Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-22 / 295. szám, kedd
www.ujszo.com | 2015. december 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Facebookmentes karácsonyt! Az internetes viták idővel torzíthatják realitásérzékünket TOKÁR GÉZA I nternetes világunkban percenként zúdulnak ránk új és új információk, egy részük az újságokon, hírportálokon keresztül, másik részük a szociális hálókon, ismerősöktől, általában személyes impulzus nélkül. Ha ezt a tempót néha nem lassítjuk le tudatosan, annak saját józan ítélőképességünk láthatja kárát. Akarácsonyjó apropó ilyen szusszanásra - már annak, aki megteheti. A közösségi hálózatok az utóbbi években már a kocsmai beszélgetések szerepét is átvették a vélemény- formálás terén, hiszen például a Fa- cebook a korábban zárt, önálló és félig-meddig elkülönült fórumokat is felszippantotta és a nyilvánosság elé lökte. A születésnapi jókívánságok és életbölcsességek mellett pár kattintással lehet véleményt formálni a megfelelő platformokon, vagy akár a saját üzenőfalunkon is bármiről, az eltitkolt amerikai katonai projektektől a településünk aktuális problémájáig, vagy belemerülni a kisállat- tenyésztés rejtelmeibe. A véleménycsere a konfliktusokra épít, mert azok jó hangosak és reakcióra késztetnek, de az interneten zajló vita azért eltér egy kocsmai beszélgetéstől. Kisebb az önkontroll, és azok is olvashatják a véleményünket, akiknek személyesen nem ecsetelnénk azt egy sör mellett. Emellett idővel torzítja realitásérzékünket a facebo- okos viták olvasása, hiszen aránytalanul sokat találkozunk aránytalanul kevés ember túl harsány véleményével. Ezeket a jelenségeket lehet irányítani a letiltásfunkciók módosításával, de a többségnek nincsenek ilyen ismeretei. Természetesen jó és szükséges is foglalkozni a közügyekkel, e tekintetben még passzív is a közeg. Vannak jó ügyek és fontos témák. Viszont néha fontosabb valamiféle egyensúlyt találni a közügyekkel életünkben, és helyén kezelni a minket érő ingereket. Az internetes szociális hálók kellő irányítás híján könnyen hangos piactérré változnak, ahol mindenki üvölt, és az kerül elénk, akinek van pénze hirdetésekre, vagy az átlagnál sokkal aktívabb. Ez a közeg nem feltétlenül inspiráló és a demokrácia esszenciája - ahol mindenkinek van szava -, hanem egy fárasztó környezet, ami kiiktatja a józan ítélőképességet és hosszú távon nem a közéleti aktivitást, hanem a közügyekbe való belefáradást idézi elő. Persze mindenkinél máshol van a határ, az ingerküszöb, és sokan a munkájuk miatt tudnak teljesen kiszakadni e környezetből. De a nyugalom ígérete miatt érdemes néha tartani egy kis szünetet. Karácsony van, ha véleményeket akarunk hallgatni, ott vannak a családtagjaink, hozzátartozóink. Jó eséllyel idő is jut rájuk. (Ľubomír Kotrha) LÖVÉSZÁROK Közösségünk karácsonyfája alá Két nap múlva karácsony. Az elcsen- desedés, a visszahúzódás, a nyugalom ideje. Minden évben egyszer az emberi jóság, az odafigyelés, a szeretet lesz úrrá néhány órára a keresztény kultúrához tartozó országokban. Márai az írta: „Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen azért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” Márainak ebben is igaza van. És nem lehet szeretet és tisztelet nélkül élni, legalábbis nem boldogan. Mindany- nyian keressük a szükséges arányokat az alkalmazkodás és az identitásunkhoz való ragaszkodás között. Mert közösség nélkül sem lehet élni. Mindnyájan tartozunk valahova, nemcsak saját döntésünk alapján, hanem a sors alakulása szerint is. És közösségeinkben, hovatartozásunkban