Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-19 / 14. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2016. január 19. | www.ujszo.com Markelnek sietve lépnie kell A németek mindinkább úgy érzik, az ország nem tud megbirkózni a Angela Merkel számára egyre nagyobb teher a menekültkérdés (TASR/ap) RÖVIDEN Ismét késelés Ciszjordániában Jeruzsálem. Megkéseltek egy állapotos nőt egy ciszjordániai telepes faluban, a biztonsági tiszt a palesztin támadót agyonlőtte - jelentette tegnap az izraeli kato­nai rádió. A Tekoa nevű telepes faluban egy 30 év körüli állapo­tos izraeli nőre támadt késével a palesztin támadó, akit a település biztonsági tisztje lelőtt. A rádió szerint közepesen súlyos sérülé­sek érték felsőtestén a megkéselt nőt, akit egy jeruzsálemi kórház­ba szállítottak. Vasárnap is két merénylet történt, az Otniel tele­pes faluban egy merénylő gyer­meke szeme láttára halálra késeit egy 39 éves nőt, majd elmene­kült. Korábban egy izraeli kato­nát próbált megkéselni egy pa­lesztin, akit agyonlőttek. (MTI) Választások lesznek Afganisztánban Kabul. Október 15-én tartják meg az elhalasztott parlamenti és a tartományi választásokat Af­ganisztánban -jelentette be Ah­med JuszufNurisztáni, az afgán választási bizottság elnöke. A régi törvényhozás ötéves man­dátuma tavaly júniusban járt le, de eddig nem írtak ki új választá­sokat. Ennek a biztonsági aggá­lyokon kívül az volt az oka, hogy a politikusok képtelenek voltak megegyezni, miként biztosítsák a szavazás tisztaságát a vitatott 2014-es elnökválasztás után. Asraf Gáni afgán elnök tavaly egy rendelettel az új választáso­kig meghosszabbította a jelenlegi parlament mandátumát. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Angela Merkel német kancellárnak legkésőbb már­cius végéig változtatnia kell a menekültválság megoldására irányuló politikáján - mondta Edmund Stoiber volt bajor kormányfő. A szilveszteri támadások és a menekültvál­ság kezelésének sikertelensé­ge miatt veszélyes helyzetbe került Merkel kancellár, mert a közhangulat romlik. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Süddeutsche Zei­tung című lapban megjelent inteijú- ban kiemelte, hogy a határok meg­nyitása a menekültek előtt „súlyos hiba” volt és válságba taszította az Európai Uniót, mert Németország „kész tények elé állította” a többi tag­államot és rájuk akaija kényszeríteni a menekültelosztási kvótát, holott ők nem akaiják követni a német utat. Angela Merkel szerint Törökország segítségével biztosítani kell az uniós külső határt és ott kell visszafordítani a határsértőket, de ennek a tervnek a megvalósítása nehéz és nagyon hosszú ideig tart, ezért „B tervre” van szükség. Ez csak a német határ biz­tosítása és a határátlépésre vonatko­zó jogszabályok érvényesítése lehet. A jogszabályok szerint pedig aki Ausztria felől jön, nem léphet be, mert biztonságos országból érkezik - fejtette ki Edmund Stoiber. Azt mondta, Merkel jelenlegi po­litikája „végzetes következmények­kel jár Németországra és Európára” nézve, ezért változtatnia kell, külön­ben a március 13-án három tarto­mányban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - tartandó helyi törvényhozási válasz­tás után elkerülhetetlen lesz az összetűzés a CSU és a kancellár ve­zette testvérpárt, a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) között. Merkel kitart a menekültválság megoldását célzó politikája mellett, és nem enged az irányváltást sürgető követelések­nek -jelezte tegnap Steffen Seibert, a német kormány szóvivője. Újabban a koalíciós társ szociál­demokraták (SPD) is nyíltan bírálják Merkelt, holott eddig támaszkodha­tott rájuk a menekültügyben. Német