Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-07 / 4. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. január 7. ISKOLA UTCA 9 Szenei középiskolások sikere a Legerén Ismét remekeltek a csilizradványi tanulók BESZÁMOLÓ A csilizradványi Kóczán Mór Alapiskolában a legkedveltebb labdajáték a nagykidobó. A felső tagozatos lányok két éve országos bajnokok lettek Tóth Csaba tornatanár irányításával. Idén az ő példájukat követve a fiatalabb tanulók, a 3. és 4. osztályosok megnyerték a járási és megyei döntőket, s így bejutottak az országos fináléba. Az országos megmérettetés decemberben volt Garamszentke- reszten. A lelkes csilizradványi kisdiákok simán, négy csapatot legyőzve kerültek a döntőbe, ahol fej-fej melletti küzdelemben 3 ponttal maradtak alul a bajmóci csapattal szemben. Remekül játszottak, minden elismerést megérdemelnek! Nyakukban az ezüstérem csillogott, szemükben viszont a csalódottság és szomorúság könnyei. A döntő legjobb játékosának járó díjat iskolánk 4. osztályos tanulójának, Hölgye Lászlónak ítélték. Az ezüstérmes csapat tagjai: Bognár Emília, Csicsay Bence, Čambal Máté, Hölgye László, Ke- szegh Lea Stefánia, Kiss Natália, Kosár Anna, Kovács István, Makó Virág Lilla, Nagy Attila, Nagy Gergő, Sivák Natasa. Vass Beáta felkészítő pedagógus SZABÓ KRISZTINA A Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Dinnyehéj csapata nyerte a Legere irodalmi versenyt a szakközépiskolák kategóriájában. A verseny utolsó fordulójára 2015 decemberében került sor a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. Csapatunkat három óvodapedagógia és nevelő szakos diák alkotta: Botló Renáta, Pongrácz Emese és Szabó Krisztina. Az idei verseny témája József Attila volt. Az ő életrajzát és munkásságát kellett részletesen áttanulmányoznunk. A három fordulóra készülve felkészítőnkkel, Pongrácz Flóra tanárnővel megvizsgáltuk a költő ismert és kevésbé ismert műveit, azoknak keletkezési körülményeit és életének egyes mozzanatait. Mindig izgatottan vártuk az új felkészülési anyagot, hiszen sok érdekességet tudtunk meg belőle József Attiláról. Az egyes fordulókon a versenyző csapatok tesztlapot töltöttek ki, majd egy előadást hallgattak meg a témával kapcsolatban. A tesztláp nagyon különbözött a megszokott iskolai írásbeliktől. Kreatív feladatok garmadájával találkoztunk, sokszor volt A győztes Dinnyehéj csapat: Botló Renáta, Pongrácz Emese és Szabó Krisztina felkészítő tanárukkal, Pongrácz Flórával (Fotó: szmtsz) szükségünk a fantáziánkra. Alkotó- képességünket kellett megmutatnunk akkor is, amikor József Attila verseinek a mintájára alkottunk szöveget. A verseny minden egyes fordulójában érdekes, a középiskolai tanóráktól eltérő főiskolai előadást hallgathattunk meg. A harmadik fordulóban egy ötperces prezentációt adtak elő a csapatok. Mi József Attila verseiből készítettünk egy verses-zenés összeállítást. Az utolsó fordulóban, az eredményhirdetés előtt még meghallgattuk a főiskolás fiatalok előadását, de már nagyon izgatottak voltunk. Végül elérkezett a díjátadás. A percek csigalassúsággal teltek, míg minden résztvevőt megjutalmaztak egy József Attila- kötettel. Óriási volt az örömünk, amikor meghallottuk: csapatunk az első helyen végzett. Nagy élvezet és jó tapasztalat volt ebben a versengésben részt venni. Remélem, jövőre is sikerül eljutnunk erre a megmérettetésre. Az ezüstérmes csapat (Fotó: KMAI) Virsli párkyval - nyelvi dialógusok szimpóziuma MELLÁR DÁVID Nyelvi-kulturális kölcsönhatások a kisebbség és a többség dialógusában - ez volt a témája a Co- menius Egyetem BTK magyar nyelv és irodalom tanszéke és a Szenczi Molnár Albert Társulás által megrendezett szimpóziumnak, amelynek a Pozsonyi Magyar Intézet adott otthont. A magyar és szlovák előadásokból álló programot a két nyelv állandó párbeszéde tette igazán érdekessé és izgalmassá. A rendezvény egésze a kétnyelvűségjegyében zajlott, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati síkon is. Azt