Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-21 / 16. szám, csütörtök

környezet vetélést, magzat- falást, tejelapadást okozhat. A nyúlketrecet a huzattól és a nedvességtől védeni kell. A nedves alom bőr- és fül­gombásodást és légzőszervi betegséget okoz. A ketrec keleti tájolású le­gyen, védje a nyulat a nyári tűző naptól és a hőségtől. Az izzadságmirigyek hiánya kánikulában hőgutához vezet. A hideget a vastag bunda miatt jobban tűri. A betegségek behurcolása ellen fertőtlenítő ládákat alkalmazunk. A szárnyasok közelében elhelyezett, köny- nyen tisztítható és fertőtle­níthető ketrecek csökkentik a kokcidiózis (hasmenéses betegség) terjedését. A nyílászárókra szerelt szú­nyoghálók a vérszívók által terjesztett veszélyes vírusos betegség, a myxomatózis ellen védenek. A kemény fából készült ketreceket a nyulak nem tudják megrágni. A padozat egyharmada legyen rácsos, a többi tele padló. Az alap­területnél fontos az is, hogy a nyúl az egyik irányba tud­jon kényelmesen elnyúlva pihenni. A hosszanti méret jobb választás, mert a mély ketrecben nehéz a nyúllal manipulálni. A közepes testű fajták részére ideális a 0,5 m2-es alapterület. A fából készült egyedi ketre­cek a tenyészanyák, bakok, illetve a növendékek részé­re alkalmasak. A szabadtéri nyúltenyésztésben a fialtató rekeszes faketrecek is jók, ha több anyanyúl egy idő­ben fial, s nyugalmas kör­nyezetet biztosít még a téli fiaztatásra is. A kistenyész- tők gyakran alkalmazzák a három-négy szintes nö- vendékketrec-blokkot. Egy szinten legfeljebb négy 60 x 80 cm-es ketrec fc van, melyek 5-6 db > A házi nyúl Európa és Északnyugat-Afrika va­don élő nyulaitól származik. Közvetlen őse az üregi nyúl. Megnyúlt test, négyujjú hátsó lábak, rövidebb, ötujjú első lábak, hosszú fej, nagy fül és szem, mozgékony és mélyen hasadt ajkak, erős bajuszserték, és sűrű szőrzet jellemzi. növendéknyúl elhelyezését biztosítják. A téli fagyok a nyúlnak nem kedveznek. Védett helyet kell biztosítani neki. Óvjuk a hidegtől, a huzatos, nyirkos helyektől. Könnyen meg­fázhat, és a betegségekre is fogékonyabb lehet. Ha te­hetjük, mindig lábakon álló ketrecben helyezzük el őket. A ketrecet kívülről vízhatlan réteggel fedjük le, de hagy­junk utat a fénynek és a le­vegőnek. Vastag almozással melegebbé tehetjük az ólat. Alomnak friss szénát vagy puha szalmát használjunk, s gyakran cseréljük - jobb lesz a nyúl komfortérzete, és csökkenthetjük a beteg­ségek kialakulásának kockázatát is. A szalma kitűnő szigetelőanyag. A meleg megtartására a ketrecen belül a kisebb búvóhelyek kialakítása jó megoldás lehet. Erre alkal­masak a fa- és papírdobozok szalmával és szénával kitöm­ve. Nagy és tartós hidegben melegítőkkel is próbálkoz­hatunk. Télen a legnagyobb problémát a vízhiány okoz­za, hiszen az ivóvíz néhány óra alatt befagyhat. Olvasz- szuk ki, öntsünk a helyére langyos vizet - cseréljük gyakran, vagy használjunk vízmelegítő berendezést. Ha módunkban áll, akkor na­ponta többször ellenőrizzük állatkánkat, hogy minden rendben van-e vele. A nyúl­ólatjó megerősíteni: oldalai és fedele masszív legyen, és a dróthálón ne legyenek lyukak. Egy jól nevelt kutya is megvédi a nyulat az esetle­ges ragadozóktól. A nyúl takarmá­nyozásánál fontos figyelembevenni, hogy milyen korcsoportot, és milyen hasznosítási célnak megfele­lően etetünk. A nyulak takarmányának jellemzői a magas rost-, az alacsony fehérje- és szénhid­ráttartalom. A nyúl legfon­tosabb takarmánya a széna - ez mindig legyen előtte. Kedvence a zabszéna. Az egészséges széna friss illatú, zöldes színű, rostban gaz­dag. Az utóerjedés miatt a frissen begyűjtött szénát csak hat hét eltelte után javasolt etetni. A zöldtakarmányok etetése növeli a nyúl életké­pességét, a szoptató nyúl tejtermelését és az ivarszer­vek működését. Ügyeljünk arra, hogy frissen, nedvesen, megázva sose adjuk a nyúl­nak, mert felfúvódást, has­menést és hátbántalmakat okoz. A takarmányok közül legjobb a lucerna, virágzás előtt. A réti füvek közül a cickafark, a lándzsás útifű, gyermekláncfű és a lóhere a kedveltek. Szívesen fo­gyasztja a bükkönyfajtákat is. A takarmánykáposzta puf­fasztó hatású, és hasmenést okozhat, míg a földdel való szennyezettsége az anyanyúl liszteriózisát váltja ki, ami vetéléshez vezet. A cukorrépa a nyúl kedven­ce, de javasolt száraz takar­mányokkal vegyesen etetni, mert hasmenést okoz. A nyúl a szemes takarmá­nyokat