Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-28 / 22. szám, csütörtök
Útmutató érettségizőknek A szalagavató ünnepségek tavaly év végéig lezajlottak, a végzősök ruhájára feltűzték a felnőtté és éretté válást jelképező zöld szalagot, és a legtöbben már javában készülnek a záróvizsgákra. S okan nemcsak azt döntötték el, milyen tantárgyakból érettségiznek, hanem azt is, hogy a középiskola befejezése után mihez kezdjenek az életükkel. Akadnak tanácstalanok is, akik bizonytalanul teszik fel a kérdést: megéri továbbtanulni? Manapság erre már nehéz egyértelmű választ adni, főleg, ha a továbbtanulás jelentőségét az élet- színvonal emelkedése és az érvényesülés szempontjából vizsgáljuk. Tény, hogy most könnyebb bejutni egyetemre, mint 20 évvel ezelőtt. Számos felsőoktatási intézmény tárt karokkal várja az érdeklődőket, fel sem mérik a tudásukat, meg sem kérdezik, miért választották éppen ezt a szakterületet - mondván: beilleszkednek és tanulni fognak, vagy pár hónap kínlódás után feladják. A tanulás jó üzlet, a szorgalmas és a lusta diákok után egyforma fejpénz jár. Tény az is, hogy a szlovákiai egyetemek nem képesek felvenni a versenyt a külföldiekkel, ugyanakkor sokszor elsősorban nem az iskola típusa vagy az számít, melyik országban van, ennél sokkal fontosabb a diákok hozzáállása. Nagyon különbözőek a prioritások és az okok, ki miért tanul tovább. Valaki csak titulust akar, mások bele akarnak kóstolni a diákéletbe, megint mások a saját énéküket akarják növelni a munkaerőpiacon. A végzősök - főleg, ha az iskola befejezése után nem tudnak elhelyezkedni, és friss diplomával a kezükben a munkaügyi hivatalban az álláskeresők között kötnek ki — gyakran úgy érzik, az egyetem a név elé biggyeszthető akadémiai címhez végső soron nem adott nekik semmit. Noha az országban viszonylag magas a munkanélküliség, és a statisztikai adatok szerint, sajnos, gyakran a felsőfokú végzettség sem szavatol biztos megélhetést, nem árt elgondolkodni azon is, hogy a tanuláshoz való viszonyáért ki mit érdemel. Mindenki maga dönti el, hogy olyan szakterületen akarja-e képezni magát, amelyik valóban érdekli, vagy olyant választ, ahol a legtöbb pénz forog. Mindenkinek magának kell kiválasztania a megfelelő felsőoktatási intézTovábbtanulni vagy sem? Ez itt a kérdés... Érvényesülés a munkaerőpiacon VI-VII. oldal 2016. január 28., csütörtök ményt is: vannak nehéz iskolák, ahol 5-6 éven keresztül keményen kell dolgozni, de vannak olyanok is, ahol az oklevelet szinte ingyen adják. Sok diák olyan területet választ, mely nem is érdekli, nem akar azzal foglalkozni. Csakhogy bizonyos ágazatban csupán akkor vagyunk képesek jó munkát végezni, ha előtte legalább 10 000 órát szánunk a felkészülésre. Aki olyasmit tanul, ami nem érdekli, annak nagyon nehéz lehet több ezer órát áldozni a tanulásra, sőt élete végéig utálhatja a munkáját is. Ezért az iskola kiválasztásakor a diák tudása és képességei mellett az érdeklődési körét is fontos szem előtt tartani. Az érettségi után a fiatalok előtt számtalan út áll, rajtuk múlik, életpályájukat hogyan alakítják. Szüleik próbálhatnak segíteni meghozni a megfelelő döntést, és bár jó szándékkal adhatnak tanácsot, sokuknak nincsenek időszerű információik a főiskolákról. Az intézményekről, a későbbi érvényesülés lehetőségeiről érdemes a középiskola pályaválasztási tanácsadójának a véleményét is kikérni. Nekik az a dolguk, hogy naprakészen meg tudják válaszolni a tétovázó, tanácstalan diákok valamennyi kérdését, és útba tudják igazítani őket az egyetemek labirintusában. Előfordulhat, hogy valaki a tanulás anyagi vonzata miatt habozik, a továbbtanulás ugyanis elég drága mulatság, és a szegényebb családból származóknak első ránézésre úgy tűnhet, hogy ilyen luxust nem engedhetnek meg maguknak. Az állam a kevés pénzű, de szorgalmas és tehetséges fiatalokra is gondol: a rossz anyagi körülmények közt élő, hátrányos helyzetű diákok igényelhetnek szociális ösztöndíjat, valamint nagyon előnyös feltételekkel vehetnek fel diákhitelt. Tanulás mellett sokan alkalmi munkát vállalnak, ami a diákoknak és a munkaadóknak is előnyös, a 26 évesnél fiatalabbak után 200 eurós bevételig nem kell járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alap mindössze 1,05%-a. A fiatalok pedig már tanulmányaik alatt szerezhetnek némi gyakorlatot. A jelentkezési lapokat lassan ki kell tölteni, némelyik iskolába már februárban postázni kell. Noha az idő szűkös, a döntést nem szabad elkapkodni, minden lehetséges szempontot figyelembe véve kell megválaszolni a kérdést: mihez kezdjek az életemmel? Továbbtanuljak-e? És hol? Minden döntés, amelyik hosszú időre befolyásolja az életünket, rendkívül nehéz. Reméljük, mellékletünkkel a fiataloknak is és a szüleiknek is fogqdzót tudunk nyújtani a helyes döntéshez. Bemutatunk néhány egyetemet, közöljük a jelentkezési határidőket, és igyekszünk megválaszolni a pályaválasztással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdéseket, (sza) 10 érv, miért érdemes továbbtanulni VIII. oldal