feltételezve, de természetesen megbizonyosodva is tóla, hogy mindenki többé- kevésbé ismeri mindkét nyelvet, az előadóknak és a hallgatóságnak nem kellett kétszer ugyanazt elmondaniuk, megkérdezniük. Mindenki azon a nyelven adott elő, illetve szólalt fel, amelyik számára kényelmesebb volt. Ennek kiemelkedő bizonyítéka a szimpózium végén levetített kétnyelvű film (Horná zem) rendezőnőjével folytatott beszélgetés. A beszélgetőpartner, Száz Pál ugyan szlovákul kérdezte Vladislava Plančíkovát filmjéről, de a nézők közül volt olyan is, aki magyarul kérdezett és szlovák választ kapott a kölcsönös megértés teljességével. Az előadásokban szó esett rejtett és rejtetlen kontaktushatásokról, prešporáčkykA magyar és szlovák előadásokból álló programot a két nyelv állandó párbeszéde tette igazán érdekessé és izgalmassá (Fotó: CEBTK) ról, az első szlovák Don Quijoté- ról és a közép-európai kontextusba helyezett magyar filozófiáról is. De akadt vita és eszmecsere például a virsli és a párky közötti íz(lés)beli különbözőségekről. Bármelyik legyen is finomabb, az biztos, hogy az est folyamán felszolgált olasz pizza mindenkinek ízlett. Pedig nem csak „magyaros” volt a tányérokon. A jelenlévők mindezért, de főleg a szimpózium barátságos hangulatáért a moderátort, Hizsnyai Tóth Ildikót tették felelőssé. Kiállítás a Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolában BESZÁMOLÓ A Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola különleges kiállítással örvendeztette meg a művészetek kedvelőit. Az iskola három volt diákja tért vissza az alma materbe, hogy bemutassa munkáit a nagyközönségnek. Az alkotókat az iskola tulajdonosa, Szokol Dezső mérnök és az iskola igazgatója, Majer Péter mérnök mellett Kopócs Tibor, a kiállítás kurátora is méltatta a megnyitón. A december közepén megnyílt kiállítás az iskola új szárnyában várja a szépség és a művészetek iránt érdeklődőket, akik Magyarics Gabriella, Baráth Ilona és Kováčová Zdenka alkotásait tekinthetik meg. Baráth Ilona 1956-ban született Ersekújvárott. Az első szárnypróbálgatásokat a művészetek terén 1981- ben tette meg, ekkor jelentkezett a Kopócs Tibor vezetésével működő művészeti szakkörbe Komáromban, ahol textilképek készítésével foglalkozott. Miután gyermekei kirepültek a családi fészekből, úgy döntött, beteljesíti álmait, és képzőművészettel fog foglalkozni. Budapesten az ólomüveg és a meleg üvegfestés, az üvegolvasztás és ezüst dísztárgykészítés mellett elsajátította a Tiffany technikát, az üvegmozaik-készítést és a hideg üvegfestést is. A Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközép- iskolának köszönheti, hogy a tűzzománc titkainak beavatottja lett, a budapesti Noha stúdióban pedig a kerámiakészítéssel ismerkedett meg. A naszvadi Tűzzománc alkotó- műhely állandó résztvevője. Magyarics Gabriella 1955-ben született Komáromfüssön. Bár gyermekkora óta vonzották a művészetek, érettségi után mégis más pályára sodorta az élet, de a művészetek iránti szeretete és vonzalma a mai napig tart. Amióta megismerkedett a selyemfestéssel, úgy érzi, ez az alkotási mód energiákkal tölti fel, segít kialakítania belső egyensúlyát. Főleg saját és családja örömére festeget. Kováčová Zdenka Naszvad községben született 1963-ban, ott is nevelkedett. Egész életében a művészet kedvelője és tisztelője. 2011- ben elvégezte a Gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola díszzománcozó képzését, és ugyancsak ebben az évben részt vett a naszvadi képzőművészeti iskola nemzetközi nyári szimpóziumán, ahol lehetősége volt a tűzzománcozás szakmai rejtelmeinek elmélyítésére, és a tűzzománcozás elismert, neves mestereivel való műhelymunkára. Jelenleg elsősorban zománc ékszerek készítésével foglalkozik, de az ékszerek mellett képeket is készít. Köszönet a kiállítás szervezőinek: az iskola művész szakos munkaközösségének és vezetőségének. Szetei Zsuzsanna, Vas Andrea a gútai magániskola tanárai A kiállításmegnyitó egyik pillanata (Fotó GMSZ)