is kedveli, etethető vele a zab, az árpa, a búza, a kukorica, a rozs és a triti- kálé. A kukorica hizlal, ezért csak kis adagban etessük a . tenyésznyúllal. A szemeseket keverve, darálva vagy zúzva javasolt adni. Az egész szem etetése csak részben biztosít­ja a fogak állandó koptatását. A száraz kenyér nem kop­tatja a fogakat, és emésztési problémákhoz is vezethet. A legjobb és mással nem helyettesíthető fogkoptató a jó minőségű széna. Egyszerű és alkalmas mód a pelletált, formázott takarmányok etetése is. A hüvelyes mag­vak (borsó, szójabab, lóbab) adagolásával óvatosan kell bánni dugító hatásuk miatt. A gyökér- és gumós takar­mányokat egészségesen, szennyeződés- és fagymen­tesen adagoljuk. A burgo­nyát szolanintartalma miatt csak főve, a répaféléket nyer­sen, szeletelve vagy darake­verékkel keverve etessük. Télen a nyúl legkedveltebb takarmánya a sárgarépa, mert ízletes, és magas a karotintartalma is. A zöld­ségfélék is igazi csemegék számára. A nyulak ízérzéke­lése fejlett, így a penészes, rothadt, mérgező növénye­ket nem eszik meg. A fogak koptatása végett a fák galy- lyait is rághatják (fűz, nyár, alma, körte, nyír, mogyoró, lucfenyő). Tilos a citrusfélék héja, hagymafélék, csoko­ládé, gyümölcsmagok, jog- hurtos, mézes rudacskákat etetése. Ne feledkezzünk meg a makro- és mikroele­mek pótlásáról sem - a vita­minok nagy részét a helyes takarmányozás biztosítja, az A-, D-, E-vitamin hiánya viszont előfordulhat. Télen a nyulak ösztönszerű- en többet esznek, így több zsír rakódik le a kötőszövet­ben, ami a bunda megvas- tagodásához vezet. Fontos, hogy elegendő takarmány­hoz jussanak, hiszen több energiára van szükségük a hideg leküzdéséhez. A többlettakarmá­nyozás azonban ne vezessen elhízáshoz - rend­szeresen mérjük, ellenőrizzük a nyulakat. A nyulak ösztönszerűen so­káig rejtegetik a betegségük tüneteit. Télen különösen fon­tos, hogy az árulkodó apró jeleket is komolyan vegyük. A nyúlbogyók mennyisége és minősége jelzésértékű lehet. A táplálkozásbeli hibák a gyomor vagy a bélcsatoma megbetegedéséhez vezet­nek, mert felborul az emész­tést elősegítő bélbaktériumok egyensúlya. A nyulak takar­mány-felvételének változása jól jelzi a betegségük tüneteit. Ha a nyúl nem vagy keveset eszik, keressük fel az állator­vost. Kistestű növényevőként rosszul bírja az éhezést. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök Télen a nyúl legkedveltebb takarmánya a sárgarépa; és a többi zöldségféle is igazi csemege a számára. M inden éghajlati feltételhez és földrajzi környe­zethez jól alkal­mazkodik. Futása feltűnően gyors, egyébként ügyetlen a mozgása. Érzékszervei kö­zül a szaglás a legfejlettebb, a hallás és a látás gyengébb. Tompa, morgó hangja, félelem idején hangos sírása ritkán hallható, de a hátsó lábakkal való dobbantás nagyon gyakori. Ezzel jelzi a félelmet, haragot és a társaival is így kommunikál. Napfelkeltekor és napnyug­ta előtt aktív, napközben gyakran pihen. Az esti étvá­gya is megnő. Falánksága könnyen emésztési rendelle­nességhez vezet. A házi nyúl kevésbé igényes, szerény állat. Jól tartható a kevésbé költséges kivitelezé­sű és berendezésű épületek­ben. Takarmányai a húsos növényi részek, gabona­félék, kerti és konyhai ma­radványok. A megváltozott környezeti hatásoknak és az állati termékekkel szembeni igényeknek köszönhetően napjainkban a háztájiban is módosult a nyúl takar­mányozása és istállózása. Előtérbe került a formázott ipari takarmánykeverékek (nyúltáp) etetése. A nyúl beszerzésekor jó figyelembe venni a küllemi és viselkedési tulajdonsá­gokat. Javasolt a 6-8 hetes korú, a jó kondícióban lévő, érdeklődő, mozgékony, egészséges nyúl vásárlása, mert kisebb a stresszhatás, és könnyebben alkalmaz­kodik az új környezethez. Fokozatosan, 1-2 hét alatt szoktassuk át nyulat az ál­talunk tervezett takarmány etetésére. A nyúl növény­evő, de együregű gyomorral rendelkezik. A növényi rostokat alkotó cellulóz bakteriális lebontását a vastagbélhez tartozó vak­bél végzi. A tápláló anyag hasznosítása a lágy bélsár (cekotróf) evésében nyilvá­nul meg - ezt álkérődzésnek nevezzük. A cekotróf hiánya termeléskieséshez, alacsony tömeggyarapodáshoz, elhulláshoz vezet. A nyúl tartásá­ra a gazda­sági udvar legcsen­desebb részét válasz- szűk. A zajos I VII Állatfarm 2016. január • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERTES UDVAR

Next

/
Oldalképek
Tartalom