Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-11 / 7. szám, hétfő
4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. január 11. lwww.ujszo.com Az értelmiség önámítása TOKÁR GÉZA A kölni újévi zavargások pont úgy néztek ki, mintha a szélsőjobboldalinak bélyegzett publicisták írták volna az események forgatókönyvét: a rendőrség tehetetlenül szemlélte, amint egy népes, bevándorlókkal teli tömeg egy nyugati nagyváros utcáin molesztálja a nőket és elveszi az útjába kerülők pénztárcáját. Míg Németország lassan magához tér és lépéseket tesz, Szlovákiában Robert Fico meghirdette a totális háborút, a sajtó és a kávéházi értelmiség pedig magába zárkózott és teljesen tanácstalan. A kölni támadássorozat azért lett európai slágertéma, mert az erőszak- hullám súlyát egy tetszőleges szlovák, magyar, német vagy éppen angol ugyanúgy átérezheti. Többé-kevésbé azonos ugyanis a kulturális közeg, amelyben élnek. A társadalmilag elhallgatott vagy elfogadott bűncselekmények sora nagyon széles tájainkon, a biztosítási csalástól kezdve a fútballhuliganizmusig, de a csoportos szexuális molesztálás pont nem ezek közé tartozik. És összemosni a (valóban súlyos problémát jelentő és elhallgatott) családon belüli erőszak témáját a kölni esettel, majd erre hivatkozni, bagatellizálni annak a súlyát, hogy teljesen új problémák merültek fel a biztonságunk kapcsán, totális cinizmus. Teljesen mindegy, hogy a Kölnben és más német városokban erősza- koskodók csoportját hány százalékban alkották friss bevándorlók, illetve mennyi volt köztük az első-második generációs bevándorló. Az egészen biztos, hogy nem tudtak, vagy nem akartak alkalmazkodni az európai kulturális normákhoz - ezen lehet javítani a véres kardként körbehordozott, migránsok számára előkészített nőjogi képzésekkel, de ezek egyelőre elszigetelt programok, cseppnek számítanak a tengerben, a hatékonyságukat pedig semmi sem garantálja. A másik jelenség, ami mutatja az értelmiségi elit zavarát, hogy egyre- másra elhangzik az a fejlemények ismeretében egyre cinikusabbnak ható érv, miszerint Szlovákiát a jelenség úgysem érinti, hiszen ide nem is jönnek menekültek. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy nem a mi problémánk, semmi közünk hozzá. Az egy dolog, hogy Robert Fico a tőle megszokott gyomorforgató módon meghirdette a teljes háborút a migránsok ellen, akik nincsenek is itt. Ugyanakkor ha már annyira a Nyugat részének szeretnénk tekinteni magunkat, teljes jogunk kifejteni, hogy mit gondolunk a kultúránkról, az európaiságról, a Nyugaton történő dolgokról. A kölni eset kapcsán alapvető információkat elhallgatni az erőszakhullám mértékéről, amelyeket aztán a nyugati média pár nap tanácstalanság után már teljesen magától értetődő módon közöl, ugyanolyan mucsai bezárkózás és a tények ignorálása, amit egyébként a nyugatbarát értelmiség kér számon előszeretettel az euroszkeptikusoktól. Persze, aki beszél a témáról, az többé-kevésbé Robert Fico olvasatát erősíti, mivel mindenki más hallgat. De a média feladata nem a tények elhallgatása valamiféle magasabb politikai-erkölcsi cél miatt, hanem a korrekt informálás. Szlovákiában eljutottunk odáig, hogy az alapjaiban véve Európa-, de leginkább idegenellenes közeg Köln után nyitottabb és progresszívabb, mint a nyugatbarát elit. De a kampány időszak időnként produkál fura dolgokat. FIGYELŐ Nácizmust emleget a lengyel miniszter A lengyelekben a lehető legrosszabb képzettársításokat idézi fel, ha egy német politikus Lengyelország felügyelet alá helyezését sürgeti - fejtette ki Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter nyílt levelében, melyet Günther Oettinger német uniós biztosnak címzett. Ziobro