Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-30 / 299. szám, szerda

8 KULTÚRA 2015. december 30.1 www.ujszo.com Akiket 2015-ben elveszítettünk JUHÁSZ KATALIN Az idei évben is számos nagy formátumú művésztől kellett örökre búcsút vennünk. Az alábbiakban a hosszú veszteséglistáról válogatunk. Január 12-én, 75 éves korában el­hunyt Jeleňa Obrazcova világhírű orosz operaénekesnő. Még diákként, 1963-ban debütált a moszkvai Bolsoj színpadán. Több mint 80 klasszikus és kortárs opera nagy szerepeit éne­kelte. Olyan karmesterekkel és part­nerekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Herbert von Karajan és Plá­cido Domingo. Demis Roussos, a hetvenes évek görög popikonja január 25-én, 68 évesen távozott az élők sorából. Már az Aphrodite’s Child együttessel vi­lágszerte népszerűvé vált, későbbi szólólemezei pedig több mint 50 mil­lió példányban keltek el. Március 28-án, 80 éves korában hunyt el Miroslav Ondŕíček világhírű cseh operatőr, aki Lindsay Anderson, Mike Nichols és Penny Marshall filmjeinek képi világát te­remtette meg. Legfontosabb munkáit azonban Milos Forman oldalán for­gatta (Egy szöszi szerelme, Tűz van, babám!, Hair, Amadeus, Valmont). Kétszer jelölték Oscar-díjra. Mindössze 59 év adatott meg Pap Verának, aki április 9-én hunyt el hosszú betegséget követően. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érde­mes és kiváló művész 36 éven át volt a Vígszínház tagja. Több mint 40 filmben és tévéjátékban szerepelt (A névtelen vár, Csapd le csacsi!, Dögkeselyű, Uram-isten, Roncs- film). Még főiskolásként kapta első főszerepét Gábor Pál Angi Vera című filmjében, amelyért 1980-ban a chi­cagói filmfesztiválon elnyerte a leg­jobb női alakítás díját. Április 13-án hunyt el Günter Grass német író. Már első, 1959-es regénye, A bádogdob világsiker lett. A müvet sokan obszcénnek minősí­tették ugyan, de többen vannak, akik a huszadik század egyik legjelentő­sebb regényének tartják. Két folyta­tása is készült (Macska és egér, Ku­tyaévek), így állt össze a Danzig- trilógia, Grass tisztelgése szülőváro­sa, a mai Gdansk előtt. 1999-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. B.B. King, „a blues királya” május 14-én, 89 évesen halt meg. Gyermek­korától zenélt, új rajongókat szerzett a bluesnak, és gitárosok generációira gyakorolt nagy hatást. Több mint hetven lemeze jelent meg, fénykorá­ban évente 300-nál is több fellépést vállalt. Összesen 15 Grammy-díjat és Grammy-életműdíjat is kapott. / I Pap Vera utolsó színpadi szerepé­ben, a Fátyolban (Fotó: SzkárossyZsuzsa) 93 éves korában, június 7-én távo­zott az élők sorából Christopher Lee. A fiatalabbak Doku grófként ismer­ték meg a Star Wars-szériában, Sza­rumánként A Gyűrűk Ura- és A hobbit-trilógiában. Tim Burton több filmjében is szerepelt, köztük az Ali­ce Csodaországban és Az Álmos­völgy legendája címűekben. Elnyerte a brit filmakadémia legrangosabb el­ismerését, a BAFTA-tagságot. Június 29-én, életének 91-ik évé­ben elhunyt Ladislav Chudík szlo­vák színházi és filmszínész, akit a magyar közönség leginkább a Kór­Ladislav Chudík (Fotó: TASR) ház a város szélén című filmsorozat Sova doktoraként ismert. Élete egyik utolsó alakítását is ennek a sorozat­nak a második folytatásában, a 2008- ban forgatott Kórház a város szélén - újabb sorsok című tévéfilmsorozat­ban nyújtotta. 75 éves korában, július 31-én hunyt el Sinkó László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. Diploma után a debreceni Csokonai Színházhoz, majd a Nemzeti Színházhoz szerző­dött. 1982-ben a magyar színházi éle­tet felpezsdítő Katona József Színház alapító tagja volt. Számos filmben, tévéjátékban is szerepelt (Vivát, Be- nyovszky, Hajnali háztetők, Az új földesúr, A hídember). Augusztus 25-én, 92 éves korában távozott közülünk Fejes Endre Kossuth-díjas író, akit Rozsdatemető című regénye tett híressé. Következő műve, a Jó estét nyár, jó estét szere­lem, amelyben egy megtörtént bűne­setet dolgozott fel, szintén hatalmas siker lett. Viktor, a „görög diploma­ta” történetéből zenés színpadi mű, sőt tévéfilm is született. Fejes a mun­kások, a kisemberek írója volt. Életének 72. évében szeptember 8- án elhunyt Harangozó Teri táncdal- énekes. Az 1965-ös Ki mit tud? fel­fedezettje volt, egy évvel később ő lett Magyarország első aranylemezese a Minden ember boldog akar lenni című dallal. 1968-ban és 1969-ben máso­dik helyen végzett a Táncdalfeszti­válon, a Sose fájjon a fejed és a Sze­retném bejárni a földet című dallal. Október 6-án, 93 éves korában el­hunyt Göncz Árpád író, műfordító, a rendszerváltozás utáni Magyaror­szág első köztársasági elnöke és legnépszerűbb politikusa. Alkotó művészként olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel re­génye jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Juhász Ferenc kétszeres Kossuth- díjas költő 87 évesen halt meg de­cember 2-án. Már első versesköteté­ért (Szárnyas csikó, 1949) Baum- garten-díjjal jutalmazták. Huszonkét évesen megkapta a Kossuth-díjat. Az 1956-os események tragikus végki­fejlete mélyen megrázta, depresszi­óba esett. Ezután tíz éven át nem tar­tottak igényt írásaira. 1965-től azonban sorra jelentek meg kötetei. Verseit tucatnyi nyelvre fordították le, 1973-ban másodszor is Kossuth- díjas lett. Egy alkalommal az iro­dalmi Nobel-díjra is felterjesztették. December 15-én, életének 76. évé­ben elhunyt Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, klariné­tos, a világhírű Benkó Dixieland Band alapítója. Az együttes minden díjat elnyert, amit Magyarországon és külföldön kaphatott. Mintegy 1800 felvétele van, köztük legalább 500 örökzöld dallam. Meghalt Lemmy A rock elpusztíthatatlan, a le­gendás rockerek azonban sajnos nem. Hetvenéves korában meg­halt Lemmy Kilmister, a brit Motörhead frontembere. A rák egyik ritka, különösen agresszív fajtája végzett vele, amelyet csupán két nappal azelőtt diag­nosztizáltak nála. A trió február 17-én koncertezett volna Po­zsonyban, fennállása óta elő­ször. Szlovákiában csak egyszer léptek fel, 2003-ban a Rima­szombat melletti kurinci tó part­ján rendezett Rock Pop Corgoň fesztiválon. A Motörhead rock­történeti jelentősége óriási, ze­nei hatása szinte felbecsülhetet­len. Nélkülük valószínűleg nem lenne thrash metál, de a speed metál is másképp hangzana. Lemmy az utolsó nagy ikonok egyike volt, 1975 óta folyama­tosan cserélődtek körülötte a társak, de a triófelállás és az élő fellépések elsöprő energiája vé­gig megmaradt. A Motörhead szinte folyamatosan turnézott. Az első komolyabb kényszerpi­henőt 2013 -ban kellett tartaniuk, amikor Lemmy szívproblémái miatt valamennyi nyári feszti­válfellépésüket kénytelenek voltak lemondani. (juk) Lemmy Kilmister (1945-2015) (Fotó: TASR/AP) ANKÉT MIT HOZOTT A PÁLYÁJÁN 2015? Ml VOLT A LEGEMLÉKEZETESEBB KULTURÁLIS ÉLMÉNYE? Laboda Róbert Dobsa Tamás • néptáncos, Ekecs-Apácaszakállas Eddig ez volt a leg­sikeresebb évünk a Kuttyom- fitty Társulattal. Számok­ban: 150 fellépés, 2 új be­mutató, 2 önálló CD. Olyan helyeken léphettünk fel, mint a Művészetek Völgye vagy a Hagyományok Háza. Az eltáncolt cipellők című darabunk pedig megélte a 100. előadást, ami önmagá­ban is csodás. A sok elfoglaltság mellett idén is eljutottunk nézőként színházi előadásokra, csalá­dostul, ami nagyon fontos. Olyan darabokat