Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-25 / 19. szám, hétfő
www.ujszo.com I 2016. január 25. RÉGIÓ I 3 Hagyományok Háza Ogyallán Az ünnepélyes átadón felléptek a Bellő néptáncegyüttes énekesei is (A szerző felvétele) V.KRASZNICA MELITTA Három társadalmi szervezet kapott otthont a Vasút utcai épületben. GYALLA Három társadalmi szervezet, a Csemadok helyi alapszervezete, az Aranyszarvas íjászegyesület és a nőszövetség ógyallai-bagotai alapszervezete költözött a korábban könyvtárként szolgált Vasút utcai épületbe, amelyet Hagyományok Házára kereszteltek. Bastemák Ildikó polgármester pénteken ünnepélyesen adta át a szervezetek vezetőinek, Radosicky Györgyinek, Csontos Zoltánnak és Gyarmati Máriának a bérleti szerződéseket; a város az önkormányzat döntése alapján jelképes, évi egy euró bérleti díj fejében bocsátotta rendelkezésükre az ingatlant. A könyvtár nyáron költözött át a kultúrházba, így üresedett meg az ógyallaiak által Lénárt-házként ismert több mint százéves egykori kúria. Az épületben valamennyi szervezet külön irodát kapott, a legnagyobb termet pedig közösen használják. „Régi álmunk vált valóra, évek óta kerestük a megfelelő helyet, ahol méltó központot alakíthatunk ki - mondta Radosicky Györgyi, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. - Idén alapszervezetünk 65 éves, nagyon szép születés- napi ajándék.” Terveik szerint gyerekeknek és felnőtteknek különböző kézműves-foglalkozások lesznek itt, ének-, tánc- és irodalmi kört indítanak, itt tartja próbáit az Őszirózsa népdalkor, és rendszeresen szerveznek kiállításokat is. Minden hétfőn 15 és 17 óra között fogadóórákat tartanak, amikor bárki felkeresheti őket. A tavaly nyáron alakult, 36 tagot számláló Aranyszarvas íjászegyesületnek eddig nem volt székháza, ezért is örülnek ennek a lehetőségnek. „A Komáromi járásban talán a miénk a szlovák nőszövetség egyedüli működő alapszervezete, 57 tagunk van - tudtuk meg Gyarmati Máriától. - Színházlátogatásokat szervezünk, nőnapi ünnepséget, szilveszteri bált, de együttműködünk a Csemadokkal is különböző rendezvények szervezésében. Mostanáig mindig valamelyik vezetőségi tagunk otthonában tartottuk megbeszéléseinket, ezentúl lesz egy stabil hely, ahol bármikor összejöhetünk.” A könyvtár átköltöztetése után a város megjavította az épület tetejét, kifestette a helyiségeket. „Örülök, hogy az új székházzal segíteni tudtuk ezeket a civilszervezeteket, amelyek aktívan bekapcsolódnak a város kulturális-társadalmi életébe, tevékenységükkel gazdagítják” - mutatott rá Bastemák Ildikó. Az átadó után a magyar kultúra napja alkalmából Zsapka Attila zenés-verses összeállítását hallgatták meg az egybegyűltek. FACEB00K0S KÉRDÉSÜNK Mától sok pedagógus sztrájkol. Ön sztrájkolna az ó' helyükben? Mező Mezei Zsolt: A szlovák kormány fütyül az emberi jogokra, az egészségre, a megélhetésre és a biztonságra! Lásd Slota bácsi esetét. Ezért igen, sztrájkolnék! Simon Klára: Miért csak szrájkkal lehet elérni mindent ? Miért nem adják meg sztrájk nélkül, amiért nehéz munkával megdolgoznak? Miértjár azoknak a nagy fizetés, akik talán nem is tesznek olyan sokat? Tok Béla: Még a fejlett, gazdag országban is sztrájkolnak, vagyis ott sztrájkolnak csak igazán, a