a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos Frankfurter Allgemeine Sonn- tagszeitungnak adott interjújára reagált. Oettinger a jogállamiság megőrzésére szolgáló mechanizmus elindítását és Varsó felügyelet alá helyezését sürgette az Európai Uniónál, például a lengyel médiatörvény módosítása miatt. „Egy lengyel tiszt unokája vagyok, aki a második világháború alatt a földalatti Honi Hadseregben a német felügyelet ellen harcolt” - áll Ziobro levelében, melyben a politikus nagyobb visszafogottságot és objektiviz- must kér Oettingertől. Ziobro felháborodását fejezi ki, hogy a német biztos nem reagált, amikor a német média több napon keresztül nem tudósított a szilveszter éjszakáján több német városban elkövetett szexuális támadásokról. „A német média ezzel kapcsolatos cenzúrázása megdöbbentette a világot” - írja a lengyel politikus, hozzátéve, hogy hiába várta Oettinger reakcióját a tájékoztatás jogának ilyen kirívó megsértésére. „Arra a keserű következtetésre jutottam, hogy az Ön számára könnyebb más országokról, az ottani sajtó- szabadság fiktív veszélyeztetettségéről beszélni ahelyett, hogy a saját hazájában fennálló cenzúrát bírálja” - szögezi le a lengyel miniszter. A levélben a politikus több olyan esetet sorol fel, amikor szerinte az előző lengyel kabinet, a Polgári Platform (PO) kormánya a szólásszabadságot sértette. „Biztos úr, hol volt On akkor?” - kérdezi Oettingertől. Ziobro kilátásba helyezi: a lengyel parlament a következő hónapokban átfogó médiatörvényt dolgoz ki, amely demokratikusabb lesz, mint a német. A lengyel médiareform egyes uniós tisztségviselők, az Európa Tanács, valamint a nemzetközi újságíró-szervezetek éles tiltakozását váltotta ki. Az Európai Bizottság a biztosok következő tanácskozásán, január 13-án tart vitát ajogállamiság általános lengyelországi helyzetéről, ezen belül a médiareformról. (MTI) Ha fordul a rendőr A rendőr elsődlegesen azt csinálja, amire parancsot kap KOCUR LÁSZLÓ V annak dolgok, amelyek felett alapesetben csak csóváljuk a fejünket, ám a kontextus komoly többletjelentéssel ruházhat fel bizonyosjelenségeket. Ha valaki köp egyet az utcán, gyermekünkkel arra sétálva legfeljebb azt mondjuk, neveletlen. Ha egy futóversenyen teszi, ott ez teljesen normális. Ha viszont az angol királynő pozsonyi sétáján, az uralkodó lába elé, az botrány. így van ez a garamszentkereszti rendőrök szombati, kézifékes megfordulásával is. Ha - szerencsés módon! - nincs egy fedélzeti kamera a mögöttük haladó autók egyikében, még az is előfordulhatott volna, hogy szegény, becsületben megőszült sofőrt büntetik meg, mivel belehajtott a rendőrautóba. Fedélzeti kamerával ez már egy letagadhatatlan Facebook-poszt és hír az esti híradókban. Egy nappal a belügyminiszter emberarcú rendőrségről tett bejelentése nyomán pedig óriási pech. Azért állítjuk az egyén - aki nyilván becsülettel készült hivatására, akadémista korában talán még illúziói is voltak, és rendőrként biztosan nem igy szeretett volna bekerülni az esti híradóba - hibáját pellengérre, mivel iskolapéldája annak, micsoda szakadék tátong a rendőrségről folyó hivatalos kommunikáció és a rendőrség valós tevékenysége között. A rendőrségi állomány több mint húszezer fő, attól, hogy egy balfék megkülönböztető jelzések használata nélkül lefékez és megfordul egy szabályosan közlekedő jármű előtt, a maradék 19 999 még tudhat jól vezetni. E sorok egyébként erősen rendpárti szerzője így óvna az általánosításoktól, amelyek az esetről a közösségi médiában folyó kommunikációt jellemzik. Azt, hogy a struktúrán belül nincs minden rendben, több rendőri vezető is felismerte, ám aki teljes mellszélességgel vállalta, hogy tesz ellene, az a magányos