Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-30 / 299. szám, szerda

101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2015. december 30. | www.ujszo.com Tizenöt éve a színpadon a negyedi Napsugár Az egyházi dalokkal tudják a legjobban megérinteni a közönséget Az énekkar másfél évtizede a kulturális élet legfőbb és legaktívabb képviselője Negyeden (Képarchívum) SZAKÁL KINGA Helyi rendezvényeken, borkóstolókon, kórustalálkozókon lép fel az ónekkar. NEGYED A negyedi énekkar 2000-ben ala­kult, azóta működik. Minden évben megrendezik a hagyományos kará­csonyi koncertet. A Napsugár női kart Habán Márk, a helyi általános iskola nyugalma­zott zenetanára alapította. Az ének­kar tagjai volt tanítványok és a falu­ba férjhez ment asszonyok. Kezdet­ben egy-két fellépésük volt, ma már évente több mint hússzor állnak színpadra. 2008-ban, Habán Márk halála után, az egyik kórustag, Mé­száros Anna vette át a kar vezetését, és a zsérei női kar vezetője, Simek Viktor ajánlotta fel a segítségét, Mé­száros Anna tőle tanulta a karvezetés alapjait, ő lett a mentora. „Kikapcso­lódást jelentettek az énekkar veze­tésével felmerülő teendők, bár a heti két énekpróba és a kórusmüvek fel­kutatása, feldolgozása nagyon sok időt vesz igénybe” — vallotta Mészá­ros Anna, az énekkar vezetője. Egy­házi rendezvényeken, hagyomány- őrző esteken, borkóstolókon, eskü­vőkön és kórustalálkozókon lépnek fel. Néhány évvel ezelőtt a helyi ka­tolikus templomban karácsonyi koncertet adtak, amivel olyan nagy sikert arattak, hogy rendszeresítet­ték. Külföldi meghívásoknak is ele­get tesznek, főleg Magyarországon koncerteznek, de felléptek már Hor­vátországban is. A kórus kezdetben egyszólamú dalokat énekelt, ma már három szólamban énekelnek. Ver­senyekre, megmérettetésekre nem járnak. „A próbák és a fellépések azt is jelentik számunkra, hogy magunk mögött hagyhatjuk a gondokat, a fá­radtságot, hogy időt szakítunk egy Napsugár női kar Alakulás éve: 2000 Karnagy: Habán Márk 2008-tól: Mészáros Anna * Tagok: Bitter Erzsébet, Csiffáry Éva, Fördős Emília, Jancsó Gabriella, Juhos Mária, Kis Mária, Mészáros Arína, Morvái Éva, Pelikán Aranka, Tánczos Szilvia, Varga Mária olyan elfoglaltságra, amely növeli a lelki gazdagságot, felszabadít és boldoggá tesz” - mondta a karnagy. „Az egyházi darabokkal tudjuk a legjobban megérinteni a közönséget. Meggyőződésem, hogy a mai roha­nó, anyagias és profithajszoló, egyre borúsabb világban a Napsugár az, amely bearanyozza az utat és meg­mutatja, hogy sokat lehet tenni szükebb és tágabb közösségünkért” - tette hozzá Mészáros Anna. Legközelebb a somorjai Csali Gyermek-néptáncegyüttest mutatjuk be. Értékeink tárháza Egyre népszerűbbek az impróestek Nem színésznevelésről, hanem a felszabadult örömjátékról és a kreatív ener­giák mozgósításról szólnak az impróestek (Góndór László felvétele) BARTALOS ÉVA DUNASZERDAHELY Hungarikum és a Felvidék ma­gyar értékei címmel tartottak kon­ferenciát Dunaszerdahelyen. Van igény a helyi értéktárak megalapí­tására, ahonnan a Kárpát-medence értékei közé is bekerülhetnek a he­lyi különlegességek. „A kétezres évek elején civil kezdeményezés indult Magyarországon, hogy megtalálja és továbbörökítse az it­teni értékeket. Célunk az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni és erősítem a mozgalmat” - közölte Földesi Péter János, a