Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-12 / 8. szám, kedd
2 KOZELET 2016. január 12. I www.ujszo.com LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A hazai nők védelmére kelt az MKP, amire a legjobb eszközt a kvótaellenes petíciójukban látják. Kiáltványban húzzák rá a vizes lepedőt az összes menekültre a kölni és más nyugat-európai városokban nők ellen elkövetett szexuális erőszak kapcsán a párt női képviselőjelöltjei. A dokumentumot az MKP női parlamenti képviselőjelöltjeinek kiáltványaként tette közzé a Magyar Közösség Pártja, a párt 34 női képviselőjelöltje közül tegnap 29-ük nevét tüntették fel aláíróként. „A közelmúlt gyalázatos eseményei azt mutatják, hogy azok a migránsok nem beilleszkedni akarnak, hanem eltérő kultúrájukat, szokásaikat akarják a befogadóikra ráerőltetni” - utalnak a nyugat-európai országokban történt erőszakos cselekedetekre a dokumentumban. A mindennapi ólet Szerintük az MKP kvótaellenes petíciójával akadályozható meg, hogy a „a kölni és más nyugateurópai nagyvárosokban történt elítélendő molesztáló, szexuális támadások szülőföldünkön ne következhessenek be”. Németh Gabriella, az MKP lista 13. helyezettje nem tartja veszélyesnek, hogy a menekültekről csak mint beilleszkedni nem akaró, és a biztonságot veszélyeztető emberekről esik szó. „Nem kollektíván az összes migráns ellen irányul a kiáltvány, de természetesen fennáll a veszély, ha eltérő kultúrájú emberek találkoznak, súrlódási pontok keletkeznek, és abból adódóan ilyen esetek is megtörténhetnek” — indokolta a kiáltványt Németh. Azt elismerte, hogy azokat, akik életüket mentve menekülnek, be kell fogadni, de ez a kiáltványba már nem fért bele. „Ez egy rövid szöveg, amit fontosnak tartottunk, beleírtuk” - mondta lapunknak a képviselőjelölt. A kiáltvány figyelmeztet arra, hogy „a biztonságot, mindennapi életünk zavartalan lefolyását meg kell védenünk”, de a Nyugat-Európában megtámadott nőkkel való együttérzés kifejezése kimaradt a szövegből. Itthoni támadások Németh elismerte, hogy támadások érhetik a nőket itthon vagy a környező országokban is, egyes magyarországi politikusok és közéleti személyiségek, mint például Kövér László, az Országgyűlés elnökének vagy Ákosnak a kijelentéseit verbális erőszaknak tekinti. „Igaz, hogy a verbális erőszak és a verbális támadás is támadás, de most úgy éreztük, hogy ebben az ügyben kell megszólalni” -jelentette ki Németh. A kiáltványt feltehetően nem írja alá az MKP minden női képviselő- jelöltje. Tegnap kora este a 34 női jelölt közül 29 adta aláírását. Hiányzott például Bauer Edit volt parlamenti és európai parlamenti képviselő aláírása. „Még gondolkodom, hogy aláírom-e” - mondta lapunknak tegnap Bauer. Nyílt levél az iszlám mellett Pozsony. A Robert Fico miniszterelnök muzulmánellenes nyilatkozatai után felerősödött kisebbségellenes hangulatra reagáltak hazai emberi jogi szervezetek. A Nyitott Társadalom Alapítvány (OSF) kezdeményezésére tegnap nyílt levélben fej ezték ki szolidaritásukat az Iszlám Alapítvánnyal. A levél aláírói kijelentik, szégyellik magukat amiatt, hogy a hazai muzulmánoknak azzal kell szembesülniük, társadalmi fenyegetésként kezelik őket. Ez inkább a muzulmán közösség tagjai számára jelent valós fenyegetést, állítják a szervezetek vezetői, akik kijelentik, a hazai társadalom tartós részeként kezelik a muzulmánokat. A nyílt levelet az OSF mellett a Centrum pre výskum etnicity a kultúry (CVEK) részéről Elena Gallová Kriglerová, a Liga za ľudské práva részéről pedig Zuzana Števulová írta alá, és csatlakozott hozzá a menekültellenes állami propagandát elítélő Výzva k ľudskosti