sajtójelentések szerint mindezt a kancellár is látja, és tudja, kevés ideje maradt saját elképzelésének megva­lósítására. Január közepére a kancel­lár népszerűsége 2011 ősze óta a leg­alacsonyabbra süllyedt, a CDU/CSU támogatottsága visszaesett, az Alter­natíva Németországnak (AfD) támo­gatottsága 10% fölé emelkedett, ki­kezdve az uniópártok uralmát a jobb­oldalon, és a lakosságban uralkodó véleménnyé vált, hogy az ország nem tud megbirkózni a menekülthullám­mal. A fordulat részben annak tulaj­donítható, hogy az észak-afrikai fér­fiak által szilveszterkor elkövetett szexuális zaklatások, rablások meg­menekulthullámmal Gyerekeket zaklattak Szexuális zaklatással gyanú­sítanak Németországban egy afgán menedékkérőt - írta tegnap a Bild lap. A17 éves fiú egy hannoveri uszodában molesztált egy 8 és egy 9 éves kislányt, valamint egy 18 éves lányt, aki értesítette a történtekről az uszoda veze­tőit. A menedékkérőt a rend­őrség , kihallgatta, majd sza­badlábra helyezte. (MTI) rendítették a társadalmat (megvan a kölni szexuális zaklatások első gya­núsítottja), sokak számára beigazol­ták a menekültekkel szembeni elő­ítéleteket. Részben pedig annak, hogy az új menedékkérők száma a tél ellenére a napi 2-3 ezres szinten sta­bilizálódott, ami jelzi, az uniós külső határok biztosítására és a Törökor­szág támogatására épülő Merkel-féle válságkezelés nem hozott áttörést. Napi ezerre kell szorítani az érkezők számát. Ez 90%-os csökkenést jelen­tene tavaly őszhöz képest, amit si­kerként értékelne a lakosság, és évi 360 ezer menekültet még lehet integ­rálni a társadalomba - véli Merkel a Welt am Sonntag lap szerint. Most Irán rakétaprogramja miatt büntet Amerika Amerikaiak tűntek el Bagdadban Bagdad. Fegyveresek raboltak el három amerikai állampolgárt frak fővárosában, Bagdadban. Rendőrségi források és a hír­szerzés egy tisztviselője meg­erősítette, a vasárnap eltűnt ame­rikaiakat elrabolták tolmácsuk otthonából. A katonai egyenruhát viselő támadók átkutatták a há­zat, fegyvert szegeztek rájuk, és őrizetükbe vették őket. Az USA együttműködik az iraki hatósá­gokkal az eltűnt amerikaiak megtalálása érdekében. Az iraki főváros biztonságáért főként síita milíciák felelnek, amelyeket Te­herán támogat. (MTI) Négy ukrán az áldozatok között Kijev. Négy ukrán van az Ouaga­dougoui terrortámadás és túszej­tés 29 halálos áldozata között, 3 nő és egy kilencéves fiú, mind egyazon család tagjai - adta hírül az ukrán külügyi tárca. Az egyik nő résztulajdonosa volt annak a kávézónak, melyet a szemben lévő szállodával együtt megtá­madtak a merénylők. A kávézó másik tulajdonosa az asszony olasz férje volt, aki szintén életét vesztette a támadásban. A 9 éves fiú közös gyermekük volt. Rajtuk kívül a feleség anyja és nővére is meghalt az al-Kaida észak-afri­kai szárnya által elkövetett Bur­kina Fasó-i terrorakcióban. (MTI) Irán jogtalannak nevezte tag­nap azokat a büntetőintézke­déseket, amelyeket Washing­ton rendelt el vasárnap 11 személy ellen, mert részt vet­tek Irán rakétaprogramjában. Teherán. „Az iráni balliszti- kusrakéta-program miatt bevezetett amerikai szankcióknak nincs sem jo­gi, sem erkölcsi alapjuk. Erről a programról nem feltételezhető, hogy képes nukleáris robbanófej célba jut­tatására alkalmas rakéta előállításá­ra” -jelentette ki a teheráni külügy­minisztérium. A tárca szerint „ezekre a bosszantó és propagandisztikus in­tézkedésekre az Iszlám Köztársaság úgy fog válaszolni, hogy a korábbi­aknál is intenzívebben folytatja jo­gos rakétaprogramját”. Az amerikai döntést azzal indokolták, hogy az iráni rakétafejlesztési program ko­moly fenyegetést jelent a térség és a világ biztonságára nézve. Az Irán ál­tal októberben felbocsátott Ernád ra­kéta 1700 km hatótávolságú, találati pontossága 500 méter, és 750 kg töl­tet célba juttatására alkalmas. Ilyen rakétával Irán csapást tudna mérni az általa ellenséges országnak tartott Iz­raelre. A döntést már korábban meg­hozták, de a bejelentését elhalasztot­ták, hogy ne tegyék kockára Iránban bebörtönzött amerikai polgárok sza­badon engedését. Irán szombaton szabadult meg a gyanús atomkutatási programja miatt kiszabott nemzet­közi szankcióktól. Rendeződött egy zárolt számla ügye is: az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, Teherán hozzáférhet 400 millió dol­lárjához és annak 1,3 milliárd dollá­ros kamatjához. A 400 milliós össze­get még 1981 -ben fagyasztották be. Iránban a februári parlamenti vá­lasztásokon indulni szándékozók kb. 60%-ának elutasították a jelentkezé­sét. „Országosan a 3 ezer reformer je­löltből csupán 30-nak a jelentkezését engedélyezték, ami 1%-nak felel meg” - mondta Hoszein Maracsi re­formpárti képviselő. Iránban február 26-án tartanak választásokat, ame­lyek kimenetele nagy jelentőséggel bír Haszan Róháni iráni elnök szá­mára. A haladó gondolkodású állam­fő szeretné, ha a törvényhozásban a konzervatív tábor helyett a mérsékel­tebb erők lennének többségben. (MTI) komphajó fedélzetén mintegy 2400 menekült érkezett Pireuszba, Athén kikötővárosába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának friss adatai szerint idén január 16-ig már 29 088 menekült érkezett Tö­rökországból a görög szigetekre. Rakétatalálat ért tegnap egy is­kolát Törökország délkeleti részén, a szíriai határtól nem messze, a Szí­riából indított rakéták egyikének becsapódása következtében meg- . halt az iskola egy női alkalmazott­ja, egy diáklány pedig megsebesült. Két másik rakéta az iskola melletti mezőn csapódott be a tartományi székhely, Kilis város iskolája mel­lett. A török hadsereg lokátorai szerint a rakétákat az Iszlám Állam terrorszervezet egyik szíriai előre­tolt állásából lőtték ki a határ menti Kilis tartományra. A térségben te­vékenykedő török katonai alakulat viszonozta a tüzet. (MTI) Itt még mosolyognak, ám később éles vita bontakozott ki Clinton és Sanders kö­zött az egészségbiztosítás reformjáról. Vasárnap esti tv-vitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívták fel a figyelmet: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders ver- monti szenátor és Martin O'Malley volt marylandi kormányzó. Clinton nem­egyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe. A politikusok az in­terneten feltett nézői kérdésekre is válaszoltak. A legfőbb kérdések a fegyver- viselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, ill. az adó- csökkentés, és az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. (tasr/ap) Menekültek ezrei jöttek Brüsszel/Ankara. Tanácsko­zást tartottak tegnap az európai uniós tagállamok külügyminiszte­rei, az ülésnek elsősorban a szíriai és az iraki helyzet kérdése volt a középpontjában. Az előbbi a hu­manitárius és menekültválság mi­att került terítékre, Irak esetében pedig a tárcavezetők megvitatták, hogy milyen módon lehetne a leg­hatékonyabban támogatni az egyes értékelések szerint a széteséshez közelítő iraki államot. Az iraki vál­ság súlyosbodása a térség stabili­tása szempontjából katasztrofális következményekkel járna, fokoz­ná a környező országokra és Eu­rópára nehezedő migrációs nyo­mást. Egyébként a statisztikák sze­rint nem lankad a menekültáradat, a rossz időjárás ellenére újabb migránsok érkeznek Törökor­szágból Görögországba: tegnap a görög parti őrség adatai szerint két

Next

/
Oldalképek
Tartalom