Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-28 / 297. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2015. december 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A lehetőségek éve Ha a tapasztalatról van szó, akkor 2015-nek sokat köszönhetünk VERES ISTVÁN I llik ám pozitívat írni így év végén, nem összezúzván szilánkokra az ájtatos ünnepi hangulatgömböt, polgártársaink aktuális szkafanderét. A szkafander egyébként, amellett, hogy segít életben maradni az adott közegben, gátolja viselőjét a tapasztalásban, hiszen kevesebbet enged érezni a környezetünkből, mint mondjuk a tyeplákinadrág. Igen, tessék csak nyugodtan felháborodni, az volt itt az imént leírva, hogy tyeplákinadrág. Idegen szó, amely nyelvünknek már része, ugyanis ebben az alakban is használjuk. Pont, mint a szkafander. Ha már tapasztalás, akkor a 2015-ös évnek sokat köszönhetünk. Sok szép lehetőséget a megismerésre. A megismerés pedig, mint tudjuk, okosodásunk fő eszköze. Aki nem ismer meg új dolgokat, nem lesz okosabb. Jönnek a példák. 2015 első hónapjaiban nagyon megijedtünk, mert népszavazást tartottak a.. .miről is? Valami a melegekjogaival. Ki emlékszik már? Mindegy, csak hát ijesztő volt, hogy a melegeknek valamit meg akartak engedni, vagy tiltani, vagy mi a jó ég, szerencsére már vége. Szóval lehetőségünk volt kicsit jobban megismerni azoknak az életét és problémáit, akik olyanok, mint mi, csak egy kicsit mások. Éltünk a lehetőséggel? Vagy csak az észt osztottuk? Utána jöttek az igazi melegek, nyári hőség ugye, és lehetőségünk nyílt megtapasztalni, milyen az élet , időnként a mediterrán térségben. Jó kis lehetőség volt ez is. Aztán jöttek a menekültek. Kicsit sajnáltuk őket, mert hát mégis, menekülnek. Nem sokkal később már nem ők jöttek, hanem a mig- ránsok. Őket már nem sajnáltuk, mert ők ugye csak migrálnak. És migrálnak azóta is. Lehetőségünk volt jobban megtudni, kik ők és miért csinálják, amit csinálnak. És lehetőségünk volt, és van elképzelni, mi mit csinálnánk a helyükben. Rángatnánk-e mérgesen a kerítést, ha menekülés közben bezárnának egy táborba. Eldobnánk-e például a szemetet, ha a kilencedik országon áthaladva a kilencedik ország kormánya leszállítana a vonatról, amely a tizedik ország felé visz, és gyalog kellene tovább mennünk. Aztán lehetőségünk volt, és van átérezni, milyen az, amikor milliókat költ el valaki, megveszi a világ legjobb focistáit, de mégsem tud nyerni, mint a Manchester United Louis van Gaallal. Jó kis lehetőségek voltak. Éltünk velük? Nem baj, jövőre jönnek újabbak, nehezebbek.- Úgy vártam a karácsonyt, tele vannak a kukák kajával! (PeterGossányi rajza) Arab feliratozást a német államfő beszédéhez! Feliratozni kellene arab nyelven és a németországi menedékkérők további nagy csoportjainak nyelvén a német államfő karácsonyi és a kancellár újévi televíziós beszédét - vetette fel a bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős német államminiszter. Aydan Özoguz a Bild című lapnak kiemelte, hogy a menekültek jelentik az év témáját, és „szép lenne, ha ők is érthetnék, hogy mi ebben az országban hogyan éljük meg a helyzetet”. Ezért érdemes lenne a köz- szolgálati televíziók médiatárában idegen nyelvű feliratokat mellékelni a szövetségi elnök televíziós beszédéhez és a kancellár újévi üdvözletéhez. A felvételekhez például arab, fárszi (perzsa, az