kezdeményezés is. Az Iszlám Alapítvány a kölni eseményeket nyilatkozatban ítélte el, melyben ugyanakkor visszautasította az iszlám, illetve a hazai muzulmán közösség összekapcsolását a terrorral vagy a szexuális erőszakkal. (szaizo) „Próbasztrájk” Eperjesen Pozsony/Eperjeo. Osztályokat kellett bezárni tegnap az eperjesi egyetemi kórházban, a betegeket más kórházakba - elsősorban Kassára - kellett szállítani, mert mintegy 90 nővér váratlanul beteget jelentett vagy beteg hozzátartozója ápolása miatt nem ment munkába. Ez tízszer több, mint a betegség miatt átlagosan hiányzók száma. A helyi információk szerint a hiányzó nővérek miatt nem tudott működni a gyermekintenzív-osztály. Viliam Cislák egészségügyi miniszter elismerte, hogy gondot okozott a nővérek távol maradása. „A páciensek kezelése nincs veszélyben” - ismételte meg többször is a miniszter. Szerinte csak előbbre hozták azt a forgatókönyvet, amit február 1-je után terveztek, a kórházban ugyanis 333 felmondás van érvényben. A nővérkamara szerint nem szervezett akcióról van szó. „Nem tudunk arról, hogy hány nővér nem jött munkába, mi erről nem tudunk semmit, ez nem szervezett akció - mondta lapunknak Iveta Lazorová, a kamara elnöke. -Nem tudtam azt sem, hogy hány nővér hiányzott ma a munkából.” A pontos helyzetről nem tájékoztat a kórház sem, Renáta Cen- ková szóvivő lapunk kérdéseire csak egy általános közleményben válaszolt, amely szerint a kórház képes az egészségügyi ellátás biztosítására, a környező kórházakkal együttműködve. . OPI) Még nem tudni, hol lesz (TASR-felvétel) RÖVIDEN Jubilánsokat köszöntöttek Pozsony. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete tegnap a követség épületében köszöntötte azokat a szlovákiai magyar közéleti személyiségeket, a tudományos, kulturális és művészeti élet kimagasló egyéniségeit, akik a múlt évben ünnepelték kerek életjubileumukat. A nagykövetség rendezvényén Fonod Zoltán irodalomtörténészt, Szilva József festőművészt, Zirig Arpád költőt, írót, Nagy János szobrászművészt, László Béla matematikust, egyetemi tanárt, Duray Miklós közírót, volt politikust, Tóth Elemér költőt, szerkesztőt, valamint Szeberényi Zoltán irodalomtörténészt, egyetemi oktatót köszöntötték fel. Az ünnepeltek munkásságát Lacza Tihamér publicista méltatta. (tb) Volt kommunista a temetósen Szakolca. Robert Fico miniszterelnök személyesen nem lesz jelen Anton Srholec római katolikus pap temetésén, amelyre holnap kerül sor Szakolcán. A gyászoló családnak részvéttáviratot küldött a kormányfő, a búcsúszertartáson pedig tanácsadója, Vladimír Faié helyettesíti Ficót. Faié korábban a kommunista párt nagytapol- csányi alapszervezetének ideológiai titkára volt, 2006 és 2010 között pedig a Smer parlamenti képviselője. (Denník N, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Az alkotmány garantálja a sztrájkhoz való jogot, ám a sztrájkolóknak nem jár munkabér. Pozsony. Nem mindenki lelkes a pedagógussztrájk kapcsán. „A szervezet senkinek nem tilthatja meg, hogy éljen alkotmányos jogaival és sztrájkba lépjen, viszont a jelenlegi helyzetben azt javasoljuk, mérlegeljék, valóban hatékony lehet-e a lépés” — reagált a pozsonyi pedagógusok bejelentésére Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Állítása szerint ugyanis a napokban több oktatási szervezet találkozójára kerül sor Juraj Draxler oktatási miniszter részvételével. „Az új kormány programjának tartalmaznia kell azokat a konkrét lépéseket, melyeknek köszönhetően javul az iskolák technikai felszereltsége, jobbá válik az oktatási-nevelési folyamat és az ágazat dolgozóinak szociális helyzete” — közölte