láttunk, mint A dzsungel könyve (a Komáromi Jókai Színház­ban), a Rükverc (a kassai Thália Színházban), a Túl a Maszat-hegyen (a budapesti Vígszínházban). Remé­lem, az új évben is lesznek hasonló élményeink. Grendel Lajos író, Pozsony B három könyvön is dolgozom, hosszabb időt vesz igénybe. Egy regény, az irodalomtörténet bővebb kiadása és egy önéletrajzi kötet a Kalligram Kiadó részére. De még az elejénél tartok. Úgyhogy bőven el vagyok látva munkával. Hála Istennek. Hamarosan megjelenik a legújabb novellás kötetem. Folytatom a barangolást a 20. századi irodalomtörténe­tünkben. Főleg a Britannica Hungarica nagylexikon alapján, ez ugyanis a legjobb, legátfogóbb kézi­könyv. Most Bánfly Miklós Erdélyi története számomra a legizgalmasabb. Ajánlom mindenkinek. Angel Judit művészettörténész, Budapest Teljesen leköt a tranzit.sk nonprofit kortárs művészeti kezdemé­nyezés, melynek vezetője vagyok. 2015 az új pozsonyi hely- I szűrünk bejáratásának és ! interdiszciplináris progra- I műnk elindításának éve volt. Hat nemzetközi kiállítást, j egy köztéri projektet, egy nemzetközi szimpóziumot, i számos egyéb eseményt rendeztünk, és két kortárs művészeti kiadványt jelen­tettünk meg. Több emlékezetes élmé­nyem is volt. Gondolok a Velencei Biennále belga, német és litván pavilonjaira, a budapesti Off Biennáléra, a Privát Nacionalizmus pro- ! jekt pozsonyi és budapesti I változataira, valamint az j aradi R.E.M.X. médiaművé­szeti kiállításra. tanár, slammer, Komárom A legemlé­kezetesebb kulturális élmé­nyemet 2015-ben is a diák­jaimnak köszönhetem. Ötödik éve működik a komáromi Mun­ka Utcai Alapiskolában a Pogácsakedvelők színj átsző csoport, s azóta tart ez az idillikus állapot. Nagyon jó látni, átérezni, ahogy az alapiskolás tanulók nyitnak a színház felé. Rengeteg örömteli pillanatot tudnak szerezni az előadásunk előtt, közben és utána is. Őszinte és szívmelengető! A 2015-ös év nekem renge­teg új barátságot adott, föld- hözragadtságot és nagyobb alázatot a folytatáshoz. Csak köszönni tudom ezt az évet! Molnár Imre történész Budapest, Pozsony 2015 a Pozsonyi Magyar Intézet élére való kineve­zésemet hozta magával. Azzal is szeret­nék lelkiismeretem szerint a legjobban megfelelni e számomra rendkívül meg­tisztelő feladatnak, hogy műsorainkkal, rendezvé­nyeinkkel egy-egy rövid időre alkalmat adjunk a megpihenésre, a lelki-szel­lemi töltekezésre, a minket körülvevő világ dolgai felett való eltöprengésre. Intéze­tünk küldetésében Magyar- ország szellemi, kulturális gazdagságának, vonzere­jének bemutatása mellett a magyar-szlovák párbeszéd folytatása is kiemelt feladat. Tisztában vagyok azzal, hogy egymagám sokra nem vagyok képes, ezért mindkét célkitűzés megvalósításában számítok a jó ötletekre, elképzelésekre elsősor­ban azoktól az ismerős és ismeretlen jóakaróktól, akiknek nem közömbös, hogy milyen magyarságkép van jelen ma Szlovákiában, s akik javítani szeretnének a magyar-szlovák viszony mai helyzetén. Az év legszebb kulturális élménye számomra Szarka Tamás Éden földön című musicaljének bemutatója volt a budapesti Nemzeti Színházban. A cselekmény elmesélése helyett csak any- nyit, hogy Szarka Tamás leg­újabb színpadi alkotásában benne van szülte minden, ami egy jó darab átéléséhez kell. Az előadás életünk, civilizációnk fonákságaival szembesít bennünket, s ezzel együtt felemelni, lelkesítem, örömet szerezni és végső so­ron, mint a Ghymes együttes zenéje általában, valahol legbelül gyógyítani tud bennünket. Szívből ajánlom mindenkinek, aki örülni sze­retne Szarka Tamás legújabb műalkotása sikerének. (juk, tb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom