Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-14 / 10. szám, csütörtök
8 I KULTÚRA 2016. január 14.1 www.ujszo.com PENGE Jeruzsálem, Kafka... „Jeruzsálem nem olyan, mint más város, és azok, akik itt élnek, nem olyanok, mint más városok lakói ” - nagyjából ez az alaphangja a cseh-izraeli Viktor Fischl kötetének, melynek hőse az idézett mondatból kikövetkeztethetően maga a város és lakói. S valóban, a novellák elbeszélőjének - mert BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA mintha az egyes szám első személyben elmondott események egy mesélőt rajzolnának meg, még ha néhány esetben Dávid barátjának a történeteiről is van szó - legfőbb vágya az, hogy városa titokzatosságát, az Istennel való közelségét hangsúlyozza. Ugyanakkor általában véve nem mondható, hogy eltúlozná a pátoszt (csak helyenként). Köszönhető ez annak, hogy a szövegeket ironikus, könnyed hangnem jellemzi. Másrészt pedig annak, hogy elsősorban a mindennapi életben bekövetkező eseményekre koncentrál, amelyek olykor teljesen banálisak, máskor éppen ellenkezőleg, különlegességük adja meg, jeruzsálemségüket”. A banális történetek oly módon törnek fel mégis az ég felé, hogy a cselekmény egy csavarnak (csodának) köszönhetően gellert kap, vagy mondjuk az egyik szereplő különös módon közbeavatkozik, illetve a történetnek egy belső nézőpontból véghez vitt értelmezése mutat a transzcendens felé. Fischl prózáját a régimódi történetmesélés jellemzi, amit a Jeruzsálemhez kötődő titokzatosság, spiritualitás sző át. A nyelvet pedig olyan találó lírai megfogalmazások fűszerezik, mint például a következő: „ az élettel mindenféle átlátszó csövek kötnek össze, amelyekből lassan, alig észrevehetően csöpög,foly dogál valami a magasból, mint a múló idő". A kötet második része Kafka megidézésével olyan kontextust teremt, amely segít a Fischl- szövegek értelmezésében is. Mintha mindenben Kafka prózájának ellentétei volnának a napsütötte Jeruzsálem történetei, s a város olyan helyként mutatkozik meg, ahol Kafka és az ő cionizmusa is otthonra talált volna. Persze, ha a Kafka-életmű iróniájára gondolunk, értelmezésünkben egy újabb csavarral mi is egy jeruzsá- lemi történetet teszünk hozzá Fischl könyvéhez. Viktor Fischl: Kafka Jeruzsálemben. Fordította: Zádor Margit. Kalligram, Budapest, 2015. 240 oldal. Értékelés: 6/10 Í VIKTOR FISCHL KAFKA JERUZSÁLEMBEN RÖVIDEN A rendezőcéh díjesólyesei New York. Ridley Scott, Alejandro Inárritu, Adam McKay, Tom McCarthy és George Miller filmrendezőt is díjárajelölte kedden az Amerikai Rendezők Céhe (DGA). A legjobb rendezésért járó díjra McKay A nagy dobás című Wall Street-i komédiájával esélyes, McCarthy a Boston Globe tényfeltáró újságíróiról szóló Spotlight című munkájáért, Miller pedig a Mad Max - A harag útja című posztapokaliptikus akciómozijáért. Ridley Scott a Marson játszódó Mentőexpedíció megrendezésével került a mezőnybe, Alejandro Inárritu pedig A visszatérő című alkotásával. Az elsőfilmesek között Nemes Jeles Lászlót is díjára jelölte a rendezőcéh, amely idén először hirdet győztest ebben a kategóriában. (MTI) Az Arany Málna jelöltjei Los Angeles. A szürke ötven árnyalata és a Pixel című vígjátékot is jelölték az év legpocsékabb filmje kategóriában Arany Málna díjra. A legrosszabb filmek