Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-27 / 21. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. január 27. KÖZÉLET I 3 Az M KP tudja, kit kell támogatni Rendkívüli sajtótájékoztatóval reagált lapunk cikkére a Magyar Közösség Pártja SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Az MKP szerint „alattomos támadás" érte a pártot a Bethlen Alap támogatásai kapcsán. Berányi József pártelnök szerint rendben van,hogy Szlovákiából csak az MKP javasolhat „nemzeti jelentőségű" intézményt. A Magyar Közösség Pártj a (MKP) aljas és alattomos támadásnak tartja a lapunkban a budapesti Bethlen Gábor Alap nemzeti jelentőségű intézményeinek kiválasztásáról megjelent írást, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Berényi József pártelnök. Berényi szerint nincs szükség szélesebb szakmai egyeztetésre, mert az MKP-ban figyelemmel követik, mely szervezetek tevékenysége országos jelentőségű. Tegnap rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze az MKP lapunk szombati cikke miatt, melyben a Bethlen Gábor Alap nemzeti jelentőségű intézményeinek kiválasztásáról írtunk. Cikkünkben rámutattunk, az MKP a szlovákiai magyar kulturális szervezetekkel való egyeztetés nélkül terjeszti a Magyar Állandó Értekezlet elé azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyeket soron kívüli támogatásra javasol, illetve arra, hogy több ilyen szervezet élén az MKP politikusai állnak. Az MKP javaslatára 2015-ben mintegy 500 millió forintot (körülbelül másfél millió eurót) osztott szét a magyar állam a szlovákiai magyar nemzeti jelentőségű kulturális intézmények között. Ennek az összegnek több mint a fele, 314 millió forint (körülbelül egymillió euró) olyan szervezet számlájára került, amelyet MKP-s politikus vezet. Támadás az M KP ellen Berényi József ingerülten reagált az Új Szó cikkére. „A Magyar Közösség Pártja négy-öt héttel a választások előtt elsősorban a választókat érintő problémákkal akarna foglalkozni és az azokra kínált válaszokat bemutatni, de az elmúlt napokban olyan aljas és alattomos támadásoknak voltunk kitéve elsősorban a Most-Híd közeli Új Szó részéről, hogy kénytelen vagyok ezekre a dolgokra reagálni. Négy héttel a választások előtt ilyen negatívan befolyásolni a közvéleményt velünk szemben példátlan 1989 óta az Új Szó részéről” - mondta a pártelnök, aki szerint megalapozatlanok azok a vádak, melyek szerint az MKP bármilyen módon visszaélne a Bethlen Gábor Alapból érkező támogatásokkal. „Kiindulópontunk az volt, hogy országos szinten működő intézményekről legyen szó, vagy olyanokról, amelyek országos szintén befolyásolják a szlovákiai magyarok életét” - mondta Berényi arról, milyen alapon válogattak. Kérdésünkre, hogyan zajlik a jelölés mechanizmusa, a pártelnök megerősítette, hogy nem vonnak be szakmai szervezeteket, a jelöltekről szóló javaslatot a párt országos elnöksége dolgozza ki. „Nem lépünk kapcsolatba ezekkel a szervezetekkel, hogy fel se merüljön a politikai befolyásolás ténye. Követjük a közéletet, az elnökség tagjai a régiókból érkeznek az országos elnökségre, teljesen világos számunkra, hogy kik azok, akik országos szinten fejtik ki a tevékenységüket” - válaszolta lapunk kérdésére Berényi. Ki kinek kampányol Berényi szerint az sem igaz, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények' az MKP-nak kampányolnak. „Az aljas és alattomos vádak egyik kiindulópontja, hogy ezek az intézmények nekünk kampányolnak. Ebből nem igaz semmi. Annyi igaz, hogy a Csemadok, mint mindig, most is az MKP listáján indítja elnökét és alel- nökét. Ez mindig is így volt 1990 óta - mondta Berényi. - A Csemadok részéről a döntés önként született meg. Az aljas vádak akkor lennének igazak, ha bárki a listáról azt mondta „Nem lépünk kapcsolatba ezekkel a szervezetekkel, hogy fel se merüljön a politikai befolyásolás ténye." Berényi József, az MKP elnöke volna, akkor javasolták volna csak őket, ha támogatják az MKP-t. Ilyen személy nincs.” Lapunknak korábban Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke megerősítette, hogy a Csemadok nyíltan az MKP meílett áll a választási kampányban, a szervezet pedig olyan rendezvényeket szervez, amelyeken MKP-s képviselőjelöltek lépnek fel. Egy másik nemzeti jelentőségű intézmény, a Pro Cívis vezetője, Ory Péter az MKP alelnö- ke és képviselőjelöltje. „A Pro Cívis olyan, az önkormányzatokat és a polgármestereket tömörítő intézmény, amelynek nincs párja Dél- Szlovákiában” - mondta Ory szervezetéről Berényi József. Kíváncsiak voltunk arra is, miért nem vonja be a párt a nemzeti jelentőségű intézmények jelölési folyamatába a szakma képviselőit. „Szeretnénk elkerülni bármilyen buktatót, amibe önök belekapaszkodhatnának, hogy mi bármiféle kört építünk ki magunk körül. Teljesen világos, melyek azok az intézmények, amelyek országos szinten végzik a munkájukat. Ezen túl pályázni is lehet” - jelentette ki Berényi, hozzátéve, hogy az Új Szón kívül eddig még senki nem kifogásolta ajavaslataikat. 