingatlanokat a tulajdonviszonyok bíróság előtti tisztázásáig. A dráma azonban ezzel nem ért véget: a palesztin eladó közvetlen családtagjaival Izrael közepén egy titkos helyen tartózkodik, és külföldre vándorlását készítik elő. Azonban tizenhét éves fia nem akarta elhagyni Hebront, őt - az egykori tulajdonos több bátyjával együtt - őrizetbe vette a Palesztin Hatóság. Azzal fenyegetik őket, hogy „soha többé nem látják meg a napot”, ha az ingadanát zsidóknak eladó férfi nem adja fel magát a palesztin rendőrségen. Slómó Levinger, a Hebron tőszomszédságába épített telepesváros, Kirjat-Arba általános iskolájának igazgatója, az adásvételt nyélbe ütő, a Biblia alapján (Ezsaiás 54:2) Szélesítsd ki a sátradat néven működő civil telepesszervezet tagja a ynetnewsnak elmondta, hogy az efféle ingadanszerzés életveszélynek teszi ki az eladókat, és ezért teljes titokban, izraeli arabok, arabul beszélő izraeliek és lefizetett palesztinok közvetítésével bonyolítják le. Mint elmesélte, a főként izraeliektől származó pénzadományokból működő szervezet először azt ellenőrzi, hogy csakis a tulajdonjogok százszázalékosan egyértelmű birtokosával tárgyaljanak. Később palesztin strómanok segítségével 30-50 százalékkal többet ígérnek a piaci árnál. Nagy hangsúlyt helyeznek az iratok beszerzésére, noha ez igen költséges, mert a palesztin közvetítők minden egyes okiratért tetemes baksist kérnek. Később az adásvétel lebonyolítását, a pénz átadását filmen rögzítik egy esedeges későbbi bizonyításhoz. A hebroni házak - amelyek január végén kerültek a híradások homlokterébe - évek óta üresen vártak vevőjükre, de kényes elhelyezkedésük, valamint az izraeli biztonságiak és a telepesek állandó jelenléte miatt nem sikerült túladni rajtuk. A pénzt - videofelvételen is rögzítve - ezúttal egy Kirjat-Arba melletti benzinkútnál adták át. A vevő nem véledenül húzta- halasztotta évekig az adásvételt, hiszen egy korábbi esetben - a Mapela-ház ügyében - a palesztin rendőrség ezredese, Mohamed Abu Sahala is életveszélybe került, miután segített a zsidó szervezetnek egy olyan hebroni ingadan megvásárlásánál, amelyet nem akartak zsidóknak eladni. Az ügylet lebonyolítása után Sahala a tanácsok ellenére sem költözött Jordániába vagy Európába, hanem a kapott pénzből egy látványosan fényűző, hatalmas házat épített magának Rámalláhban. A palesztin rendőrség meggyanúsította az adásvétel segítésével, de huszonnyolc napos első fogsága idején nem vallotta be szerepét. Szabadon engedték, de ekkor sem szökött el, hanem tovább építkezett. Más közvetítőkkel együtt ismét elfogták, és ekkor már mindent bevallott. Erről a Szélesítsd ki a sátradat is értesült, miután Sahala ügyvédjét - az ezredes tudta nélkül - ez a szervezet fizette. Vallomása után nyolc órával öt zsidó család költözött a megvásárolt ingadanba, hogy megelőzzék a palesztinokat, akik ilyenkor arab családokat telepítenek a telepesek által megvásárolt házba, mert őket később nem lehet kilakoltatni, hiába tisztázódik jogilag az adásvétel. Az izraeli hatóságok a Mapela-ház esetében is kilakoltatták a beköltöző zsidó telepeseket, de azóta is biztonságiak őrzik az ingadant az ügy - ki tudja, mikor esedékes - tisztázásáig, és az arabok sem tudják birtokba venni az épületet. Abu Sahalát halálra ítélték, de Mahmúd Abbász palesztin elnök még nem írta alá a kivégzéséről döntő határozatot. Kelet-Jeruzsálemben is hasonló, gyakran amerikai közvetítőkkel nyélbe ütött üzletekkel vásárolják meg a palesztinok házait, melyekkel a telepesek zsidó enklávékat hoznak létre az arabok lakta lakónegyedek közepén. Ezért az izraeli újságírók az onnan átvett minta nyomán Ke- let-Jeruzsálem „hebronizálásáról” beszélnek. Az 1967-ben elfoglalt Ciszjordánia déli részén található Hebronban mintegy 850 zsidó telepes lakik a város szívében, egy katonák által őrzött lakónegyedben, körülbelül 200 ezer palesztin lakos gyűrűjében. (MTI)