irániak nyelve), pastu (Afganisztán egyik hivatalos nyelve) és tigrinya (Eritrea hivatalos nyelve) feliratokat kellene készíteni - mondta az államminiszter. Nem ártana angol vagy francia felirat sem, mert akkor talán más uniós államfők is figyelmesen meghallgatnák Joachim Gauck államfő és Angela Merkel kancellár beszédét - mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa. Joachim Gauck beszédét december 25-én este sugározta az országos közszolgálati televízió, egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a tévé médiatárában feliratozással lehet-e megnézni. Az elnök beszédében nyílt vitát sürgetett a menekültválság kezeléséről, és hangsúlyozta, hogy a vita nem az „együttélés zavara, hanem a demokrácia része”. Ugyanakkor a gyűlölködés és az erőszak nem legitim eszköz a vitában, és megvetést és büntetést érdemelnek mindazok, akik gyújtogatnak, védtelen emberekre támadnak - mondta a német államfő. Joachim Gauck szerint ügyelni kell, hogy a menekültek jelentette kihívás ne vezessen megosztottsághoz, a döntéshozóknak pedig olyan intézkedéseket kell tenniük, amelyek „tekintetbe veszik polgáraink jólétét, de nem hagyják figyelmen kívül a menekülteket”. A német szövetségi elnök beszédében köszönetét mondott a menekülteket segítő önkénteseknek, akik szavai szerint a jószívű és emberséges Németország arcaivá váltak, és kifejezte bizakodását, hogy Németország megbirkózik a kihívással. (MTI) Tényleg ennyire rossz volt? KOCUR LÁSZLÓ V asárnap, egy megbízható ügynökség - sajnos, már ezt is le kell szögezni, mivel a választások előtt egyre-másra alakulnak a különböző kamuügynökségek - által közreadott felmérés szerint a lakosság közel negyven százaléka egyetlen eseményt sem tart pozitívnak a hazai és külföldi közéleti történések közül. Ez már majdnem a lakosság fele. Ha hozzácsapjuk azt a 11,3 százalékot, amely csupán a kormány menekültekkel kapcsolatos intézkedéseire tekint pozitívumként, majdnem meg is van az 50%. Egyben a migránskérdéssel kapcsolatos válasz az egyetlen—a nem tudom és az egyéb mellett -, amely két számjegyű eredményt ért el a pozitív válaszok között... Elgondolkodtató. Valóban ennyire rossz évet hagynánk magunk mögött? Az instabil Közel-Kelet problémáira a közép-európai ember vajmi ritkán tekint fő preferenciaként. Most, amikor az évek óta dúló szíriai polgárháború következményeit menekültáradat formájában észleljük, felértékelődött ez a terület. A menekültválság egyértelműen az év meghatározó problémája volt (és lesz az elkövetkező éveké, ha az integrációt is ide értjük, akkor évtizedeké), a migráns szó - vagy, ahogy egy csallóközi településen hallottam: migráncs - jó eséllyel pályázik az év szavára. A migrán- sok beáramlása a lakosság 38,8, Angela Merkel általi meghívásuk 12,5 százalékát „nyomasztja”. Fico nem véletlenül jutalmazta parlamenti befutó hellyel a Smer kommunikációjának vezetőjét: bejött a „migráncsozás”. Vagy hirtelen annyira européerek lettünk, hogy mélyen magunkénak érezzük ezt az egyelőre csak Európa más részeiben manifesztálódó problémát, vagy hatott a „kormányzati kommunikáció”, a magyar médiát fogyasztó felvidéki magyarokra kétszeresen is. Mert menekültből tájainkon továbbra is csak mutatóba akad. Emellett a párizsi terrortámadásokat jelölte meg negatívumként a lakosság ötödé. Azaz a lakosság hetven százaléka külpolitikai problémák miatt