Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-15 / 289. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. december 15. KULTÚRA 117 A Star Wars titka - 10 pontban 1977, azaz az „ős" Csillagok háborúja bemutatója óta máshogy nézünk és máshogy készítünk mozifilmet H. NAGY PÉTER A Star Wars: Az ébredő Erő szereplői - John Boyega, Daisy Ridley és Adam Driver - gőzerővel reklámozzák a filmet a premierhéten (TASR/AP-feivéteiek) látták az űrfikcióba vetett hitüket. A hippik ugyanúgy kedvelték a filmet, mint a freakek. 5. Azóta máshogy nézünk és máshogy készítünk mozifilmet. A Star Wars előtt nem volt nagy üzlet a sci-fi, a film azonban megmutatta, hogy ez a műfaj életképes, ha megfelelően nyúlnak hozzá. A zsáner azóta is húzóágazat Hollywoodban, nélküle sem az Alien-szériára, sem a Harmadik típusú találkozásokra (és így tovább) nem irányult volna akkora figyelem, és - befektetőkedv hiányában - valószínűleg létre sem jöttek volna. 6. A filmtrükk a történetmesélés eszközévé vált. A nézőket nemcsak elképesztette a látvány, hanem azt is érzékelhették, hogy a film nem más, mint a tudomány (a technológia) és a művészet találkozása. Egyik sincs a másik nélkül. Számos rendező azóta ezt vallja a filmkészítés legfőbb elvének. A fénykard azonnal etalonná vált. 7. A film sikeresen alkalmazta a „hős utazása” modellt. Lucas egy olyan narratív sémát használt, mely fellelhető az archaikus művészetben és a mítoszokban, és azonnal felismerte, hogy*ezt a történetvázat át lehet tenni „egy messzi-messzi galaxisba” is. Luke Skywalker sztorijában olyan modellről van tehát szó, amely mindig bevált, és mindenki számára ismerős. (Erre az összefüggésre Joseph Campbell irányította rá a figyelmet.) 8. A Star Wars a western feltámasztásaként, új modem mítoszként kezdett azonnal funkcionálni. A legnagyobb celluloid mítosz, a western elhalása egyfajta űrt hozott létre, melyet Lucas története be tudott tölteni. Ezt persze észre kellett venni, Lucas számára azonban evidencia volt. 9. A Star Wars hollywoodi allegóriaként is értelmezhetővé vált szakmai körökben, és bár a film nem váltott ki különösebb kritikai hatást (inkább fanyalogtak a filmkritikusok), ez mégsem gátolta a történet számos rétegének feltárását. Ezek közül az egyik magáról a filmkészítésről, pontosabban a mögötte rejlő hatalmi struktúrákról szól. 10. A Star Wars és a témakiegészítők terjesztése minden idők egyik legsikeresebb médiamarketingje, piaci stratégiája volt, melynek a kereskedelmi hatása felmérhetetlenül nagy. Ha bemegyünk bármelyik üzletbe, biztosan látunk valamit, ami Star Wars kiegészítő (még a tejesdobozon is SW-figura van). Állítólag a SW-ereklyék száma kétszer annyi, amennyi ember él a Földön. Még olyan kiadvány is létezik, amely a film képrendszerének segítségével ismerteti meg olvasóival a Biblia tartalmát. (Minderről John Sutherland Sikerkönyvek című munkájában olvashatunk részletesen.) Elképzelhető, hogy valami kimaradt a felsorolásból, az viszont biztos, hogy - Sutherland szavaival élve - „akárcsak a hamburgert, a Csillagok háborúját is az egész család fogyaszthatja, a legifjabbaktól a legidősebbekig, nemre való tekintet nélkül”. Más megfogalmazásban: „a Csillagok háborúja elérte a Coca- Cola minden nemzedékre kiterjedő vonzerejét”. Dióhéjban ennyi a siker titka. Van egy fogadásom, hogy a szerte a világon e héten a mozikba kerülő, immár hetedik film (a Star Wars: Az ébredő Erő) megdönti az Avatar bevételi rekordját, és eléri a hárommilliárd dolláros álomhatárt. Ha elvesztem a fogadást, semmi probléma, nem ez lesz az SW univerzum záró darabja. Sőt. Kezdődik az új időszámítás... Húzz a lábadra egy csubakkát! A Star Wars és a témakiegészítők terjesztése minden idők egyik legsikeresebb médiamarketingje, piaci stratégiája. Felébredt az Erő... Szlovákiában és Magyarországon is péntektől vetítik a mozik a Star Wars-széria hetedik epizódját, s ennek apropóján újra aktuális egy fontos dilemma: mi a sorozat sikerének a titka? Az elmúlt három és fél évtizedben rengetegen próbálták megválaszolni ezt a kérdést. Hollywood legnagyobb premierje Történelme legnagyobb premierjét készítette elő az amerikai filmipar: bár a Star Wars: Az ébredő Erő tegnap csak három moziban, meghívott közönség előtt debütált Los Angelesben, mégazOscar- gálákra sem készültek akkora felhajtással, mint erre az eseményre. A Hollywood Boulevard ötháztömbnyi részét már csütörtök éjjeltől lezárták, és óriási, fehér sátrat építettek, amely alatt a híres hollywoodi sztárok vonulhattak a vetítések helyszínére: a Dolby Színházba (ahol az Oscar-gálákattartják), az El Capitan Színházba és a Kínai Színházba. A Kínai Színház előtt, amelyben 1977-ben az első SW-film premierjét tartották, december 5. óta sátoroznak a rajongók a december 17-i, csütörtök esti első előadásra várva. (MTI) Sokan pusztán egy nevet mondtak: George Lucas. Mások abból indultak ki, hogy sok tényező járult hozzá a dologhoz. És milliószám akadtak olyanok is, akik nem tudtak mit kezdeni a jelenséggel. A kérdésre pedig megadható a válasz; ráadásul az erre vonatkozó kontextus most is körülvesz bennünket. Az alábbiakban 10 pontban foglalnám össze a lényeget. 