mezőnyében A Fantasztikus Négyes című szuperhősmozi, a Wa- chowski testvérek Jupiter fel- emelkedése című sci-fije, és A pláza ásza Vegasban című komédia is helyet kapott - jelentették be szerdán. Johnny Depp a Mortde- cai című komédiában nyújtott játékáért, Jamie Doman A szürke ötven árnyalatáért, Kevin James A pláza ásza Vegasban, Adam Sandler A cipőbüvölő és a Pixel, Channing Tatum pedig a Jupiter felemelkedése sztárjakéntjogo- sult a legrosszabb színész címére. A színésznők közül Katherine Heigl (Otthon, édes pokol), Dakota Johnson (A szürke ötven árnyalata), Mila Kunis (Jupiter fel- emelkedése), Jennifer Lopez (A szomszéd fiú) és Gwyneth Paltrow (Mortdecai) lett az Arany Málna díj jelöltje. A legrosszabb mellékszereplők díját mások mellett Eddie Redmayne (Jupiter felemelkedése) és Julianne Moore (A hetedik fiú) is elnyerheti. A legrémesebb rendezők közé sorolták Andy Fickmant A pláza ásza Vegasban című munkájáért, Tom Sixet a Human Centipede 3 című horrorért, Sam Taylor- Johnsont A szürke ötven árnyalatáért, Josh Tränket A Fantasztikus Négyesért, valamint Andy és Lana Wachowskit a Jupiter felemelkedéséért. Az Arany Málna díjakat február 27-én, az Oscar-gála előestéjén adják át. (MTI) A Netflixé a jövő? Mi változik Szlovákiában az internetes videotéka megjelenésével JUHÁSZ KATALIN Egy hete hazánkben is elérhető a leghíresebb online videotéka, a Netflix. Az amerikai kínálathoz képest az itteni még elég szűkös, de aki jól tud angolul és megelégszik az alap tévés csomaggal, az idővel akár le is mondhatja extra tévécsatornacsomagját, és havi 8-12 euróért annyi filmet, sorozatot nézhet a netán, amennyit akar. De vajon megváltoznak-e ezzel tévénézési szokásaink? ANetflix nem csak hozzánk tette be a lábát, egy időben 130 új országban vált elérhetővé, köztük Indiában, Oroszországban és Dél-Koreában, szóval komoly teijeszkedésről beszélhetünk. Tény, hogy ahol megjelenik, ott a torrentezés, az illegális letöltések száma jelentősen csökken. A szolgáltatás lényege, hogy a nézni kívánt tartalmat nem kell letölteni, nem foglal feleslegesen helyet a memóriában. Az applikáció nyomon követi a szokásainkat is, ha öt krimit néztünk meg egymás után, hatodiknak már magától ajánl fel egy hasonlót. A sorozatok évadainak minden epizódja elérhető, szóval nem kell várni egy hetet a folytatásra, egyszerre több részt is megnézhetünk. Ráadásul tévékészülékre sincs szükségünk, hiszen asztali számítógépen, laptopon, tableten, sőt okostelefonon is használható a szolgáltatás - bár ez utóbbi eszközt nem ajánljuk, mivel a filmnézés zabálja a kilobájtokat. A szolgáltatást bárki ingyenesen kipróbálhatja egy hónapig, aztán eldöntheti, előfizet-e rá. Szlovákia persze kis piac a Netflix számára, az itteni filmkínálat (ugyanakkora havidíjért) meg sem közelíti az amerikait, de a cég azt ígéri, folyamatosan bővíti majd a választékot. Abban a 60 országban, ahol eddig is elérhető volt a Netflix, naponta 125 millió órányi tartalmat néznek meg az előfizetők, akik jelenleg 65 millióan vannak. A cég persze nem lenne ilyen sikeres, ha csupán a nagy stúdiók által gyártott tartalmat forgalmazná. A teijeszkedés egyik alapja, hogy olyat kínáljon, amit máshol nem lehet megkapni, vagy csak jóval a netflixes sugárzás után. Jelenleg 36 saját