cowboy, Jaroslav Spišiak volt, aki országos rendőrfőkapitányként úgy alakította át az értékelési rendszert, hogy proaktivitásra sarkallja a rendőröket. Ez nem is tetszett az állománynak, mivel a korábbi és máig érvényes statisztikai alapúnak sokkal könnyebb és kényelmesebb megfelelni. Spišiak rendőr-főkapitányságát azonban magával rántotta a kérészéletű Radičová-kormány. Buta posztszocialista szokás szerint kormány- váltás után az államigazgatásban is kádercserék vannak, Robert Kaliňák másodszor is leszerelte Spišiakot, az új értékelési rendszer pedig a kukába került. A rendőrség hierarchikus erőszakszervezet, parancsnoki lánccal. A rendőr elsődlegesen azt csinálja, amire parancsot kap. Ha olyan „főbenjáró vétséget” észlel, hogy a szembe sávban egy kivilágítatlan autó közlekedik, mérlegelnie kell, mi a fontosabb: hogy ezt a „társadalmi rendet veszélyeztető” állapotot mihamarabb, bármi áron megszüntesse, vagy hogy ne veszélyeztesse a közúti közlekedés többi résztvevőjét. A sebesen forduló rendőrt valószínűleg nem a hibaelhárítás olthatatlan vágya vezérelte, hanem a könnyen és gyorsan behajtható bírság, és a jó pont, amit érte kap (lásd még: értékelési rendszer). S bár nyilvánvaló, hogy egyéni mulasztást láthattunk, általános üzenete az, hogy a rendőrség elsődlegesen azt a feladatot végzi, amelyre az államhatalom használni szeretné őt. Bármi áron. A belügyminiszternek tehát vagy nem kellene hangzatos nyilatkozatokat tennie az emberarcú rendőrségről, hanem elismerni, hogy a „férfiak fegyverben” azért vannak itt, hogy bírságokat szedjenek be. Vagy ha a belügyminiszter komolyan gondolja, amit mond, akkor arról is tennie kellene, hogy az lehatoljon az állományba, az utolsó posztos rendőrig. Merkel a szív kancellárja helyett az erő kancellárjaként próbál fellépni a német sajtó szerint (Ľubomír Kotrha karikatúrja) Szervezett molesztálás Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint a kölni szilveszteri tömeges molesz- tá Iá sokat előre kitervelték. „Ha ekkora horda gyűlik össze bűncselekmények elkövetésére, akkor az valamilyen tervezett formában történhet. Senki se mondja nekem, hogy ez nem volt előkészítve” - fogalmazott a Bild am Sonntagnak adott inteijúban. Sürgősen ki kell deríteni, hogyan fajulhatott eddig a helyzet, s van-e összefüggés a más városokban történt, nők elleni támadásokkal. Felmerült a gyanú, hogy kiválasztottak egy dátumot, amikor sok ember gyűlik össze - mondta az igazságügyi miniszter. A tárcavezető fogad- kozott, hogy megvizsgálják a jogsértéseket elkövető menedékkérők kiutasításának lehetőséget. Mint mondta, a sok ártatlan menekült védelme érdekében következetesen felelősségre kell vonni a bűnözőket. Maas ugyanakkor óvott attól, hogy a támadásokból messzemenő következtetéseket vonjanak le a menekültek törvénytiszteletéről. Vannak statisztikai adatok a migránsok közötti bűnözési arányokról, és a számok azt mutatják, hogy azok ugyanolyanok, mint a német állampolgárok körében. Nincs arra utaló jel szerinte, hogy a migránsáradat következtében nőtt a bűncselekmények száma. A miniszter azzal vádolta az eu- roszkeptikus és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) parlamenten kívüli pártot és a Nyugat iszlamizálódása Elfen (Pegida) nevű német mozgalmat, hogy saját céljai elérésére használja a történteket. „Már alig várták az ilyen incidenseket” - mondta a miniszter, aki szerint fel kell lépni a jobboldali radikális felbujtókkal szemben. A Bild am Sonntag bizalmas rendőrségi jelentéseket idézve azt írta, észak-afrikai csoportok közösségi portálokon szervezték meg az akcióikat. Az elkövetők Kölnből és környékéről is érkeztek, de még a szomszédos országokból is. (MTI)