magyaror­szági földművelésügyi minisztéri­um hungarikum-föosztályának szakmai programvezetője. Varga Péter, a konferenciát szervező Gaz­da Polgári Társulás elnöke el­mondta, októberben a Gazda PT, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megalapították a Felvidéki Magyar Értéktárat és az értéktárbizottságot. ,,Fontos, hogy megalakuljanak a helyi értéktárak, sok bekerülhet a felvidéki értéktárba - nyilatkozta Varga Péter. - Építészeti emlékek, a komáromi erőd, a ftileki vár, a kis- géresi borospincék, jelentős sze­mélyiségek, köztük Selye János és Mikszáth Kálmán.” A helyi érték­tárakból a felvidéki magyar értékek közé, onnan a Kárpát-medence ér­tékei sorába kerülhetnek a külön­legességek. „Sok rendezvényt szerveztünk, bekapcsoltuk a ma­gyarlakta vidéket a programba. A Csallóköz nagyon aktív, de az Ung- vidéken is gyűjtik az értékeket” - folytatta Varga. A Szlovákiai Ma­gyar Művelődési Intézet vezetője a hazai értékek digitalizált adatbázi­sát mutatta be, melyben mintegy húszezer adatot tárolnak. Jövőre tovább bővül az adatbázis. „Tizen­hét adatbázis van összekötve a te­lepüléslistával. Januártól elérhető lesz az értéktár-adatbázis és az ér­téktárbizottságok adatbázisa is” - mondta Huszár László. Az érdek­lődők az ertektar.sk honlapon tájé­kozódhatnak. BARTALOS ÉVA A rögtönzéssel új készségeket fejlesztenek a résztvevők, amelyeket a mindennapi életben is felhasználhatnak. DUNASZERDAHELY A. városi művelődési központban levő NFG Klubban rendszeresen lelkes amatőr színészek és kíváncsi laikusok gyűlnek össze improvizá­ciós estekre. A Kor - Kötetlen Rög­tönzések célja a szabadidő interak­tív eltöltése és a kreatív energiák fel­szabadítása. „Kör Kötetlen Rögtönzések a jú­niusban megtartott fesztivál neve, Dunaszerdahelyen viszont 2012-ben tartottam először Intro impróestet. A játék öröme színpadra vonzotta az embereket, itt kezdők is érdeklődhet­nek a tévéből ismert Beugró vagy a Partička által képviselt műfaj iránt” - mesélt a kezdetekről Benes Tarr Csil­la, a foglalkozások vezetője. Körül­belül két éve rendszeresen szervez improvizációs esteket a klubban. „Ez egy közösségfejlesztő csoportterápia. Nem színészek neveléséről szól, ha­nem a felszabadult örömjátékról és a kreatív energiák mozgósításáról” - folytatta Benes Tarr Csilla. A részt­vevők a tévéből ismert és a foglalko­zásvezető által átalakított helyzet- gyakorlatok segítségével kiléphetnek a komfortzónájukból és új képessé­geket fejleszthetnek ki. „A résztve­vők olyan tapasztalatokat szereznek, amelyeket a mindennapi életben is felhasználhatnak. Az improvizáció­val fejlődik a humorérzékük, a spon­taneitásuk és a reflexeik” - mondta Benes Tarr Csilla, aki a hónap elején a Fókusz Diákszínpad 45. jubileumi műsorán a fiatalabb korosztálynak is bemutatta az improvizáció világát. A vezetőtől megtudtuk, bár szü­kebb réteget érdekel a színház és azon belül az improvizáció, több korosztályt is meg tudnak szólítani. „Mindig változik a csapat összeté­tele, a szűkebb csoport tíz-tizenöt emberből áll” - mondta a foglalko­zásvezető. Hozzátette, végzős alap­iskolások és felnőttek is járnak az improvizációs estekre. „Éz az est nem a passzivitásról szól, interakció nélkül nem jön létre a produkció” - közölte Csilla. Októberben létrehozták a Felvidéki Magyar Értéktárat (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom