Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-12 / 8. szám, kedd
RÉGIÓSPORT www.ujszo.com | 2016. január 12. 115 Ravasz Tibor Szerencsés Zoltán (Lelkes Vince felvételei) Társbérletben az élen ÁGH ISTVÁN Dunaszerdahely/Kisudvarnok/ Gél le. A dunaszerdahelyi területi bajnokság legfelsőbb osztályában, az AG Sport Ligában az őszi szezon befejezése után két labdarúgó, nevezetesen a kisudvarnokiak játékosedzője. Ravasz Tibor és a gelleiek támadója, Szerencsés Zoltán tizenhattizenhat találattal holtversenyben áll az élen a gólvadászok versenyében. Mindkét labdarúgó korábban a DAC-ban is megfordult, korukat tekintve még egyikük sem tartozik a veteránok közé. Ravasz Tibor az egyik bajnokaspiráns, Szerencsés Zoltán pedig a tabella 13. lépcsőfokán telelő gárda mezében került rivaldafénybe. A kisudvamoki szurkolók azt állítják, hogy Ravasz Tibor ősszel tizenhétszer rezegtette meg az ellenfelek hálóját... „Valóban így van. A balonyiak elleni összecsapáson, melyet egyébként 5:1 arányban nyertünk meg, a játékvezető gólomat játékostársamnak, Szalai Nándornak írta be. Ez a hivatalos. Később ugyan a sípmester megkérdezte, kijavítsa-e a jegyzőkönyben a hibát, de én erre nem tartottam igényt. Számomra a kollektíva sikere a legfontosabb” - erősítette meg értesülésünket az érintett. Maradjunk a tizenhat találatnál. Melyik volt közülük a legszebb, a legértékesebb, legemlékezetesebb? „A bakaiak elleni idényzáró 84. percében szerzett gólom volt a leglátványosabb, a legértékesebb, s egyben a legemlékezetesebb. A nehéz talajon, a szívós ellenfél elleni bajnokin gól nélküli állásnál kapásból a felső sarokba találtam. Az eredmény már nem változott. Otthon tartottuk a három pontot, nem szakadtunk le az előttünk álló kettőstől” - ecsetelte parádés és egyben három pontot érő löketét a félidei bronzérmes kisud- vamokiak meghatározó egyénisége. Szerencsés Zoltánnak több emlékezetes alakítás ragadt meg az emlékezetében. „A lúcsiak elleni idénynyitón dupláztam, vendégként nyertünk 2:0-ra. A 6. fordulóban 4:3 arányban diadalmaskodtunk Izsapon, ahol mestemégyest értem el. Az ekecs-apácaszakál- lasiak elleni találkozón egyenlítettem, ezzel pontot raboltunk. A tizenhatos vonalról csavartam a labdát a kapuba” - sorolta a legeket a huszonnyolc esztendős támadó, aki az idény végi leltározásnál nem csupán önmagát fényezte. - Természetesen sokat köszönhetek a csapattársaknak, akik az előkészítésben, gólpasszaikkal voltak a segítségemre. Javamra vált, hogy jókor voltam jó helyen” - fogalmazott a remek rúgótechnikájáról ismert csatár, aki kertelés nélkül kimondja, hogy nem szeret edzeni. A vérbeli gólvadász napjainkban minden szinten hiánycikk. Ami a tavaszi folytatást illeti, Ravasz Tibor nem tervez átigazolást, Szerencsés Zoltán azonban nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy tavasszal máshol folytatja. „Az őszi szezon befejezése után öt klubtól is megkerestek. Két ajánlatom felsőbb osztálybeli csapattól érkezett. Minden érdeklődőnek azt válaszoltam, hogy most pihenni akarok, januárban azonban foglalkozhatunk a témával” - árulta el a gelleiek őszi gólzsákja. A Centrum elsősége ÁBEL GÁBOR Palást. Kétezer-négy decemberében egy tucatnyi palásti sport- rajongó gondolt egyet, és megrendezte a Szeressük elnevezésű te- remfocitomát. Elsősorban azt kívánták elérni, hogy a karácsonyi eszem-iszomot követően a legnépszerűbb sportág imádói se feledkezzenek mega mozgásról, és megszabaduljanak az ünnepek alatt felszedett kilóktól. A nemes kezdeményezésből hagyomány lett, így legutóbb immár tizenegyedszer bonyolították le a mérkőzéssorozatot. „Szokásosan ismét nyolc csapat vehetett részt a megmérettetésben, amely ezúttal kilenc órán át tartott. A részt vevő csapatokon kívül többen is érdeklődtek, ám szigorúan tartottuk magunkat a hagyományokhoz, és több csapatot nem engedtünk indulni” - tájékoztatott Antal Géza főszervező, aki maga is pályára lépett. Két csoportba sorolták a résztvevőket, az egyes mérkőzések tizennégy percig tartottak. A Szeressük és az Öregfiúk gárdája eddig minden alkalommal a mezőnyben volt, igaz, az utóbbiak korábban FTC néven szerepeltek. Nem mindennapinak mondható a V Team összetétele, hiszen valamennyi játékos a Vinger vezetéknevet viselte. A családi csapatból Miro, Erik és Márk tűnt ki a góllövésben. A legbalszerencsésebb valószínűleg a Mačeta legénysége volt, amely pontveszteség nélkül végzett csoportja élén, egyetlen kapott góllal. Aztán a Clasic elleni középdöntős összecsapáson csupán gól nélküli döntetlenre játszott, s a továbbjutást eldöntő büntetőpárbajban az ellenfél volt eredményesebb. Apránként, lépésről lépésre menetelt viszont a Centrum, amely a csoportmérkőzéseken még halványabban teljesített, a közép- és az elődöntőben viszont már magabiztosan kerekedett felül ellenfelein. A döntőben pedig gólvágójuk, Andrej Jad’uď irányításával drámai ütközetben fektette két vállra az Öregfiúk csapatát. „Mintegy kétszázötven szurkoló fordult meg a nap folyamán a tornateremben, ők minden bizonnyal jól szórakoztak. A játékosok igyekezetével és fegyelmezettségével ugyanis nem akadtak gondok. Érdekes helyzet állt elő a díjkiosztásnál, mivel a góllövők csatájában holtverseny alakult ki. Mivel csak egy serleget készítettünk, azt a rangidős Zsóka Lászlónak adtuk át. Utólag kénytelenek leszünk egy másik trófeát is vásárolni, mert Ondrej Jadüd’ is megérdemli” - tette hozzá Antal Géza. Tornatények a Hírkosárban. Hagyomány lett a nemes kezdeményezésből (Szüllő Zoltán felvétele) HÍRKOSÁR ■ Labdarúgás SZERESSÜK TEREMTORNA A POLGÁRMESTER KUPÁJÁÉRT, Palást - A csoport: Clasic 10-V Team 3:5, g.: Mor- vay 2, Zsóka Marek, III. Vinger Miroslav 3, Vinger Erik, Vinger Marek; Centrum-Družstevník 0:0; Clasic 10-Centrum 2:1, g.: Morvay (öngól), Benčok, ill. Morvay; Družstevník-V Team 1:0, g.: Matyó: V Team-Centrum 0:4, g.: Jaďuď 3, Róm; Clasic 10-Družstevník 1:3, g.: Bartal, Hl. Lóska, Matyó, Kindrícz. A csoport végeredménye: 1. Družstevník 3 2 1 0- 4:1 7 2. Centrum 3 1 1 0 5:1 ! 4 3. Clasic 10 3 1 0 0 6:! ) 3 4. V Team 3 1 0 2 5:í 1 3 B csoport: Super-Mačeta 0:2, g.: Dankovič, Sádovský; Szeressük-öregfiúk 1:1, g.: Nanjas Richard, ill. Nanjas György (öngól); Szeressíik-Super 4:3, g.: Nanjas György 3, Miško, ill. Oszoli 2, Kiško; Mačeta-Oregliiík 2:1, g.: Sádovský 2, ill. Zsóka László; Super-Üregtiúk 1:2, g.: Kiss, ill. Zsóka László, Morvay; Mačeta-Szeressiik 2:0, g.: Sádovský, Matyó A csoport végeredménye: 1. Mačeta 3 3 0 0 6:1 9 2. öregfiúk 3 2 1 1 4:4 4 3. Szeressük 3 1 1 1 5:6 4 4. Super 3 0 0 3 4:8 0 Középdöntő: Oružstevnfk-Super 0:3, g.: Oszoli, Bém, Ja- kus; Centrum-Szeresslik 3:1, g.: Heimlich 2, Jaďuď, ill. Nanjas György; Clasic 10-Mačeta 0:0, büntetőkkel: 5:4; Öregtiúk-V Team 4:0, g.: Zsóka László 3, Morvay. Elődöntő: Super-öregfiúk 4:4, g.: Oszoli 2, Bém 2, ill. Zsóka László 3, Ferencz, büntetőkkel 4:5; Centrum-Clasic 5:2, g.: Jaďuď 3, Rom, Benčok, III. Zsóka Marek, Morvay.Mér- kó'zés a 3. helyért: Super-Clasic 2:2, g.: Zsóka Marek (öngól), Kiško, ill. Zsóka Marek, Morvay, büntetőkkel: 4:2. Döntő: Centru m-Öregfiúk 1:0, g.: Jaďuď. Díjazottak - legjobb kapus: Marian Steč (Mačeta), legjobb góllövők: Zsóka László (öregfiúk) és Ondrej Jaďuď (Centrum). (áb) Összekovácsolódás és két bajnoki pont J. MÉSZÁROS KÁROLY Ősztől újra visszatért az I. ligába a DAC férfikézilabdacsapata. Egyéves kihagyás után próbált pontokat gyűjteni a második vonal segyben legalacsonyabb szintű bajnokság nyugati csoportjában. Kettő összejött, de ez csak az őszi idény utáni hetedik, utolsó helyre elég. Két ponttal vannak lemaradva a Cífertől. Fodor Mihály vezetőedzővel a történteket boncolgattuk. Megérte visszatérni az I. ligába a DAC-nak? Sajnos más lehetőségünk nem volt. Ha kézi labdázni akartunk, csak ide térhettünk vissza, mert II. liga már nem létezik. Ott jobb helyünk lett volna, kevés edzéssel az lett volna ideális számunkra. De mivel nincs alacsonyabb osztályú bajnokság, csak ide nevezhettünk. Városunkban hosz- szú évekig volt férfikézilabda, minél hamarabb folytatni akartuk. Megpróbáltuk újra összerakni a csapatot. Mi volt a legnagyobb öröm az őszi idényben? A Cífer 26:25-ös legyőzése? Részben igen, de emellett volt három meccs, amely szintén jó volt, csak elvesztettük. Ha csak a játék szempontjából ítélem meg, akkor a Martin, a Malacky és a Vajnory elleni bajnoki sokkal szebb, érdekesebb és színvonalasabb volt, mint a győztes mérkőzésünk. A nézőknek is tetszett. Egyébként hullámzó teljesítményt nyújtottak a fiúk, ha nem úgy alakult az állás, ahogy vártuk, gyorsan feladták. A lőtt gólok száma szinte azonos a mezőny többi csapatának eredményességével, de a közel százzal több kapott gól a második legrosszabbul védekező csapathoz képest már nagyon szemet szúr. Baj volt a védekezéssel? Nagyon nagy gondjaink voltak. A heti két-három edzés kevés, van, aki csak egyre jött el. El kellett dönteni, hogy a rövid idő alatt mire fektetünk hangsúlyt. Mi a támadásépítéssel kezdtük, ezután, télen többet foglalkozunk a védekezéssel, mert valóban sok gólt kaptunk. Amióta újra I. ligás a DAC, azt tűzték ki célul, hogy ősszel rázód- jon össze a csapat. A nyolc vereség mit váltott ki a társaságban ? Minden meccs másképpen csapódott le a fiúkon. Könnyebben elviselhető a nagyon jóktól elszenvedett vereség, nem törte le őket. Lehangoló volt viszont a pöstyéni húszgólos kudarc a szerencsétlenül kiválasztott pótbíró közreműködésével. Nagyon rossz szájízzel hagytuk el a pályát, az megtörte a csapatot. Miben változott a társaság az őszi idény alatt? Kezdik érezni a fiúk, hogy van esélyük. Ha többet fognak edzeni, többször nyerhetnek, máshova juthatnak. Összekovácsolódott a csapat, felfrissültek a kapcsolatok, elindult a fejlődés. Egyelőre még kevésbé ízlik játékosaimnak a kemény kézilabda, erre még nem vagyunk felkészülve. A bajnokság kezdetekor is két őszi pontra számított? Nem. Bíztam ugyan a pontszerzésben, de nem tartottam valószínűnek, hogy sikerül. Nem voltunk teljesen képben az ellenfelekről, melyek játékoskerete időközben megváltozott. Inkább tavaszra vártam a pontokat. Februárban folytatódik a bajnokság. Van esélye eltűnni az utolsó helyről a DAC-nak? Bízom abban, hogy nem leszünk utolsók. Az alapszakasz után lesz még rájátszás, ahova bónuszpontokkal mehetünk. A folytatás mikéntje még kérdéses, de bármilyen lesz, méltó szerepet akarunk játszani az alsóházban.
