Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-20 / 15. szám, szerda
141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2016. január 20. | www.ujszo.com ESZTERGOM Állandó kiállítóhelyet kap Esztergomban a népi vallásosság gyűjteménye. A hírt a Pesti Vigadóban a Begyütt Jézus a házamba című kiállítás záró rendezvényén jelentették be. A gyűjteményt Erdélyi Zsuzsannáról nevezik el, aki néprajz- kutatóként a szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. 2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti és néprajzi tagozatának vezetője volt. A Pesti Vigadóban rendezett kiállítás szervezője a Magyar Művészeti Akadémia és az esztergomi Keresztény Múzeum volt. A Magyar Kurír beszámolója szerint Kont- sek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója a kiállítóhely megnyitásával kapcsolatban elmondta, hogy a múzeum 1980-ban tette közzé a gyűjtemény létrehozásával kapcsolatos felhívást, amelyre rengeteg felajánlás érkezett. Az első kiállításra azonban harmincöt évet kellett várni. Begyütt Jézus a házamba - kiállítóhely nyílik GULYÁSZSUZSANNA Harmincöt év után állandó kiállítóhelyet kap a népi vallásosságot bemutató gyűjtemény (Forrás: Magyar Kurír) Erdő Péter bíboros jóváhagyásával Esztergomban a gyűjteményt bemutató állandó kiállításon kívül kutatóhely is létesül. Tévedésből zárolták a számlát - felelős nincs VRABEC MÁRIA A végrehajtót a kamara védi, a bíróság azt állítja, nem ellenőrizhet minden adatot. NYITRA Zoltán Lakatos öt hét múltán hozzáférhet a pénzéhez, de az mostanra sem derült ki, kit terhel a felelősség azért, hogy a tényleges adós helyett az ő számláit zárolták. A végrehajtók kamarája szerint az adósok adatainak helyességéért a hitelező felel. A hitelező, amely ez esetben a gázművek, azt mondja, a behajtó társaság a végrehajtó figyelmeztetését követően javította ki az ügyfél születési számát. A bíróság pedig azzal védekezik, hogy nincs kapacitása az adatok helyességének ellenőrzésére. Zoltán Lakatos egy ismeretlen és már két éve elhunyt férfi, Zoltán Lakatos gáztartozása miatt maradt pénz nélkül december 3-tól január 12-ig. Bár a félreértés azonnal tisztázódott, mégis hetekig tartott, amíg újra hozzáférhetett a számláihoz. A névrokon Zoltán Lakatostól még 2010-ben próbálta a gázművek behajtani a 928 eurós adósságot, de sikertelenül, ezért az EOS KSI behajtó társaságnak adta tovább, amely bírósághoz fordult. Az fizetési felszólítást adott ki, ám az adós azt is ignorálta, 2013-ban pedig meghalt. Ekkor a bíróság már elrendelte a végrehajtást és a végrehajtó cég az EOS KSI-től kérte ki az adós adatait. Innen kezdve minden érdekelt fél mást állít. Rudolf Krutý végrehajtó, aki az ügyben eljárt, azt mondja, az EOS KSI-től eredetileg kapott dokumentumokon nem volt születési szám. „Az országos lakossági nyilvántartásból és a Nyitrai Városi Hivatalból is kérték az adós adatait, mindkét helyen azt mondták, csak Zoltán Lakatos van a nyilvántartásban, aki lágyjel nélkül úja a vezetéknevét. Ezt az információt továbbítottuk az EOS KSI-nek, hogy ellenőrizze, és a valóságnak megfelelően egészítse ki a végrehajtási javaslatot.” Az EOS KSI-nél nem is tagadják, hogy ők írták a dokumentumokra Zoltán Lakatos születési számát, de azt mondják, erre a végrehajtó szólította fel őket. A rejtélyre, hogyan kerülhetett az elhunyt adós neve és lakcíme mellé egy élő ember születési száma, most az igazságügyi minisztériumban keresik a választ. „A törvény értelmében ellenőrizzük a végrehajtás aktáját” - nyilatkozta Alexandra Donevová, a minisztérium szóvivője. Az adatcsere már csak azért is érthetetlen, mert a lakossági nyilvántartásban az elhunytak is szerepelnek, Zoltán Lakatost így a lakcíme alapján meg kellett volna találni. A végrehajtók kamarája azt szeretné, ha az adósok azonosítását a búóság végezné. A bíróságok viszont az állítják, erre a törvény nem kötelezi őket, és nincs is rá kapacitásuk. Mário Pivarčitól, a nyitrai búóság szóvivőjétől megtudtuk, a Zoltán Lakatossal szembeni végrehajtási utasítást a búóság még nem érvénytelenítette, de erre hamarosan sor kerül. Zoltán Lakatos nem éri be ennyivel, meg akarja találni a felelősöket, és kártérítést fog követelni. Szomorú emlékhely a garami hídfőnél SZÁSZI ZOLTÁN Soha ki nem törölhető emlék Kiménd község - és természetesen a vele szomszédos falvak, Bény, Garampáid, Kicsind, Kőhídgyarmat, Csata és Garamoroszka, Óbars, Zsemlér - történetéből az 1945-ös év eleje, amikor ezen a vidéken, alig öt négyzetkilométernyi területen zajlott all. világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. A Garam hidat felrobbantották, az érintett települések hatalmas károkat szenvedtek, és a becslések szerint közel tízezer katona esett el a hetekig tartó harcokban. Az asszonyi és női lelkekben esett károkat, sérüléseket még soha senki nem mérte fel talán, s lassan már szemtanúi, elszenvedői is mind kihaltak ezeknek a szomorú eseményeknek. Megrázó hetek emléke Két évvel a magyar hadsereg számára katasztrofális veszteségeket hozó doni áttörés és közvetlenül Budapest ostroma után 1945 februárjában a harci tevékenység az Ipoly- Duna összefolyásának vidékén összpontosult. Mindkét fél rendkívül nagy erőket vetett be a Garami hídfőért kialakult csatában. 