Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-23 / 296. szám, szerda

www.ujszo.com | 2015. december 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Grincskarácsony Miért van az, hogy egyesek nem szeretik a karácsonyt? GULYÁS ZSUZSANNA ;!U 1 % H anna lányomra fontos feladatot bíztak. A tiszteletesnő rá osztotta Szaturnusz, Izrael csil­lagának szerepét. A betlehemes já­tékban Jupiterrel, akirálycsillaggal karöltve fogja hirdetni: „mert úgy szerette Isten a világot, hogy egy­szülött Fiát adta oda”. Hanna külde­téstudata teljes felelősségével, nagy átéléssel készül a szerepre. Teljesen átszellemült. Nyáron lesz tízéves. Sejti már, hogy Jézuska és az angyalok földi segítők nélkül nem győznék a kará­csonyi hajrát. Keresztkérdésekkel próbálja kipuhatolni, hogy milyen fokú és jellegű az együttműködés a mennyei lények és az emberek kö­zött. Előfordul, hogy gyermekien őszinte kíváncsiskodásával teljesen összezavar. Olykor összekuszálja logikusnak hitt gondolataimat és egyértelműnek tűnő magyarázatai­mat. Máskor rám pirít. „Es mondd csak, miért van az, hogy egyesek nem szeretik a karácsonyt?” - kér­dezte legutóbb. „Hát ez bonyolult, sok oka lehet” - kezdtem bele a mondókámba. Az ám, miért?—kat­togott az agyam. Fejemben egymást kergették az egymásnak ellentmon­dó gondolatok. „Mert Grincsek!” - dörrent rám a lányom. „Grincsek?” - ízlelgettem a szót. „Utálják az ün­neplést, gyűlölik a karácsonyi fel­hajtást és ezért mások karácsonyát is megpróbálják tönkretenni” - ma­gyarázta lányom. Ezzel tulajdonképpen össze is foglalta annak a 2000-ben készült filmnek a lényegét, amelyet két Arany Málna-díjra és három Oscar- díjra is jelöltek. Málnát végül nem kapott, de a sminkért és a maszkért Oscarral tüntették ki. A történet fő­szereplője Grincs, aki egy gyermek­kori sérelmet dédelgetve önkéntes száműzetésben tölti napjait a Kobak­hegyen. Haragszik mindenre és mindenkire. A karácsonyt röhejes­nek tartja. A mese igazi hőse azon­ban egy nyolcéves kislány, aki rá­döbben, hogy az ünnep lényegét nem az ajándékok és díszek rejtik. A film végére ezt Kifalva lakói is megértik, és a Grincs szívét is átjárja a valódi karácsony szellemisége. Egyszerű történet és egyszerű üzenet: a kará­csonyt nem kell túlbonyolítani. A gyerekek - ha még nem fertőzte meg őket a felnőtt világ neurózisa - ösztönösen érzik és tudják a kará­csony lényegét és üzenetét, amelyre egy ritka égi jelenség, a betlehemi csillag, azaz a Szaturnusz és a Jupiter együttállása hívta fel az emberiség figyelmét. Ne keljünk versenyre a betlehemi csillag fényével. Aján­dékhalmokkal nem lehet pótolni ra­gyogását. Mártáién is van nyári Mikulás (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az üres Betlehem MTI-HÁTTÉR Idén feleannyi turistára sem szá­mítanak Betlehemben karácsony idején, ami rányomja bélyegét az el­sősorban vendéglátásból élő város hangulatára. „Idén alig látunk turis­tákat. A karácsony nemcsak a betle­hemiek, hanem a palesztinok szá­mára is gazdasági főszezon, de idén Betlehem üres“ - mondta Vera Ba- bún, a város polgármestere. A szál­lodák kihasználtsága nem éri el a szokásos negyven százalékát sem. Az üresen kongó szállodák ismét bebizonyították, hogy a politikai helyzet, a palesztin-izraeli viszály - meghatározza a Szentföld, és főleg Jézus szülőhelyének mindennapjait. A betlehemi városháza a több hó­napja tartó erőszakhullám ellenére megünnepli a karácsonyt, s a Pa­lesztin Hatóság öt miniszterének részvételével december hatodikán szokás szerint kivilágították a Szü­letés Temploma előtti hatalmas fe­nyőfa fényeit. A város négy „mártír­ja“, a merényletek során megölt négy fiatal tiszteletére azonban a tűzijátékot harangkongásra cserél­ték. Rájuk is emlékeztet a Jászol té­ren egy furcsa,karácsonyfa“: egy kiszáradt olajfa-csonk, melyből egy új ág ered, és lámpássá vagy csen­gővé varázsolt üres könnygáz­palackokkal díszítettek fel. Az ötgyerekes, katolikus polgár- mester asszony szerint idén a pa­lesztinok nem nagyon vesznek részt rendezvényeiken, mert félnek a po­litikai helyzettől. Méri Kasszisz, a Betlehem szomszédságában élő, idegenforgalomban dolgozó kis­gyerekes családanya elmondta, noha kapott izraeli belépésre jogosító en­gedélyeket, mégsem utazik még a pár kilométerre lévő Jeruzsálembe sem, mert fél: attól tart, hogy esetleg egy késeléses merénylet történik mellette, ahol ő is megsebesülhet, vagy palesztinként ő is gyanúba ke­veredhet, s ellene is erőszakot alkal­mazhatnak. A turisták hiánya nemcsak a szál­lodákat és az éttermeket érinti, ha­nem a szuvenírgyártó kisiparosoktól, a hús, a zöldség beszállítóin át az üzemanyaggal foglalkozókig az élet minden területén mindenkit. Makram Kamszij a palesztin üz­letembernek az utóbbi hónapok erő­szakhulláma legújabb vállalkozását, a Betlehemben 2012-ben megnyitott különleges török fürdőjét tette vesz­teségessé. A politikai helyzet romlá­sa nem első alkalommal hozta lehe­tetlen helyzetbe ajordán-ka­nadai-palesztin állampolgár görög- ortodox keresztény befektetőt. 1995- ben alapított építési vállalkozása az egyik legnagyobb palesztin cég volt, de a második intifáda kitörése után válságba került, majd 2006-ban kénytelen volt felszámolni. Kamszi- ja szerint a palesztin gazdaság a palesztin- izraeli viszály megoldá­sáig törékeny marad, műiden vállal­kozás bármikor összeomolhat. Szarni, a betlehemi idegenvezető keresztény unatkozva ácsorgott a Születés Temploma előtt: szerinte nemcsak a helyi konfliktusok, ha­nem a közel-keleti történések is ki­hatnak az idegenforgalmi válságra. Az oroszok és a törökök közötti konfliktus óta az orosz turistabuszok is leálltak, mert ők általában Török­országból látogattak el egy napra a szent helyekre. Aztán amikor az Isz­lám Állam megtámadta a franciákat, akkor is sok turista lemondta Pa­lesztinába vagy Izraelbe tervezett utazását. „Keresztény vagyok, de most nem érzem a karácsonyt. Semmit sem ér­zek, s ez nagyon rossz. Rosszabb, mint a múlt években volt. Van kará­csony, de idén nincsenek emberek. Nem jönnek megnézni a betlehemi karácsonyt, inkább otthon marad­nak” - mondta elkeseredve. I 7 Tarisznya VERES ISTVÁN —..................... ........................................................................................................... — E z eken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fü­lével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, folér az a mi nagy céljaink igazságához?! - magyarázta Virág elvtárs Pe­likán elvtársnak a Tanú című, 1969-es Bacsó Péter-filmben. Ez lenne az idézet ajobb felső sarokba. Tényleg semmi bajom a magyar köztévével és közrádióval: ápolnak, és főleg eltakarnak, mert ugye ez is egy műfaj, mint mondjuk a haditu­dósítás vagy az erotikus horrorvígjáték. Akinek meg közmédiája van, hát használja (sőt, vegyen egyet a barátjának is), de ez a Jakupcsek-ügy különös kifinomultságra vall. Mit ügy, hát médiatörténelmi mozzanat, hogy egy gondosan kipucolt, baktériummentesre suvickolt köztévé ál­lományából karácsony előtt néhány nappal felmondanak 130 embernek, köztük egy olyan műsorvezetőnek, aki már akkor is köztévézett, amikor Déri János elmagyarázta a Kalipszó rádióban, hogy a fia miért nem sze­reti a babfőzeléket. Akkoriban még annak örültünk, ha nem„havazott” a tévé, meg ha a lapos, fekete koaxiális antennakábelt nem az ünnepek alatt törte meg az ablak sarka, melyen keresztül ki volt vala (adott eset­ben lett légyen) vezetve a tetőre, az antennához. Nekem ez a Jakupcsek Gabriella már akkor is gyanús volt, mert délelőtti műsort vezetett má­sodmagával, és állandóan valami számolós, okossági játékot játszott a betelefonálókkal. Bár a Nemzeti Együttműködés Rendszere akkor még csak a Fiatal Demokraták Szövetsége nevű liberális pártocska meg sem