2016-os javaslat Berényi bemutatta, mely szervezetek nemzeti jelentőségűként való kezelésére tett javaslatot a párt a 2016-os évre. A tavalyiak mellett új jelöltek is szerepelnek a listán: a Kulturális és Közművelődési Központ (Berényi elmondása alapján ez a református egyház mellett működő egyesület), a Rovás Polgári Társulás, a Gazda Polgári Társulás (a mezőgazdasági vállalkozókat tömöríti, fő céljai között szerepel a családi gazdaságok, vállalkozások fejlődésének támogatása), a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Jópásztor Alapítvány és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. Berényi rámutatott, 2015-ben a Komáromi Jókai Színház és a Kassai Thália Színház is ott volt a nemzeti jelentőségű intézmények között. A Bethlen Gábor Alap nyilvános listáján ez a két intézmény nem szerepel, ugyanakkor lapunknak tegnap mindkét színház igazgatója megerősítette, hogy valóban kaptak soron kívüli támogatást 2015-ben a Bethlen Gábor Alaptól nemzeti jelentőségű intézményként. A sajtó- tájékoztatót követően Berényi József az MTI-nek nyilatkozva elmondta, mivel a cikk anyagi visszaéléseket feltételez a részéről, fontolóra veszik, hogy jogi lépéseket tegyenek. Kétnyelvűségi petíció az EP-ben - jogilag nincs sok esélye (Képarchívum) MÓZES SZABOLCS Kampónyfogás a kétnyelvűséget forszírozó uniós petíció? Van esély arra, hogy az Európai Parlament (EP) érdemben foglalkozhasson a témával? Vezethet Brüsszelen keresztül az út a magyar vasúti táblákig? Brüsszel. Kedden konferenciára került sor a brüsszeli Európai Parlamentben a kisebbségi jogokról. Az EP-képviselőket tömörítő Kisebbségi Intergroupban a kétnyelvűséggel kapcsolatos gondok mellett az iskolabezárások és az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítésének ügye is terítékre került. Az EP Petí- ciós Bizottságának elnöke Orosz Örstől (MKP, Fiatal Függetlenek) a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos petíciót vett át. A meghallgatáson rajta kívül Nagy Dávid (MKP-jelölt) is felszólalt. Kétnyelvűségről Brüsszelben Petíción kampány Az, hogy a kétnyelvűségről szóló petíció pont most kerül az EP illetékes bizottsága elé, aligha véletlen: hamarosan parlamenti választások lesznek Szlovákiában. Azt, hogy az időzítés kampányszagú, a petíció benyújtója sem tagadja. „Ilyen alapon viszont senki sem tehetne semmit hetekkel a választások előtt, mert kampánynak minősülne - véli Orosz Örs. - Mi olyan petíciót hoztunk, amivel civil aktivistaként az elmúlt öt évben is foglakoztunk. Számunkra ez akkor is fontos volt, amikor még azt sem tudtuk, hogy jelöltetjük magunkat.” Miért pont most jöttek a petícióval? „A választások előtt minden ügy nagyobb visszhangot kelt” - tette hozzá Orosz, aki szerint a kezdeményezésben kulcsszerepe volt Csáky Pálnak (MKP, ÉPP), aki a petíciós bizottság alelnökeként rálát a kisebbségi petíciós ügyekre. Közelebb a célhoz? Nem mindegy ugyanis, hogy ki milyen petícióval érkezik, s főleg, hogy milyen érveléssel támasztja alá. A bizottság előtt most is több mint 1500 beadvány áll, ezek jelentős része várhatóan eredménytelen lesz. Azon túl, hogy kampányelemként megjelent Brüsszelben, sikeres lehet a vasúti kétnyelvűségről szóló panasz? „Jogilag szerintem nincs esélye a petíciónak, mert nem az uniós jog hatálya alá esik a kérdés, amit vitat. Amit elérhet, az az, hogy valamilyen politikai állásfoglalást fogad el az EP, amiben ajánlást tesznek a szlovák kormánynak, hogy oldja meg a kérdést. Ez nem fölösleges, mert magas szinten tematizálja a kérdést, ami kényelmetlen a szlovák kormánynak, ezt mindig próbálják elkerülni” - véli Fiala-Butora János, aki jogászként rendszeresen visz ügyeket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Hogy ezt sikerül-e elérni, az a politikai erőviszonyoktól függFiala-Butora János szerint, ha állást kellene foglalniuk az érdemi kérdésben, nem sok EP-képviselő mondaná azt, hogy „az egynyelvű vasúti tábla elfogadható az európai értékek alapján”. Ugyanis nagyon sok országban van kétnyelvű tábla, a közép-európai régióban is. Másrészt a bizottsági tagok egy része várhatóan nem szívesen fog Szlovákia ellen szavazni egy olyan kérdésben, amit alapvetően szlovák belügyként kezel az EU-s jog, mert ezzel önkényesen tágítaná az EU hatásköreit. Tudósítónk útját az ÉPP finanszírozta. Berényi: „Szeretnénk elkerülni bármilyen buktatót"
