Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-20 / 15. szám, szerda

141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. január 20. | www.ujszo.com ESZTERGOM Állandó kiállítóhelyet kap Esz­tergomban a népi vallásosság gyűjteménye. A hírt a Pesti Viga­dóban a Begyütt Jézus a házamba című kiállítás záró rendezvényén jelentették be. A gyűjteményt Erdélyi Zsu­zsannáról nevezik el, aki néprajz- kutatóként a szakrális szövegfolk­lórral és a népköltészet szimboli­kájával foglalkozott. 2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Aka­démia népművészeti és néprajzi tagozatának vezetője volt. A Pesti Vigadóban rendezett kiállítás szervezője a Magyar Művészeti Akadémia és az esztergomi Ke­resztény Múzeum volt. A Magyar Kurír beszámolója szerint Kont- sek Ildikó, az esztergomi Keresz­tény Múzeum igazgatója a kiállí­tóhely megnyitásával kapcsolat­ban elmondta, hogy a múzeum 1980-ban tette közzé a gyűjtemény létrehozásával kapcsolatos felhí­vást, amelyre rengeteg felajánlás érkezett. Az első kiállításra azon­ban harmincöt évet kellett várni. Begyütt Jézus a házamba - kiállítóhely nyílik GULYÁSZSUZSANNA Harmincöt év után állandó kiállító­helyet kap a népi vallásosságot be­mutató gyűjtemény (Forrás: Magyar Kurír) Erdő Péter bíboros jóváhagyá­sával Esztergomban a gyűjteményt bemutató állandó kiállításon kívül kutatóhely is létesül. Tévedésből zárolták a számlát - felelős nincs VRABEC MÁRIA A végrehajtót a kamara védi, a bíróság azt állítja, nem ellenőrizhet minden adatot. NYITRA Zoltán Lakatos öt hét múltán hoz­záférhet a pénzéhez, de az mostanra sem derült ki, kit terhel a felelősség azért, hogy a tényleges adós helyett az ő számláit zárolták. A végrehajtók kamarája szerint az adósok adatainak helyességéért a hitelező felel. A hite­lező, amely ez esetben a gázművek, azt mondja, a behajtó társaság a vég­rehajtó figyelmeztetését követően ja­vította ki az ügyfél születési számát. A bíróság pedig azzal védekezik, hogy nincs kapacitása az adatok he­lyességének ellenőrzésére. Zoltán Lakatos egy ismeretlen és már két éve elhunyt férfi, Zoltán La­katos gáztartozása miatt maradt pénz nélkül december 3-tól január 12-ig. Bár a félreértés azonnal tisztázódott, mégis hetekig tartott, amíg újra hoz­záférhetett a számláihoz. A névrokon Zoltán Lakatostól még 2010-ben próbálta a gázművek behajtani a 928 eurós adósságot, de sikertelenül, ezért az EOS KSI behajtó társaságnak adta tovább, amely bírósághoz fordult. Az fizetési felszólítást adott ki, ám az adós azt is ignorálta, 2013-ban pedig meghalt. Ekkor a bíróság már elren­delte a végrehajtást és a végrehajtó cég az EOS KSI-től kérte ki az adós ada­tait. Innen kezdve minden érdekelt fél mást állít. Rudolf Krutý végrehajtó, aki az ügyben eljárt, azt mondja, az EOS KSI-től eredetileg kapott doku­mentumokon nem volt születési szám. „Az országos lakossági nyil­vántartásból és a Nyitrai Városi Hi­vatalból is kérték az adós adatait, mindkét helyen azt mondták, csak Zoltán Lakatos van a nyilvántartás­ban, aki lágyjel nélkül úja a vezeték­nevét. Ezt az információt továbbítot­tuk az EOS KSI-nek, hogy ellenőriz­ze, és a valóságnak megfelelően egé­szítse ki a végrehajtási javaslatot.” Az EOS KSI-nél nem is tagadják, hogy ők írták a dokumentumokra Zoltán Lakatos születési számát, de azt mondják, erre a végrehajtó szólította fel őket. A rejtélyre, hogyan kerül­hetett az elhunyt adós neve és lakcí­me mellé egy élő ember születési szá­ma, most az igazságügyi minisztéri­umban keresik a választ. „A törvény értelmében ellenőrizzük a végrehaj­tás aktáját” - nyilatkozta Alexandra Donevová, a minisztérium szóvivője. Az adatcsere már csak azért is érthe­tetlen, mert a lakossági nyilvántartás­ban az elhunytak is szerepelnek, Zol­tán Lakatost így a lakcíme alapján meg kellett volna találni. A végrehajtók kamarája azt szeret­né, ha az adósok azonosítását a búó­ság végezné. A bíróságok viszont az állítják, erre a törvény nem kötelezi őket, és nincs is rá kapacitásuk. Má­rio Pivarčitól, a nyitrai búóság szó­vivőjétől megtudtuk, a Zoltán Laka­tossal szembeni végrehajtási utasítást a búóság még nem érvénytelenítette, de erre hamarosan sor kerül. Zoltán Lakatos nem éri be ennyivel, meg akarja találni a felelősöket, és kárté­rítést fog követelni. Szomorú emlékhely a garami hídfőnél SZÁSZI ZOLTÁN Soha ki nem törölhető emlék Kiménd község - és természetesen a vele szomszédos falvak, Bény, Garampáid, Kicsind, Kőhídgyarmat, Csata és Garamoroszka, Óbars, Zsemlér - történetéből az 1945-ös év eleje, amikor ezen a vidéken, alig öt négyzetkilométernyi területen zajlott all. világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. A Garam hidat felrobbantották, az érintett települések hatalmas káro­kat szenvedtek, és a becslések sze­rint közel tízezer katona esett el a he­tekig tartó harcokban. Az asszonyi és női lelkekben esett károkat, sérülé­seket még soha senki nem mérte fel talán, s lassan már szemtanúi, el­szenvedői is mind kihaltak ezeknek a szomorú eseményeknek. Megrázó hetek emléke Két évvel a magyar hadsereg szá­mára katasztrofális veszteségeket hozó doni áttörés és közvetlenül Bu­dapest ostroma után 1945 február­jában a harci tevékenység az Ipoly- Duna összefolyásának vidékén összpontosult. Mindkét fél rendkí­vül nagy erőket vetett be a Garami hídfőért kialakult csatában. 