fogant zigótakoncepciója volt, amelyről senki, de senki nem hitte volna el az említett szövetségben, hogy egyszer majd neki is ebben teljesedik be a princípiuma. A figyelmesebbek már akkor láthatták, hogy baj lesz ezzel a Jakupcsekkel, és előbb-utóbb fenn fog akadni a rostán. Igaz, hogy azóta már kereskedelmi tévézett, rádiózott, majd 2011 -ben visszajött a köztévéhez, de ez mégis csak sok. Műsorokat vezet, geszti­kulál, rajongótábora van, egyesek szerint ért is valamit ahhoz, amit csi­nál, meg hát ugye, a jó életbe, nézik neki a produkcióit a kedvesnézők. Magyarország szeretlek! Csiszár Jenővel és Szente Vajkkal. A Ridikül forgatásán pedig a napokban felhívták, ballagjon már fel az emeletre egy nyomtatványért, év végi adminisztráció, egy pillanat az egész, hát ő fel­ballagott és átvette a papírt, hogy idén tovább tart a téli szünet, mivel ja­nuárban már be se kell mennie dolgozni. Indok nincs. Nem szerette eléggé Magyarországot, vagy mi van? Az ellenmédiától tegnap fel is hívták Csiszárt, szóljon már hozzá a lapátra tételhez, mire valaki bele­szólt a telefonba, hogy a Csiszár most épp nem ér rá, mert a sícipőjét ve­szi le. Az a gyanús, ami nem gyanús, megmondta már Virág elvtárs is. A Ri­dikül ideje lejárt, biztosan jön majd helyette valami magyarabb, mond­juk a Tarisznya. Népiesebben Szütyő. Vagy Átalvető. Pedig még olyan kiemelt nemzeti jelentőségű témák is megvitatásra kerültek benne, mint a szórványban élő magyarok helyzete (amelyhez önszántából biztosan nem nyúlna egyetlen női beszélgetős magazin szerkesztője sem, legfel­jebb princípiumbeteljesítési indíttatással). Mindegy, üsse part, hagyjuk meg a Ridikült meg az efféléket a hanyatló Nyugatnak, rakja bele az ópiumát. Szóval elmondhatják magukról az illetékesek, hogy Pelikán elvtárs­hoz hasonlóan ők is a torkánál ragadták meg a problémát. „Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába? Egy frászt! Vidámpark! Ezkelladolgozóknak!”-veregette meg Virág elv­társ Pelikán vállát, miután az kitalálta, hogy az Angol Parkot nevezzék át Vidámparkra. De ne idézzük annyit az 50-es éveket. Megteszi helyet­tünk a magyar közmédia. FIGYELŐ A betiltott karácsony Karácsonyfát állítani, ünnepi va­csorát tartani és ajándékozni is ti­los mostantól a tádzsik iskolákban - erről rendelkezett a muszlim többségű ország kormánya által kedden kihirdetett rendelet. Az oktatási miniszter a karácsonyi és újévi tűzijátékot és az adomány- gyűjtést is törvényen kívül he­lyezte. A közép-ázsiai volt szovjet köztársaság sem az igazi, sem a műfenyőknek nem kegyelmezett. Tádzsikisztánban korábban is voltak érvényben korlátozások, két éve a szilveszteri bulikat til­tották be, és kitiltották a Mikulást az állami médiából. 2011 szil­veszterén gyilkosság is történt, egy Mikulás-jelmezes férfit öltek meg. Az áldozat családja szerint egyértelműen vallási indíttatású volt a támadás, a rendőrség vi­szont azt mondta: kábítószeresek gyilkoltak. 2007 óta Tádzsikisztánban tilos nyilvánosan ünnepelni a születés­napokat, és azt is törvény úja elő, hogy hány embert szabad meg­hívni lakodalomra vagy temetésre. Az országban régebben sok helyen pontosan úgy ünnepeltek, mint a keresztény országokban. Bruneiben szintén megtiltották a karácsony bárminemű ünneplését a muszlimoknak, karácsonyi lapot se küldhetnek. Ha más vallású akar ünnepelni, azt a hatóságoknál be kell jelentenie, egyébként öt év börtönt is kaphat az illegális kará­csonyi ünneplésért - írta a The Telegraph. Ä konzervatív Bomeó szigeti monarchiában a muszli- mok megbüntetéséhez most már az is elég lesz, ha valaki Mikulás­sapkát hord - a vallásügyi mi­nisztérium szerint ugyanis a kará­csony károsítja a hitüket. A ren­delet bevezetése előtt a helyi imá- mok arra figyelmeztettek, hogy bármilyen ünnep, amely nem köthető az iszlámhoz, ismeretlen károkat okozhat. (MTI, origo)

Next

/
Oldalképek
Tartalom