1. A Star Wars társadalmi jelenséggé vált, mely a 70-es évek Amerikájában - kétszáz évvel a függetlenségi háború és pár évvel a kínos vietnami háború után - megváltoztatta a háborúhoz való viszonyt. A kultúrakutatók egy része úgy fogalmaz, hogy a Star Wars újrateremtette Amerikában az igazságos háború mítoszát. 2. A Star Wars a hidegháború ideje alatt, az Apollo-program után levezette a technológiai szorongást. A csúcstechnológiával való szembesülés, az atomfenyegetés keltette nyugtalanságot ellensúlyozta a történet egy fontos eleme: a szepara- tisták képesek legyőzni a hightech birodalmat. 3. Az Erő koncepciója találkozott a New Age „filozófiájával”. Kellően misztikus és alaktalan ahhoz, hogy definiálhatatlan legyen, de nagyon hangzatos, ezért lehet vele dolgozni. A Force szó a Star Wars- rajongók kulcskifejezése lesz, amely egyben az összetartozást is reprezentálja. Ha az Erő velünk van, nagy baj nem lehet. 4. A Star Wars minden szubkultúrába képes volt betagozódni. A Star Trek például csak egy befejezett sorozatocska lett volna nélküle, a trekkerek azonban visszaigazolva Mesterkurzus Mártonfl Attila nyelvésszel MELLÁR DÁVID Pozsony. A Comenius Egyetem magyar tanszéke által szervezett Mesterkurzus című előadás-sorozat ez évi utolsó vendége Mártonf i Attila nyelvész-informatikus volt. Mártonfi Attila az MTA munkatársa, egyebek mellett társszerzője a Helyesírás című kézikönyvnek (Osiris Kiadó), valamint a Helyesírási diákszótámak (Korona Kiadó); Csűrcsavar címmel pedig hosszabb ideig nyelvi ismerettelj esztő műsort vezetett a Klubrádióban. A pozsonyi hallgatókat két, témáját tekintve önálló, ám egymást részben mégis átfedő előadással kápráztatta el. Az első a magyar helyesírás-történet motívumára épült: az előadó az állam- alapítás írásbeliségétől kezdődően vázolta a királyi kancelláriák és a huszita helyesírás, illetve a protestáns és a katolikus ortográfia jellegzetességeit; majd szólt a felvilágosodás korában előtérbe kerülő történeti szemléletek összecsapásának következményéről, a jottista-ipszi- lonista háborúról, valamint a reformkor egységes helyesírást sürgető kezdeményezéseiről. Végül áttekintette és röviden jellemezte a magyar helyesírási szabályzat eddig megjelent tizenkét kiadását, különös figyelmet szentelve a nagyobb elvi változásoknak, a lényegesebb újításoknak. A sok érdekes információ mellett ez a megfontolandó mondat is elhangzott: „A helyesírás önmagában nem törvényerejű, nem kötelező, inkább csak ajánlás, melyet különböző intézmények - az iskolák, a kiadók - tesznek számunkra kötelezővé.” A téma (helyesírás) kérdésköréből a forma (szótár) problémakörébe átforduló második előadás lexikográfiai jellegű volt: az előadó egynyelvű szótárakat mutatott be a használat és a készités szempontjából. Az első szótárszerű műtől, a Schlägli-szójegyzéktôl kezdődően a legkülönfélébb szótárakon keresztül (pl. A magyar nyelv teljes szótára, A magyar nyelv szóvégmutató szótára, Műszaki értelmező szótár, Közhelyszótár, A rendszerváltás szótára, A magyar nyelv nagyszótára) egészen a különböző online felületeken elérhető vagy egyelőre még elérhetetlen metaszótárakig jutott, kiemelve ezek lényeges tulajdonságait és sajátos vonásait. A szótárak használatával kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy a legfőbb problémát a szótári szövegek strukturáltsága és az összefüggések jelölésére szolgáló szimbólumok sokfélesége okozza: „Ennek az lehet az oka, hogy az iskolában az olvasás elsajátítása lineáris, nem pedig strukturált szövegeken történik, ezért bármilyen típusú szöveg értelmezésekor az elsődlegesen rögzült lineáris szöveg sajátosságaiból indulunk ki.” Az előadás végén a hallgatók a szótáralkotás bonyolult rendszerébe is betekinthettek, mégpedig a készülő József Attila-szótár kapcsán, melyen Mártonfi Attila jelenleg dolgozik. RÖVIDEN Juhász Ferenc búcsúztatása Budapest. Pénteken 12 órakor búcsúztatják Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költőt a Fiumei úti Nemzeti Sírkert ravatalozójában. (Az elhunyt kérése az volt, hogy jó barátja, Ferenczy Béni szobrászművész közelében helyezzék örök nyugalomra.) A december 2-án, 88. életévében elhunyt Juhász Ferencet Ágh István költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Konok Tamás festő, Csányi Vilmos etológus, író, Grecsó Krisztián író, Galkó Balázs színművész és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere búcsúztatja. (MTI)