hajtja búra a fejét... Mintha itthon minden rendben volna. Ha elvonatkoztatunk a két, egyébként valóban szörnyű külpolitikai jelenségtől, semmi olyan nem marad a listán, ami már tavaly nem lehetett volna rajta. Az állandósult korrupció, a munkanélküliség, a kormány tevékenysége, az életszínvonal csökkenése, új politikai pártok alakulása, az árak emelkedése, a parlament tevékenysége, az egészségügyi és az oktatási minisztérium ügyei, a romló közbiztonság, a romakérdés. Ezek közül az árak emelkedése szimpla megszokásból történő nyavalygás, idén az üzemanyagárak és az élelmiszerárak is csökkenő tendenciát mutatnak a statisztikai hivatal adatai szerint, az infláció átlagos mértéke az év első 11 hónapjában 0,1 százalékos volt. „Rosszkedvűnk naplójában” tehát kevéssé indokolt sorok is akadnak. A többi pedig régi ismerős... Állandósult, akár a korrupció. Remélhetőleg a felmérés eredményei miatt senki se megy a jeges Dunának. Most olyan bő két hónap következik, melynek során többen meg fogják ígérni, hogy a fenti problémákat gyökerestül felszámolják, tehát legalább az év első két hónapjában lesz okunk egy kevés kincstári optimizmusra. Emellett bízom benne, a lassan elmúló esztendő magánéleti történései között mindenki talált legalább annyi pozitívat, mint amennyi negatívat a közéletben. FIGYELŐ Kialvatlan, kövér amerikai katonák Alvási problémákkal küszködnek, betegesen elhízottak, egy részük bevetésre sem alkalmas - ezt közölte az Army Times, az amerikai hadsereg lapja a katonákról, a fegyveres erők főorvosának utasítására végzett vizsgálatok eredményei alapján. A Jelentés a hadsereg egészségi állapotáról című dokumentumból az derül ki, hogy a katonák 10%-a nagyon komoly alvási problémákkal küszködik, 66%-uk napi hét óránál kevesebbet alszik, s 5%-uk csak altatókkal képes pihenni. 78 000 aktív szolgálatot teljesítő katona betegesen elhízott, az állomány 5%-a az éves fizikai teszteken elbukik. 43 000 katona pedig nem is alkalmas bevetésre egészségi állapota miatt. Az amerikai hadseregben az elhízás nem új keletű, a világsajtó évek óta foglalkozik vele. Egyebek között annak is tudható be, hogy sok olyan tisztség van a fegyveres erőknél, amely nem igényli az erőnlét karbantartását. Az újoncok egy része megfelelően teljesít, de miután esetleg hivatali munkát kapnak, elengedik magukat. (MTI) Atombomba Kassára és Pozsonyra Feloldották a titkosítását annak a „Top Secret” besorolású amerikai dokumentumnak, amely azt tartalmazza, melyik városokra dobott volna az 1950-es években atombombát az USA hadserege. Valószínűleg Kassát, Trencsént, Pös- tyént, Prágát és Budapestet is eltörölték volna Föld színéről. A megsemmisítendő objektumok felsorolása hosszú, a prágai célpontok a 61. sorszámtól kezdődnek, míg Budapestnek a 159. sorszám jutott. Egy esetleges nukleáris konfliktus során ezeket a célpontokat biztosan meg is támadták volna. A megsemmisítendő repülőtereket tartalmazó listán szerepel Pozsonyiván- ka, Kassa-Bárca, Szliács, Pöstyén, Budapest-Tököl, Debrecen, Szolnok és Szombathely. Az légierő 1,7 megatonnás bombákat dobott volna le. Ilyen bomba 1,2 km-es sugárban elégetett volna mindent, 8,4 km-es körben összeomlott volna a legtöbb épület. A robbanás néhány magyarlakta falut is halálosan érintett volna, pl. Fél, Vők, Duna- sápújfalu, illetve Nagyida, Koma- róc, Szeszta, Csécs. (Index, ú)