1945. február 17-25. között hadműveleti terület lett a Garam mente, Kémén- den pedig a debreceni tankcsatához hasonló léptékű páncélos ütközet zajlott. A kutatások szerint német részről a 6. Páncélos hadsereg és az 1. Waffen SS páncéloshadosztály, valamint a 12. Páncéloshadosztály és a Budapest ostromakor elpusztult Feldhermhalle páncéloshadosztály megmaradt egységeit vetették be, a Vörös Hadseregnek pedig a 6. páncélos gárdahadserege és a 7. hadserege vonult fel a Garami csatára Ma- linovszkij marsall vezetésével. A németek kezdeményeztek és a meglepetésszerű, Déli Szél - Südwind fedőnévvel február 17-én indítottak támadást a szovjet katonai állások ellen. A Budapest ostromakor kifáradt, utánpótlását lassan kiépítő Vörös Hadsereg ellen itt vetették be a legendás magyar Szent László hadosztályt is, amely rendkívül szívósan harcolt a szovjet sereg ellen, a harckocsi-elhárításban voltak kiválóak. (A hadosztálynak egyik vezérkari főnöke az a Lajtos Arpád, Dajka Margit színésznő későbbi félje volt, aki 1981-ben Sára Sándor Pergőtűz című filmjében az elsők közt beszélt a II. Magyar hadsereg doni katasztrófájáról.) Ké- ménden több napig tartó tankcsata bontakozott ki, ezen a területen vetették be a német hadsereg egyik csodafegyverének mondott, a legmodernebb technikával felszerelt Tigris és Királytigris harckocsikat. Az 1. SS páncélos hadosztály, mivel már nem volt kellő légi támogatottsága, 17-én éjjel, váratlanul csapott le az orosz frontvonalra. A történészek szerint a Kéménden és környékén dúló csata legalább olyan súlyos volt, mm J Törött orr - 71 év után is rendszeresen megrongálják az emlékművet (A szerző felvétele) mint az 1944 októberében lefolytatott debreceni tankcsata. A németek február 17. és március 2. közt elfoglalták a garami hídfő északi részét, megállították a szovjet hadseregnek a Bécs elfoglalására elindított hadigépezetét. A csata eredményeként mintegy hatezer szovjet katona esett el a harcokban (Párkányban temették el őket), a német veszteség ennek a tizede sem volt. A front hetekre megmerevedett, a Vörös Hadsereg csak 1945. március vége felé tudta áttörni a frontvonalat, és innen belendülve már egészen Pozsonyig, Bécsig zúdult tovább a harc. A helyiek emlékezete Bő másfél évtizeddel ezelőtt még volt szerencsém beszélgetni olyan idős emberekkel, akik megtapasztalták a háború borzalmait, mára akkori beszélgetőtársaim mind elhunytak. 1945 tavaszára a Garam menti falvakban már csak az idősek, a betegek, a nők és a gyerekek maradtak, minden hadra fogható férfi a fronton harcolt. Szinte egybehangzó volt az elbeszélőknek az a véleménye, hogy az itteni harcokban részt vevő német katonák félelmetesek, szigorúak, rettenetesen elszántak voltak, de a helyi lakosságot nem bántották. Velük ellentétben az oroszok önbíráskodtak, fosztogattak és erőszakosak voltak, csak nagyon Tájoló Kéméndet Párkány vagy Léva, Zselíz felől a 76-os úton lehet elérni, a falu közepén kelet felé, a szőlőhegy, Iszomfalva felé fordulva a Garam híd túloldalán, a bal parton van a szovjet hősi emlékmű. Kéménden a turisztikai alapszolgáltatásokat igénybe lehetvenni, bővebb szolgáltatás Párkányban található. kevés nőnek, lánynak sikerült megmenekülnie a nemi erőszak elől. Egyik azóta már elhunyt beszélgetőtársam elmondása szerint, miután kúángatták őket a pincéből, és a férje a védelmére kelt, a férfit helyben agyonlőtték, őt pedig halott félje holttestén erőszakolták meg többen. A traumáról még négy évtizeddel a háború után is megrendülve beszélt, és ezek a fájdalmak ott éltek az emberek lelkében, nehezen beszéltek róla, vagy kerülték a témát. A már .említett idős asszony szerint náluk a felszabadulás inkább dúlás volt. A harc elvonulás után százával mentek a nők abortuszra az esztergomi kórházba. Talán emiatt van az is, hogy a Kéménd határában, a Garam bal partján álló, egy T 34-es harckocsival díszített szovjet hősi emlékmű katonaszobrait évek óta rendszeresen megrongálják. Még most, 71 évvel az események után is. A vörös katonák orrát kalapáccsal leverték. A sebek még mindig nem gyógyultak be, a lelkeken ejtettek biztosan nem.