szeretjük jól érezni magunkat. Karácsony ünnepe kiváló alkalmat ad arra, hogy megmutassuk szeretteinknek, fontosak számunkra. Az élet nagy rohanásában van egy ünnep, amely nemhogy alkalmas erre, hanem szinte belekényszerít mindenkit a jóságos szerepbe. Nagyonjól van ez így. Nem az ajándék nagysága és ára számít, hanem az érzés, amellyel átadjuk. Ez adja meg igazi értékét. A politikust nem éppen a béke és a szeretet prófétájaként tartják számon az emberek. A demokratikus politika, és annak főszereplője, a politikus ugyanis legalább annyira konfliktus- geijesztő, mint konfliktusmegoldó. 1989-ben szabad választást, politikai versenyhelyzetet akartunk. Ez viszont folyamatos véleményütközést, közéleti küzdelmet és kommunikációs fortélyokat eredményezett. De karácsonykor ez is értelmét és jelentőségét veszti. Mert életünket egy felsőbb érték hatja át és irányítja. Az ember egy kis időre felülkerekedik a külső erőkön, legyőzi a modem világ kihívásait, valóban emberré válik. Az egész év folyamán a politikai ringben csatározó politikus karácsony idején a család, a rokonok, ismerősök körében keresi szintén a „pihenőt”. Szeretteivel megnézi, mi van a karácsonyfa alatt. Ha mégis szabad ilyenkor közéleti gondolatot is megfogalmazni, akkor az csakis arról szólhat, hogy közösségünk képzeletbeli karácsonyfája alatt találjunk mindnyájan megértést, kölcsönös tiszteletet és a jövőbe vetett hitet. Meg természetesen színvonalas iskolákat, elkötelezett hagyományőrzést, létbiztonságot... A Magyar Közösség Pártja nevében e rövid írással kívánok mindenkinek áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag új esztendőt! Berényi József, az MKP elnöke Felnőni a feladathoz NAGYANDRÁS N em sok jóval dicsekedhetett a nemzetközi politikai porond 2015-ben. A gondok csak nőttek, a konfliktusok tovább éleződtek, a korábban ilyen helyzetekben kezdeményező Egyesült Államok pedig jóval passzívabb lett. Nagyon sokan, köztük az egyik szlovák hetilap is a hibát magában az amerikai elnökben látja, olyannyira, hogy a Týždeň az év legnegatívabb politikai személyiségének kiáltotta ki Barack Obamát. A világ demokratikusabb, vagy jobbiknak mondható fele ugyanis megszokta, hogy ha az elmúlt évtizedekben valahol komoly konfliktus volt, akkor azt az USA rakta rendbe, vagy legalábbis próbált valamit tenni. Ezekért természetesen mérhetetlen mennyiségű kritika érte az amerikaiakat, hogy egyáltalán miért avatkoztak be, miért pont akkor, miért épp úgy. A 2015-ös esztendő azt mutatta meg, hogyan néz ki a világ rosszabbik fele, ha az amerikaiak nem vesznek részt a korábbi mértékben a rendcsinálásban. A kelet-ukrajnai háborús konfliktus befagyott, megoldás továbbra sincs, legfeljebb a harcok nem olyan intenzívek, mint az év elején. Az Európai Unió gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot, de nem ez lesz az, ami meghátrálásra kényszerítheti Putyinékat, sokkal inkább a kőolaj árának mélyrepülése. Az EU nem egységes, nem támogatja eléggé az ukrán demokratikus erőket, az ország lassan teljesen kimerül. Ha az EU vagy az USA nem segít jövőre Kijevnek, az épphogy csak működő demokratikus rendszer bármikor összeomolhat. Ä menekültválság egyik legnegatívabb hozadéka talán éppen az, hogy az EU egyszerűen elfeledkezett az ukránokról. Hasonlóan fest a Szíriái konfliktus. Az amerikaiak nagyon visszafogott mértékben vesznek részt benne, Obama egyáltalán nem készül szárazföldi erők bevetésére. S közben hiába a nagy felháborodás és a nagy szavak a párizsi terrortámadás után, az Európai Unió tagállamai, de