gyártású, exkluzív sorozatuk van, köztük drámák, vígjátékok, animációs sorozatok, gyerekműsorok, de készítenek dokumentumfilmeket, filmeket és zenés műsorokat is. Legkedveltebb saját sorozatuk a House of Cards című politikai krimi, Kevin Spacey főszereplésével (ez nálunk egyelőre még nem elérhető), de népszerű a női börtönben játszódó Orange is the New Black, a Hemlock Grove című horrorsorozat, a Bloodlines, ami egy családi dráma, a Sense8 című sci-fi vagy a Longmire című krimiszéria. Jelenleg még sem szlovák, sem (Magyarországon) magyar feliratot nem kínálnak, a szinkron pedig ennél is elérhetetlenebbnek tűnik, úgyhogy angol nyelvtudás nélkül csak abban bízhatunk, hogy egyes tartalmakra németül akadunk rá. A cég képviselője szerint most azt figyelik, mit szeretnek, mit keresnek az angolul tudó szlovákiai netflixezők, mire kíváncsiak leginkább. Szóval a kereskedelmi tévéknek szerintünk egyelőre nincs félnivalójuk. Már csak azért sem, mert a fogyasztói szokások nálunk nagyon lassan változnak, és a technológiai újdonságokkal is óvatosabban ismerkedünk, mint a nyugati országok polgárai. Ráadásul valamennyi itteni intemetszolgáltató tévés tartalmat is kínál, ezért nyilván mindannyian kézzel-lábbal hadakozni fognak a streamelés drasztikus növekedése ellen, igyekeznek valahogy megnehezíteni a netflixezők dolgát. És bizony az is tény, hogy a kelet-közép- európai néző - mondjuk a svédekhez, hollandokhoz képest - eléggé elkényelmesedett, hozzászokott a szinkronhoz, nem szívesen olvasna feliratokat. Akkor sem, ha lennének. Tisztújítás a Jókaiban Móga Piroska és Mokos Attila az előadásban (Kiss Gibbó Gábor felvétele) Komárom. Holnap 19 órakor mutatja be Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátákát a Komáromi Jókai Színház. A darabot Parti Nagy Lajos feldolgozásában állította színpadra Keszég László. Nagy Ignác Tisztújítása a maga korának legsikeresebb eredeti magyar vígjátéka volt: a vérbeli választási szatírát 1843-ban mutatták be. A cselekmény szerint Arankának, a gazdag fiatal özvegynek két kérője is akad: a konzervatív Farkasfalvi Sándor alispán és a túlzó liberális Heves Kálmán ügyvéd. Az özvegy az udvarlóknak kiköti: a kezét annak adja, aki a tisztújításon az első alis- pánságot elnyeri. Közben viszont a mérsékelt és jellemes Tornyai Károly szolgabírót szereti, s nagyon bízik benne, hogy végül mindkét „versenyben” ő lesz a befutó. „A Tisztújítás bizonyos társadalmi folyamatokat figuráz ki, konkrétan a választás intézményét mutatja meg egy furcsa szemszögből - emelte ki Keszég László, a komáromi előadás rendezője. - Egy őrült történet, ahol a választás összefügg egy versengéssel egy nő kezéért. A produkció különlegessége, hogy szövegileg Parti Nagy Lajos frissített rajta, s így egy csodálatos nyelvi bravúr született. A mondatok teljesen régiesek, de egyértelműen a mi mai világunkra vonatkoztathatók. Az a fantasztikus - vagy sajnálatos -, hogy mióta Nagy Ignác megírta az eredeti művet, a közállapotok nem sokat változtak.” A Jókai Színház előadásában a főbb szerepekben Olasz István, Skronka Tibor, Móga Piroska m. v., Mokos Attila, Fabó Tibor és Bandor Éva látható. A díszletet Bozóki Mara m. v., a jelmezeket Sinkovics Judit m. v. tervezte, a zene Zságer-Varga Ákos m. v. munkája. (mb, as)