Ondek, amivel gyakorlatilag szóról szóra megismételte Juraj Draxler tárcavezető korábbi szavait. Emlékeztetett, hogy tavaly aláírták a kollektív szerződést, melynek köszönhetően részleges béremelést értek el. Az elmúlt időszakban Pavel Ondek nem bírálta élesen az oktatásügyet, 2012-ben a Smer színeiben indult az önkormányzati választásokon. Állítja, nem tagja a pártnak, és függetlennek tartja magát. SZMPSZ: nincs más út „Minden olyan kezdeményezést, mely az oktatás minőségének javíBejelentették a sztrájkkészültséget tását, a béremelést, a pedagógusi pálya megbecsülését, a szakma színvonalának emelését hivatott segíteni, abszolút támogatunk” - mondta Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) elnöke. Jókai szerint ezzel a kormánnyal szemben már nincs más lehetőség, a szakma már mindent megpróbált. „Már csak a tiltakozás és a legdrasztikusabb módszerek maradtak. Kérdés azonban, hogy a pedagógusok vállalják-e ezt a lépést, mert azokon a napokon, amikor nem veszik fel a munkát, minden tiltakozónak magának kell fizetnie a társadalombiztosítást és az egyéb járulékokat. A legtöbb esetben emiatt buknak meg az ilyen jellegű kezdeményezések” - magyarázta Jókai Tibor. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint a szakma követelései reálisak és megalapozottak. Ugyanakkor igazgatóként nincs könnyű helyzetben. „A tanároknak jogukban áll sztrájkolni, igazgatóként viszont kötelességem megoldani a gyerekek felügyeletét. Nem zárhatom be az iskolát minden megmozdulás alkalmával. Úgy vélem, sokkal eredményesebb lenne, ha a sima sztrájk helyett a parlament elé vonulnának a tanárok és nem 5-6 ezren, hanem mondjuk 20 ezren lennének” - mondta Orosz István. Jogunkban áll sztrájkolni Alkotmányos jogunk sztrájkolni, hacsak nem vagyunk bírók, ügyészek, a fegyveres erők és a fegyveres rendvédelmi szervek tagjai, illetve a tűzoltóság alkalmazottjai, nekik ugyanis nem engedélyezi a sztrájkba sztrájk lépést az alkotmány. Az alkotmány feltételezi, hogy külön törvény szabályozza a sztrájkhoz való jogot, s noha ezt a törvényt máig nem fogadta el a szlovák parlament, ez senkit nem kell hogy visszatartson, az alkotmányos jogunk ugyanis adott. Külön sztrájktörvény ugyan nincs, ám két fontos jogszabály foglalkozik a sztrájkkal: a kollektív tárgyalásról szóló törvény és a munka törvénykönyve. Előbbi a sztrájk egyetlen konkrétan szabályozott formáját tartalmazza: a kollektív szerződés aláírása körüli ellentétek kapcsán kihirdetett sztrájkot. Ennek viszonylag aprólékos feltételeit tárgyalja a jogszabály, ezekhez a feltételekhez azonban csak akkor kell tartaniuk magukat a sztrájkolóknak, ha egy kollektív szerződés okozta ellentét miatt szüntetik be a munkát. Ilyenkor a legfelsőbb szakszervezeti szerv kell hogy bejelentse a munka- beszüntetést, az érintett alkalmazottak szavazása alapján. Gyakoribb azonban az általános sztrájk, amelynek pontos feltételeit nem tárgyalja külön jogszabály. Ennél is érvényes, hogy a munkaadó köteles igazolt hiányzásként kezelni a munkavállaló sztrájkját. Ez alól csak az képez kivételt, ha a bíróság jogerősen kimondta, hogy a sztrájk törvénytelen. A munkavállaló mellett a jogrend azonban a munkaadót is védi: a munkabeszüntetés ideje alatt ugyanis nem jár sem munkabér, sem bérpótlék a sztrájkoló alkalmazottaknak. Ha azonban a munkaadó úgy dönt, pótolhatj a a sztrájkolok így kiesett bérét: a 2012-es és 2003-as pedagógussztrájk alkalmával is számos iskolában a személyi pótlék emelésével kompenzálták a tanárok bérkiesését. (ie, szaizo) Petícióval védik a nőket Bauer Edit (balra) még nem írta alá a kiáltványt (Somogyi Tibor felvétele)