maga Francia- ország sem képes döntést hozni ebben a háborúban. Úgy tűnik, hogy a világon jelenleg az USA az egyetlen ország, mely egy háborús konfliktust meg tud állítani. Természetesen az oroszok is képesek lennének erre, de ők az elmúlt években csak háborút kezdeményeztek, vagy területeket foglaltak el. Tehát a kérdés az, hogy vajon megváltozik-e az USA hozzáállása a világhoz a jövőre esedékes elnökválasztás után, s ha nem, vajon az Európai Unió képes lesz-e legalább minimális mértékben növelni külpolitikai és katonai befolyását, vagy hagyja, hogy az US A visszavonulásával keletkező űrt, ha nem is teljes mértékben, de az oroszok, vagy akár a kínaiak töltsék be. Természetesen a változás nem lesz gyors, de első jeleit és magát az irányt már jövőre megtapasztalhatjuk. Ez persze csak akkor lehetséges, ha az EU nem lesz ennyire passzív és széthúzó. Hiszen gazdasági potenciálja alapján sokkal aktívabbnak kellene lennie a nemzetközi porondon, és akár mi is átvehetnénk az USA szerepének egy részét, de a folyamatosan belső konfliktusok miatt képtelen vagyunk erre. Éppen ezért a változást nem az amerikaiaktól, hanem magunktól várnám el. Itt az ideje, hogy az EU felnőjön a feladatokhoz. FIGYELŐ Új spanyol kormány: nehéz szülés lesz A kormányalakítás nehézségeivel, a lehetséges paktumokkal foglalkozik a parlamenti választásokról után a spanyol sajtó. Az Antenna3 tévécsatorna elemzése szerint a kormányzóképes többséget a választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) és a szocialista párt (PSOE) együttműködve könnyen megszerezhetné, ám ennek a paktumnak a valószínűsége igen kicsi, mivel a pártvezetők korábban ezt a lehetőséget elutasították. Sem a jobboldali, sem a baloldali pártok összefogása nem elég, hogy elérjék az abszolút többséghez szükséges 176 mandátumot. Vagyis mindenképpen szükség lesz a kis, többségében nacionalista pártok támogatására, hogy megalakulhasson a kormány - értékelte a helyzetet az Antenna3. Az ABC című konzervatív napilap úgy véli, Spanyolországnak stabilitásra van szüksége, de pillanatnyilag nem tűnik úgy, hogy ez megvalósulhat, kivéve ha a szocialisták az utolsó pillanatban „észszerűen és hazafiasán” cselekednek és támogatják a konzervatív kormányt. Erre viszont nem lát esélyt a lap, mert Pedro Sánchez, a szocialisták vezetője mindenre képes, hogy miniszterelnök legyen. Az El País megállapítja, négy olyan év után, amely során szembetűnő volt a politikai párbeszéd hiánya, a pártoknak vissza kell térniük a tárgyaláshoz, hogy le tudják küzdeni a gondokat. (MTI) „Fáj, de Orbánnak igaza volt" A magyar kormányra kritikusan tekintő Konrád György író a The New York Timesnak azt nyilatkozta, Magyarország bölcsen tette, hogy lezárta határait és megkongatta a vészharangot menekültügyben, ellentétben Merkellel. „Nem jó demokrata és nem hiszem, hogy jó ember” - mondta Orbán Viktorról. Ám úgy véli, abban igaza volt és Angela Merkel német kancellár tévedett, hogy hogyan kell kezelni a háború és szegénység elől menekülő migránsok kaotikus áradatát, ami Európa legkomolyabb krízise a II. világháború óta. ,^Fáj beismerni, de ezen a ponton Orbánnak igaza volt” - fogalmazott a 82 éves Konrád, aki hiányolja a közös európai erőfeszítést a menekültáradat megállítására. A lap szerint Orbán menekültpolitikáját - miszerint a görögöknél kellene megfogni az áradatot és le kéne zárni Európa külső határait - lassan más európai vezetők is felkarolják, és Orbán egyes mondatait visszhangozzák, bár nem olyan „csúnyán vicsorogva”, mint a magyar kormányfő. (hvg.hu)