1945. február 17-25. között hadműveleti terület lett a Garam mente, Kémén- den pedig a debreceni tankcsatához hasonló léptékű páncélos ütközet zajlott. A kutatások szerint német részről a 6. Páncélos hadsereg és az 1. Waffen SS páncéloshadosztály, valamint a 12. Páncéloshadosztály és a Budapest ostromakor elpusztult Feldhermhalle páncéloshadosztály megmaradt egységeit vetették be, a Vörös Hadseregnek pedig a 6. pán­célos gárdahadserege és a 7. hadse­rege vonult fel a Garami csatára Ma- linovszkij marsall vezetésével. A németek kezdeményeztek és a meglepetésszerű, Déli Szél - Süd­wind fedőnévvel február 17-én in­dítottak támadást a szovjet katonai állások ellen. A Budapest ostroma­kor kifáradt, utánpótlását lassan ki­építő Vörös Hadsereg ellen itt ve­tették be a legendás magyar Szent László hadosztályt is, amely rend­kívül szívósan harcolt a szovjet se­reg ellen, a harckocsi-elhárításban voltak kiválóak. (A hadosztálynak egyik vezérkari főnöke az a Lajtos Arpád, Dajka Margit színésznő ké­sőbbi félje volt, aki 1981-ben Sára Sándor Pergőtűz című filmjében az elsők közt beszélt a II. Magyar had­sereg doni katasztrófájáról.) Ké- ménden több napig tartó tankcsata bontakozott ki, ezen a területen ve­tették be a német hadsereg egyik csodafegyverének mondott, a leg­modernebb technikával felszerelt Tigris és Királytigris harckocsikat. Az 1. SS páncélos hadosztály, mivel már nem volt kellő légi támogatott­sága, 17-én éjjel, váratlanul csapott le az orosz frontvonalra. A történészek szerint a Kéménden és környékén dúló csata legalább olyan súlyos volt, mm J Törött orr - 71 év után is rendszeresen megrongálják az emlékművet (A szerző felvétele) mint az 1944 októberében lefolyta­tott debreceni tankcsata. A németek február 17. és március 2. közt elfog­lalták a garami hídfő északi részét, megállították a szovjet hadseregnek a Bécs elfoglalására elindított hadi­gépezetét. A csata eredményeként mintegy hatezer szovjet katona esett el a harcokban (Párkányban temet­ték el őket), a német veszteség ennek a tizede sem volt. A front hetekre megmerevedett, a Vörös Hadsereg csak 1945. március vége felé tudta áttörni a frontvonalat, és innen be­lendülve már egészen Pozsonyig, Bécsig zúdult tovább a harc. A helyiek emlékezete Bő másfél évtizeddel ezelőtt még volt szerencsém beszélgetni olyan idős emberekkel, akik megtapasz­talták a háború borzalmait, mára ak­kori beszélgetőtársaim mind el­hunytak. 1945 tavaszára a Garam menti falvakban már csak az idősek, a betegek, a nők és a gyerekek ma­radtak, minden hadra fogható férfi a fronton harcolt. Szinte egybehangzó volt az elbeszélőknek az a vélemé­nye, hogy az itteni harcokban részt vevő német katonák félelmetesek, szigorúak, rettenetesen elszántak voltak, de a helyi lakosságot nem bántották. Velük ellentétben az oro­szok önbíráskodtak, fosztogattak és erőszakosak voltak, csak nagyon Tájoló Kéméndet Párkány vagy Lé­va, Zselíz felől a 76-os úton lehet elérni, a falu közepén kelet felé, a szőlőhegy, Iszomfalva felé fordulva a Garam híd túloldalán, a bal parton van a szovjet hősi emlékmű. Kéménden a tu­risztikai alapszolgáltatásokat igénybe lehetvenni, bővebb szolgáltatás Párkányban ta­lálható. kevés nőnek, lánynak sikerült meg­menekülnie a nemi erőszak elől. Egyik azóta már elhunyt beszélge­tőtársam elmondása szerint, miután kúángatták őket a pincéből, és a fér­je a védelmére kelt, a férfit helyben agyonlőtték, őt pedig halott félje holttestén erőszakolták meg többen. A traumáról még négy évtizeddel a háború után is megrendülve beszélt, és ezek a fájdalmak ott éltek az em­berek lelkében, nehezen beszéltek róla, vagy kerülték a témát. A már .említett idős asszony szerint náluk a felszabadulás inkább dúlás volt. A harc elvonulás után százával mentek a nők abortuszra az esztergomi kór­házba. Talán emiatt van az is, hogy a Kéménd határában, a Garam bal part­ján álló, egy T 34-es harckocsival dí­szített szovjet hősi emlékmű katona­szobrait évek óta rendszeresen meg­rongálják. Még most, 71 évvel az ese­mények után is. A vörös katonák or­rát kalapáccsal leverték. A sebek még mindig nem gyógyultak be, a lelke­ken ejtettek biztosan nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom