Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-09 / 6. szám, szombat

T6 SZALON ■ 2016. JANUAR 9. www.ujszo.com Hazai kutatók iráni expedíción Milyen az élet Irán­ban? Ki volt Rudolf Macúch? Kik azok a mandeusok? Ho­gyan ünneplik a siíta szertartásokat? Egye­bek mellett ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a Pozsonyi Comenius Egyetem Összehasonlító Val­lástudomány Tanszé­kének munkatársai iráni expedíciójukon. O któberben egy szlovákiai és ma­gyarországi szak­emberekből álló csoport végzett kutatásokat a Közel-Keleten. Ko­vács Attila iszlamológus, Čiernik Beáta és Somogyi Katalin, a po­zsonyi tanszék adjunktusai, vala­mint Sárközi Miklós magyarorszá­gi iránista kutatása egy többéves projekt részeként valósult meg. „Nagyon keveset tudunk Rudolf Macúch szlovák orientalistáról. A projekt keretében Macúch szemé­lyét próbáljuk jobban megismerni a szlovákiai vallástudomány tük­rében. Emellett foglalkozunk a mandeusokkal, ezzel az Iránban élő kisebbséggel, és egyéb etnikai, illetve vallási csoportokkal. Jövőre nemzetközi konferenciát szer­vezünk a témában” - mondta el Kovács Attila. A néhány hetes irá­ni expedíción számos kutatási te­rülettel foglalkoztak a résztvevők. Ellátogattak a mandeusokhoz, az örmény népcsoporthoz, meg­tekintették a vallási emlékeket, Jazdban siíta ünnepen vettek részt. „Szlovákiában és Csehországban visszaszorultak az iranisztikai ta­nulmányok. Szeretnénk újra fel­kelteni az érdeklődést a siíta iszlám iránt, mert az utóbbi időben erre is kevés szakmai figyelem jut” — foly­tatta Kovács, a projekt vezetője. ,A jelenlegi biztonsági és politikai helyzet miatt kevés olyan hely van a Közel-Keleten, ahova eljutha­tunk. Irán azon ritka helyek egyi­ke, ahol több kutatási területtel is foglalkozhatunk” - tette hozzá Somogyi Katalin. Teheránban akadémiai kapcsola­tok építésével indult az expedíció. A csoport ellátogatott a teheráni egyetemre, találkoztak a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal képvise­lőivel, kutatóintézetek, alapítvá­nyok és civil szervezetek tagjaival, hogy elősegítsék a nemzetközi tudományos együttműködést. A résztvevők leszögezték, az irániak sokkal többet tudnak Közép-Euró- páról, mint az itteni tudósok róluk. A rejtélyes orientalista Rudolf Macúch, a szlovákiai val­lástudomány egyik megalapítója 1919-ben született Bzince pod Javorinouban. A gimnázium el­végzése után a Comenius Egye­Ők álltak Macúch érdeklődésének középpontjában. A mandeusok gnosztikusok, akik Keresztelő Szent János örököseinek tartják magukat. Minden vasárnap megújítják a ke- resztségüket, a vallásuk duális, meg­figyelhetők benne a zoroasztrizmus elemei. Tiltott számukra a fegyver- használat, a birka kivételével nem esznek olyan állat húsából, amelyik a földön jár. Kovács Attilától meg­tudtuk, a mandeusok nagy része mára már elhagyta a hazáját. A siíta vallási mozgalom megerősödése miatt Iránból Belgiumba, Dániá­ba, Ausztráliába, Kanadába emig­ráltak. „Iránban kivívták a könyv népe státust, ami azt jelenti, hogy hivatalosan tolerált vallási csoport­ként léteznek. Az elit Abháziában és Teherán környékén él, ők perzsául beszélnek, a vidéken élő lakosság arab nyelvű. Nagyon aktív közös­ség” - mondta Kovács. A kutatók részt vettek a vallási szertartásokon és a közösségi eseményeken. ,A férfiak galambáldozáson voltak, amíg mi felkerestük az énekkart. Figyeltük, hogyan nevelik a gye­rekekbe a mandeus identitást, a vallási énekekkel és a nyelvvel erősítik a nemzeti öntudatot. Részt vettünk egy elhunyt tiszte­letére rendezett megemlékezésen. Kizárólag itt szolgáltak fel kávét a vendégeknek a gazdag lakoma Galambáldozás a mandeusoknál tem teológiai tanszékén tanult. „Minden bizonnyal azért tanult papnak, mert máshol fizetni kel­lett a főiskolai oktatásért. Macúch nyelvész volt, és emellett a vallással is foglalkozott. Érdekes élete volt, szegénysorból küzdötte fel magát a világhírig” - mesélte Somogyi Ka­talin. Macúch Párizsban is tanult, járt Iránban, utána a világ számos helyén tevékenykedett, például Oxfordban, Teheránban és Ka­nadában. Utoljára a berlini Freie Universitäten oktatott. Az ötvenes évek elején az akkori Csehszlová­kiában jelent meg a Kereszténység és iszlám című könyve. Összeállí­tott egy angol-mandeus szótárt. „Macúch fontos személy volt, mondhatni, ő a szlovák Vámbéry Ármin. Az egész világon ismerik a nevét, itthon mégis keveset tudunk róla. Az életrajzai nem objektívek. Célunk, hogy bemutassuk, ki volt valójában” - folytatta a tanszék doktorandusza. Kik a mandeusok? A mandeusok egy körülbelül tíz­ezer főt számláló vallási csoport, mintegy kétezer éve élnek Iránban. után, máshol csak teát kaptunk. Rengeteg anyaggal jöttünk haza. Beszéltünk a mandeusok vallási vezetőjével, Sejch Csahejlivel, és meghívtuk a tervezett konferen­ciánkra” - folytatta Somogyi Ka­talin. A kutatóktól megtudtuk, a mandeusok nagyon szívélyesen fogadták a csapatot, jól emlékeznek még Macúchra. A Muharramot meg kell élni A kutatók Muharram hónapjában jártak Iránban, amikor az Ashurát ünnepük a muszlimok: Husszein imám és követői lemészárlására emlékeznek. Jazdban megfigyel­hették, hogyan zajlik a siíta ün­nep. „Felvonulásokat rendeznek, amelyeken Husszein jelképes koporsóját viszik a hívők, dobol­nak és korbácsolják egymást. A husszeíniáknak nevezett közösségi épületekben összejön a szomszéd­ság, ételt, teát, vizet és meleg tejet osztogatnak” - beszélt az ün­nepről Kovács Attila. Van olyan husszeínia, ahol naponta kilencezer Rudolf Macúch adag ételt készítenek. Helyben vág­ják a birkákat a lakomához, majd tűzoltókocsikkal takarítják el a vért a terekről. A kutatók a konzervatív ünnep hátrányával is találkoztak: mivel ilyenkor nincsenek nyitva az üzletek, és nem jár a tömegközle­kedés, taxival kellett megtenniük a hatszáz kilométeres utat Teherán­ba. „Mindig találtunk valakit, aki beszél angolul vagy arabul. A he­lyiek barátságosak voltak, nagyon örültek, hogy valaki érdeklődik a hazájuk iránt, mert Irán híre nem kimondottan pozitív” - jegyezte meg Somogyi Katalin. Történelmi emlékek és verébkebab A kutatás során több iráni emlék­helyet is megtekintettek az expe­díció tagjai. Néhány hely szerepel a turistatérképeken, mások első­sorban a vallási csoportok meg a valláskutatók számára érdekesek. ,Abháziában verébkebabot keres­tünk. Aratás előtt hajtóvadászatot rendeznek a verebekre és megeszik a húsukat. Ezen a területen érző­dik, hogy nem az ádagos Iránban vagyunk, több köze van Irakhoz és az egykori Mezopotámiához” - mondta az utazásról Kovács Attila. Szúzában ellátogattak Dániel pró­féta sírjához, megnézték Sustárt, amely a Kárun folyó mellett talál­ható. A Kárun Irán legbővízűbb fo­lyója, régen vízimalmok működtek a folyamon. Iszfahánban helyiek­nek nézték a szlovákiai kutatókat. „Egy kávézóban lefényképeztek bennünket a német turisták mint helyieket. Fekete ruhában voltunk, a hölgyek kendőt viseltek” - foly­tatta Kovács Attila. Iráni örmények Čiernik Beáta szakterülete az ör­mény nép kutatása. Iránban ezzel kapcsolatban is új ismeretekre tett szert. Abbász sah a 16. században mintegy negyedmillió örményt költöztetett erőszakkal Iránba. „Három éven belül fizetniük kellett a sahnak, ha ezt nem tették meg, gyerekeiket kellett odaadniuk, vagy áttérni az iszlám hitre” - ismertet­te az iráni örmények történetét a szakember. Az iráni örmény keresz­tények ránézésre nem különböznek örményországi társaiktól. „Perzsául beszélnek, de az örmény nyelvet is használják, vannak saját iskoláik. Az iráni örmények viszonylag jó körülmények között élnek. Irán el­ismerte a száz évvel ezelőtti örmény népirtást” - folytatta Čiernik Beáta. Az expedíció keretében ellátogattak két templomba, amelyek az eredeti örmény templomokkal ellentétben gazdagon díszítettek. ,A gazdag kereskedők jártak Európába, és egyikük beleszeretett az itteni kép­zőművészetbe. Hazatérve megkér­te az egyházfőket, festethesse ki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom