Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-28 / 22. szám, csütörtök
KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2016. január28. I 9 Kijev nem adja fel a harcot A kelet-ukrajnai konfliktusban a Vöröskereszt szerint mintegy 2000 fő tűnt el nyom nélkül Készülnek a tankok Kijevben. Ukrajna nem adja meg magát. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Az ukrán fegyveres erők a kelet-ukrajnai konfliktusövezet több térségébe nehézfegyvereket csoportosítanak át, így készen állnak egy esetleges támadásra - jelentette ki Aleksz- andr Lukasevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) orosz- országi képviselője. Az EBESZ megfigyelő missziója az utóbbi időben a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben tapasztalható, „meglehetősen riasztó” dolgokról számolt be, elsősorban arról, hogy az ukrán fegyveres erők nehézfegyvereket csoportosítanak át és készítenek elő több körzetben - mondta Lukasevics a Rosszija 24 orosz állami televízióban. Az ukrán hadsereg potenciálisan készen áll arra, hogy az erőviszonyokat saját javára billentse -jelentette ki. Az EBESZ-képviselő elmondta: a szervezet magyarázatot keres arra, hogy Kijev miért hívta vissza képviselőit a kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán erők közötti tűzszünetet felügyelő közös koordinációs központokból. Szerinte a központok jelentősen hozzájárultak Egyre több koszovói nő harcol Irakban és Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban - közölte tegnap értesülését a Zeri című pristinai napilap. Pristina/Moszkva. A koszovói lap információi szerint több mint negyven nő utazott már a közel-keleti harcok színhelyére, a legtöbben férjüket követték. Vannak, akiknek a férje életét vesztette a harcokban, ők mégsem tértek haza, hanem folytatják tevékenységüket. Szakértők szerint egyedülálló koszovói nőt csak elvétve találni a félkatonai szervezetek soraiban. Feltételezések szerint a ki- látástalanság, a csalódottság és a magas munkanélküliségi arány a lega szemben álló felek közötti feszültség csökkentéséhez, de az utóbbi időben munkájuk minősége romlani kezdett, változó, olykor egymásnak ellentmondó értékelések születtek a helyzetről. Lukasevics úgy vélekedett: az ukrán hatalomnak az a terve, hogy össz- ukrajnai népszavazást rendezzen az alkotmánymódosításról, szembemegy a minszki megállapodásban foglaltakkal, amelyek a konfliktus politikai rendezését hivatottak elősegíteni. Állítólag Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök vasárnap arról beszélt: eljött az ideje annak, hogy az ukrán nép döntsön, milyen új alkotmánynak kell lennie az új, európai Ukrajnában. A kormányfő javaslatát Oleh Ljasko, a Radikális Párt vezetője is támogatta. Ez a párt egy márciusi referendumot kezdeményezett, amelyben arról a kérdésről dönthetnének az állampolgárok, hogy „támogatja-e az ukrán nép a különleges státus megadását a Donyec- medencének?”. Petro Porosenko ukrán elnök januárban két alkalommal is beszélt arról, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím mellett a Donyec- medence orosz támogatással megszállt területei fölött is vissza kell állítani az ukrán irányítást. A kelet-ukrajnai konfliktus 2014- es kitörése óta a hivatalos adatok szefőbb oka annak, hogy egyre többen csatlakoztak valamilyen külföldi katonai vagy félkatonai szervezethez. A hivatalos adatok szerint az Iszlám Államhoz (IÁ) eddig legalább 300 koszovói csatlakozott, 120-an már vissza is tértek országukba. A koszovói parlament tavaly fogadta el a külföldi fegyveres konfliktusokban való részvételt tiltó törvényt, amely bün- tethetővé teszi a Szíriában és Irakban az IÁ soraiban folytatott harcot. Az orosz idegenforgalmi hivatal (Roszturizm) figyelmeztette a Törökországban tartózkodó orosz turistákat: fennáll a veszélye annak, hogy elrabolják őket az IÁ terrorszervezet dzsihádistái. November 28. óta a nagy orosz utazási irodák nem értékesíthetnek törökországi utakat. (MTI) rint több ezer ember vesztette életét a harcok sújtotta területeken, többségük civilek. Kijev és a nyugati hatalmak hosszú ideje azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014 márciusi annektálását követően katonákat vezényelt Kelet-Ukrajna területére, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus rendezésére két alkalommal is megállapodás született az ukrán hatalom és a szakadár „népköz- társaságok” között, amelynek köszönhetően idővel kivonták nehéz- fegyvereiket a frontvonal mellől. Helyzetértékelések szerint az utóbbi Brüsszel. Másodfokú ítéletet hozott tegnap a belga bíróság a Sharia4Belgium terroristacsoport négy tagjának ügyében: vezetőjükre és két másik tagra immár jogerősen 12 év börtönbüntetést és súlyos pénzbírságot szabtak ki, negyedik társuk pedig 4 év börtönt és pénzbüntetést kapott. A csoport harcosokat toborzott a Szíriában küzdő dzsihádisták közé Belgiumban, legfőképpen Antwerpenben és környékén. Az antwerpeni fellebb- viteli bíróság a Sharia4Belgiumot vezető Fouad Belkacemet ítélte 12 év börtönbüntetésre és 30 ezer euró megfizetésére, megerősítve a tavalyi elsőfokú ítéletet. A 33 éves férfi egyebek között utcai demonstrációkat szervezett, és videoüzenetben követelte az iszlám jog bevezetését időben a kelet-ukrajnai tűzszünetet még nem tartják be teljes körűen a felek, ugyanis még mindig vannak összecsapások. Az ukrajnai konfliktusban mintegy kétezren tűntek el nyomtalanul - közölte Alain Aeschlimann, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Ukrajnában működő képviseletének vezetője. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint az ukrajnai konfliktusban 2014 áprilisa és 2015. november 15. között legkevesebb 9098 polgári személy vesztette életét, és majdnem 21 ezren sebesültek meg. Belgiumban. Ugyanilyen büntetést szabtak ki két társára, Said Mnarira és Houssein Elouassakira, míg Mohamed El Youssoufi négy év börtönt és 15 ezer eurós pénzbírságot kapott. A négy férfinak része volt a hivatalosan korábban már feloszlott szalafista szervezet működtetésében. A bíróság eddig a szervezet 46 tagját ítélte el, közülük 37-et távollétükben. Utóbbiak titkosszolgálati információk szerint nagy valószínűséggel Szíriában tartózkodnak, ahol különböző dzsihá- dista terrorszervezetek soraiban harcolnak, vagy már meg is halhattak. Belgium a november 13-i párizsi merényletek után kezdte igazán komolyan venni az iszla- misták elleni harcot. (MTI) RÖVIDEN Migránsokkal teli csónak süllyedt el Athén. Migránsokat szállító csónak süllyedt el az égei-tengeri Kosz szigeténél. A görög hatóságok szerdán mentőakciót indítottak a szerencsétlenül jártak felkutatására. A tragédiának egy túlélője van, a parti őrség eddig hat holttestet talált, köztük egy gyerekét. Az egyik utasnak sikerült kiúsznia a partra, ő riasztotta a hatóságokat. A migránsok számára a török partokhoz közel lévő kelet-görögországi szigetek jelentik Európa kapuját. (MTI) Lemondott a francia igazságügy vezetője Párizs. Lemondott tegnap hivataláról Christiane Taubira francia igazságügyi miniszter. Az afrikai gyökerekkel rendelkező tárcavezetőt az késztethette erre a döntésre, hogy a parlament olyan alkotmányreformot készül megvitatni, amelynek értelmében bizonyos körülmények között megfoszthatnák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt kettős állampolgárokat. A tervet Francois Hollandé francia államfő a november 13-i párizsi terrortámadásokra válaszuljelentette be, és noha a javaslat népszerű a jobboldal körében, erősen megosztja a kormányzó szocialistákat. (MTI) Sötétbe borult Kabul nagy része Kabul. Sötétbe borult az afgán főváros jelentős része, miután a tálibok megtámadták az afganisztáni villamosenergia-hálózat egyik csomópontját. Az iszla- mista lázadók kedd este az ország északkeleti részén található Baglán tartománybeli Dand-i- Sahabuddinnál felrobbantottak egy nagyfeszültségű távvezetéket tartó oszlopot „Ez az Üzbe- gisztánból érkező vezeték látja el árammal Kabul és Parvan tartományokat” - ismertette Mirvaisz Alimi, az áramszolgálató vezetője. A szélsőséges iszlamista lázadók az utóbbi hetekben megsokszorozták támadásaikat Afganisztánban. (MTI) Koszovói nők harcolnak Emlékeznek a túlélők. Tegnap volt a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ösfelszabadításának 71. évfordulóján több megemlékezést tartottak. A kezdetben munkatáborként is működő lengyelországi láger bejárata felett egy tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz". Itt és a közeli Birkenauban építették fel az első gázkamrákat, amelyeket először 1941-ben használtak. Az auschwitzi múzeum szakértői 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. A tömeges megsemmisítés 1943-ban kezdődött: ettől az évtől a deportáltak többsége márszámotsem kapott... (SITA/ap) Nézőpont: az MSZP megelőzte a Jobbikot Budapest. Őrzi tavaly ősszel visszaerősödött táborát a Fidesz-KDNP, a teljes felnőtt népesség körében pedig az MSZP - ugyan a statisztikai hibahatáron belüli különbséggel, de - megelőzte a Jobbikot, derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, január közepi felméréséből. Januárban a megkérdezettek 32 százaléka szimpatizált a kormánypártokkal, (decemberben 34%) a kormánypártok támogatottsága továbbra is magasabb, mint az összes ellenzéki párté együttvéve - mutatják a Nézőpont Intézet reprezentatív, ezerfős mintán elvégzett felmérésének eredményei. A Jobbik az év első hónapjában sem tudott erősödni a tavaly év végi mélyponthoz képest, a párt támogatottsága jelenleg 10 százalék ateljes felnőtt népesség körében. A 11%-on álló MSZP a baloldali táboron belüli támogatottságát is növelni tudta az 5 százalékon álló Demokratikus Koalícióval (DK) szemben. A baloldal (MSZP, DK, Együtt, PM) egésze ugyanakkor érdemben továbbra sem tudott erősödni a Nézőpont Intézet szerint. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért tábora 1-1 százalékos, míg az LMP-vel változatlanul a megkérdezettek 3%-a szimpatizál - áll a kutatás összegzésében. A Nézőpont szerint a legvalószínűbb listás eredmény (potenciális szavazók) alapján a Fidesz-KDNP 44, a Jobbik 23, az MSZP 15, a DK 7, az LMP 5, az Együtt 2, a PM pedig 1 százalékon áll. (MTI) Sztrájkhullám Görögországban Athén. Erősödő sztrájkhullámmal tiltakoznak a görög szak- szervezetek és szakmai szövetségek a tervezett nyugdíjreform ellen, az ország kikötőiben tegnap kétnapos munkabeszüntetés kezdődött és bezártak a helyi termelői piacok is. A jegyzők háromnapos sztrájkba léptek, csatlakozva a jogászokhoz, mérnökökhöz, orvosokhoz és más egyéni vállalkozókhoz, akik az elmúlt napokban utcára vonultak. Az új nyugdíjreform keretében a nyugdíj járulék sok görög munkavállaló esetében elérné a jövedelem 20%-át. A nyugdíjreform elleni tiltakozás a tervek szerint február 4-én éri majd el a csúcspontját. Erre a napra az ország két legnagyobb, 2,5 millió dolgozót tömörítő szakszervezete általános sztrájkot hirdetett. (MTI) Elítélt belga iszlamisták