politikusok mindenhol egyformák, ingyen semmit nem adnak, csak kapnak, s a vállalkozókról ne is beszéljünk, itt Szlovákiában szintén ingyen dolgoztatnának, Ezek majmok. Hát ezért kell a sztrájk! Simon Klára: Azzal nagyon is tisztában vagyok, hogyan van ez nálunk és máshol. Pontosan ezért írtam, hogy ha valamit el akarnak érni, sztrájkolni kell, de mikor lesz igazságos az, aminek annak kellene lennie? Viszont azzal is tisztában vagyok, hogy soha nem lesz igazság ezen a Földön, mert ott az igazság, ahol a rengeteg pénz. Kovácsová Klinková Mária: Sajnos olyan világot élünk, hogy minden attól függ, ki hogy nyal! Barátok, családtagok kerülnek a jó munkahelyekre. Mocsok világ! Radvanszky Betka: Lehet sztrájkolni, de amíg ez a kormány van hatalmon, semmi értelme! Zöld Péter: Igen, sztrájkolnék. Már rég kellett volna sztrájkolni, sajnos, mi magyarok nemigen tehetjük meg, mert rögtön megszólnának, hogy megint mit akarunk, ha nem tetszik, mehetünk Magyar- országra. Farkas Erzsi: Igen, sztrájkolnék. Molnár Tibor: Ebben az országban még sztrájkolni sem tudnak! Csak úgy tesznek, mintha. Igen, sztrájkolnék a vállalkozók ellehetetlenítése ellen, ajogtalan adókiszabás ellen (Kažimír-adó), a járulékfizetés szabályozásáért, a magyarlakta területek leépítése ellen. Barta József: Sajnos, felesleges. Kálozi Klaudia: Nekünk itt úgysincs szavunk, mindent eldöntenek helyettünk! Véleményünk van, de az sajnos őket nem érdekli! Hoffer Zoltán: Ebben az országban semmi értelme! Sztrájkkal még sok mindent nem értünk el! Navrátil Peter: Igen, sztrájkolnék. A biztonsági őrök nevében ki merem jelenteni, hogy muszáj lépni. Mi vagyonokat őrzünk, és tízévente vizsgáztatnak, persze, pénzért. Szerintem a tűzoltó, a rendőr, a börtönőr nem vizsgázik 10 évente pénzért, hogy dolgozhasson tovább. Póda Péter: Sztrájkolni lehet, de nem sok értelme van, itt minden be van betonozva, még a fizetések is! Kovács Adrián: Egységben az erő. Ki kell állni ajogainkért. Ne feledjétek, nem az állam parancsol a népnek, hanem a nép az államnak! Ha az emberek nem félnének kimondani a véleményüket, akkor a politikusok sem lopnának ennyit, mert tudnák, hogy van kitől tartaniuk. A nép erejétől. Németh Alexander: Csak nehogy ez is úgy végződjön, mint a nővérek sztrájkja. Seresová Aneta Györgyová: Mi csak akkor kellünk, amikor a szavazatunk kell, de hogy jobb körülmények közt éljünk, ahhoz sztrájkolnunk kell. Milyen világ ez, hova fajulhat tovább? Szégyen az ilyen fizetés azokéhoz képest, akik döntenek a sorsunkról. Hajdú D. Kriszta: Sem sztrájkkal, sem a nélkül ebben az államban nincs előrelépés. Az emberek a béka segge alatt élnek, vagyis próbálnak megélni. Szomorú, hogy csak a választások előtt figyelnek egy kicsit a választókra. Korrupt államban élünk korrupt vezetőkkel az élen. Antal Béla: Igen, sztrájkolnék, az egész országnak kellene. Hogyan védekezhetünk az alaptalan vádak ellen? Azt híresztelik a faluban a fiamról, hogy tolvaj. Már a rendőrségen is volt emiatt. Nem mondott részleteket, de sejtem, honnan fúj a szél. Attól tartok, bizonyos körök be akarják mocskolni a nevét. Elhiszem neki, hogy nem lopott el semmit az égvilágon. Csak épp nem úgy ugrál, ahogy fütyülnek. Nagy szomorúsággal tölt el, hogy efféle támadások érik. Hogy lehet az, hogy egyesek büntetlenül rágalmazhatnak, meghurcolhatnak egy ártatlan embert? Az embereket meg csak addig érdekli az egész, amíg szenzációszámba megy. De itt az ideje, hogy a fiam tisztázza a nevét. Azért írok, hogy megkérdezzem, hogyan tudna a fiam jogilag védekezni az alaptalan vádak ellen. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL (folytatás) A rágalmazás két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egytől öt évig terjedő szabadság- vesztéssel jár, ha az elkövető e tettével jelentős kárt okoz, tettének elkövetésében különös szándék vezérelte vagy nyilvánosan állított hazugságot. Háromtól nyolc évig teijedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki tettével nagy terjedelmű kárt okozott (škoda veľkého rozsahu), vagy miatta a rágalmazott személy elvesztette állását, esetleg házassága válással végződött. Mivel mindkét esetben szándékos bűncselekményről van szó, a büntetőeljárás során rá kell tudni bizonyítani az elkövetőre, hogy tudatában volt annak, hogy a vád alaptalan, illetve hogy az általa közölt tény nem igaz. Mind a hamis vád, mind a rágalmazás szándékos bűncselekmény. A büntetőeljárás során ezért be kell bizonyítani, hogy az elkövető tudatában volt annak, hogy a vád alaptalan, illetve az általa közölt tény nem igaz. A fenti bűncselekmények tényállásait és büntetési tételeit a büntető törvénykönyv (300/2005-as törvény) 345., illetve 373. paragrafusa tartalmazza. Ha nem teljesülnek a hamis vád vagy a rágalmazás büntetőjogi feltételei, még mindig lehetséges, hogy az illető kihágást követett el. A kihágásokról szóló 372/1990-es törvény nem ismeri a rágalmazás fogalmát, helyette a rágalmazás elemeit tartalmazó viselkedést a polgárok békés együttélése elleni kihágásként kezeli (priestupok proti občianskemu spolunažívaniu). A törvény 49. paragrafusa szerint ha valaki megsérti más becsületét vagy mást nevetség tárgyává tesz, 33 euróig terjedő bírságot szabhatnak ki rá. Ha pedig mást hamisan kihágás elkövetésével vádol meg azzal a szándékkal, hogy a békés együttélést felborítsa, akár 99 euróig terjedő bírság kifizetésével is számolnia kell. Ha olvasónk fia bűntényként ítéli meg az ellene elkövetett cselekményt, a rendőrségen vagy az ügyészségen tehet feljelentést. Ha inkább kihágásként értékeli a tettet, akkor a községi hivatal kihágásokkal foglalkozó osztályán (priestupkové oddelenie) jelentse az esetet. A sérelmek elszenvedőjének további védekezési lehetőséget a polgári jog szolgáltat. A polgári törvénykönyv 13. paragrafusa szerint bírósági eljárás útján érheti el, hogy a bíróság elrendelje a személyiségi jogai megsértésével járó tevékenység abbahagyását, a jogsértés következményeinek helyreállítását és megfelelő elégtétel adását (pl. nyilvánosan közölt bocsánatkéréssel). Súlyosabb esetben a bíróság kártérítésben is részesítheti a felperest (náhrada nemajetkovej ujmy v peniazoch). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Szójatermesztésből Kelet-Szlovákia az élmezőnyben Legyünk rugalmasak a tavaszi kezdéssel Tavaszi árpa, az állattenyésztés fontos eleme „Nincs négy évszak, hideg és meleg van..." Január 28-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Űj SZÓ
