Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-15 / 289. szám, kedd

www.ujszo.com I 2015. december 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Magyar ügyek, teendők Ha kampányban se jönnek elő magyar témák, hogy fognak később? TOKÁR GÉZA A választások közeledtével sem került eddig elő a szlovákiai politikában a magyarkáitya. Ugyan a Jobbik dunaszerdahelyi irodanyitása keltett némi zavart, de voltaképpen ez az esemény is csak megerősítette a régi sztereotípiákat - azzal, ami délen történik, senki sem foglalkozik, ki­véve ha rá lehet sütni a szélsőséges­ség bélyegét. A Híd a szlovák vá­lasztók megszólítására összpontosít, az MKP a médiában láthatatlan, s majd a választási eredményére cso­dálkoznak rá. Az egyszeri külső szemlélő azt is hihetné, hogy a ma­gyar szál azért nem kerül elő hang­súlyosan, mert minden megoldódott. Pedig nem - példa erre a Deichmann nyelvhasználati szokásai kapcsán kipattanó minibotrány, ami inkább csak a jéghegy csúcsa, nem pedig anomália. Holott a választások után alig néhány hónap alatt érdemi meg­oldást lehetne találni több fontos ügyben is, ha csak egy kicsi szándék is lenne erre, és érzékelhető lenne valamiféle kényszerítő nyomás. De még a kampányban sem jelentkeznek ezek a témák. A szlovák hatóságokra érvényes, hogy kisebbségi vonzatú ügyekkel nem foglalkoznak, csak ha nagyon muszáj. A folyamatokat belülről csak konkrét vállalások rögzítésével vagy rátermettebb hivatalnokokkal lehetne ösztönözni. Ezért lenne például fon­tos, hogy az elfogadás előtt álló ki­sebbségi stratégiát minél konkrétabb formában lehessen megvalósítani és később számon kérni - hiszen ez a dokumentum összegzi, mi mindent hajlandó megtenni egy állam a saját kisebbségeiért. Ha már itt tartunk, nem ártana el­fogadni a kisebbségekről szóló tör­vényt sem. Az átfogó szabályozás elkészülését 1993 óta szabotálják fo­lyamatosan. Ahogy nem kerül elő a többnyelvűség az uniós forrásokból is megvalósított, egyébként diszkri­minációellenes szabályozásokat is tartalmazó beruházásoknál, vagy a közigazgatási reformnál. Fontos a párhuzamos intézmények kialakítása az egyes minisztériu­moknál, olyan szakemberekkel, akik értik a problémáinkat. A magyar is­kolaügy kapcsán hiányoznak a szük­séges hivatalok és részlegek, és ha már oktatási témánál tartunk, meg kellene oldani azt a problémát is, hogy a szlovák iskolákban egyáltalán nem tanulnak a kisebbségekről. A kultúra terén látszik valami, a Kisebbségi Kulturális Alap (múlt időbe helyezendő sztorija?) valószí­nűleg a Híd központi mondanivalója lesz magyar vonalon. Egyébként ko­moly forráshiánnyal küszködnek in­tézményeink, rendszerszintű kezelés híján ez így is marad. Más kisebbségi vonzatú ügyekről még kevesebbet beszélünk: például a befektetések elmaradásáról és a fej­lesztési prioritásokról. De kisebbségi vonzatú problémák a kórházak és szociális intézmények, vagy akár az egészségügy alapvető szerkezeti és nyelvhasználati hiányosságai is. Márpedig ha a választások előtt nem jönnek elő a közbeszédben ezek a felvetések - hogyan várhatjuk, hogy bárki elkezdi megoldani a problé­mákat a választások után? A szerző a Kerekasztal szóvivője Bal, jobb. Afrancia szocialisták és republikánusok eltaposták a Nemzeti Front gyertyájának lángját. (Ľubomír Kotrha) LÖVÉSZÁROK Megtesszük, amit más nem mer A politikában nagyon fontos, hogy az ember ne veszítse el az iránytűjét. Ezt hosszú évek tapasztalata mondatja velem. Pontosan tudom, hogy köny- nyű elsodródni, az események és a vélemények hatása alá kerülni, en­gedni a populizmusnak, a könnyebb úton menni. Különösen igaz ez azokban a helyzetekben, amikor két rossz közül kell kiválasztani a ke­vésbé elfogadhatatlant. Az elmúlt években bizonyossá vált, amit a kezdettől sokan sejtettünk: a Smer kormányzása árt az országnak. Egy olyan kormányról van szó, amely rendszerszintű intézkedések helyett mindenféle csomagokat talál ki, mintha csakjó szándékból oszto­gatna. De egy jó kormánynak nem osztogatnia kell, hanem jobb körül­ményeket teremteni. A Smer félel­meket geijeszt a választók körében, hogy utána azt mondhassa, „védjük az országot!”. Pedig elsősorban tőlük kellene megvédeni Szlovákiát. Nem engedhetjük, hogy az egész ország, annak összes állampolgára; tanárok, diákok, nyugdíjasok, nővérek, vál­lalkozók, mindenki egy párt kényé- nek-kedvének legyen kitéve. Ponto­san ezért van az, hogy a múlt hét óta többen feltették nekem a kérdést: hogy lehet egy ilyen párttal együtt szavazni, akár csak egyszer is? A vá­laszom a fentiekből adódik. Az irány­tűm azt mondatja velem, hogy akkor, hajót lehet tenni a polgárokért, ha lehetőség van arra, hogy egy törvényt vagy akár az alkotmányt úgy változ­tassuk meg, hogy azzal mindannyian jól jáijunk, akkor azt meg is kell ten­ni. Még azon az áron is, hogy együtt szavazunk a Smerrel. Szívesen sza­vazunk együtt velük? Nem, de mivel ők vannak kormányon, nélkülük nem lehet megszavazni semmit. Ezt min­denkinek be kell látnia. Sokat beszélünk a populizmusról. A populista mindig azt teszi, ami a leg­népszerűbb az adott helyzetben, nem törődve annak következményeivel. Ennek az ellenkezője a józan ész po­litikája, amit a Híd követ: bár ismer­jük és tiszteljük a közvélekedéseket, mindig azt tesszük, amit helyesnek tartunk. Akkor is, ha ennek nem örül mindenki. Nem azért vagyunk a par­lamentben, hogy azt szajkózzuk, mint mindenki más, hanem azért, hogy megtegyük, amit más nem mer. Úgy gondolom, erre ajózan, erős ki­állásra és egy átgondolt vízióra van szüksége a szlovákiai magyarságnak ahhoz, hogy Dél-Szlovákiát élhe­tőbbé tehessük. Ellenzékből is tud­tunk tenni azért, hogy jobban menje­nek a dolgaink, de igazán csak kor­mányra kerülve van lehetőség arra, hogy beleszó Íjunk a dolgok meneté­be. Március 5-én ez a szavazás tétje. Most Önökön is múlik, tehetünk-e a következő években régiónkért és az itteni magyarokért. Bugár Béla, a Híd elnöke Mindent visznek? NAGYANDRÁS M egállíthatatlannak tűnik a Smer, nem egész három hó­nappal a választások előtt nagyjából csak az a kérdés, hogy szüksége lesz-e koalíciós partnerre, vagy sem, s ha igen, milyen irányba kezd el nézelődni. A Smer senkivel sem egyezett meg előre, mert Ficóék a szlovák politikai paletta legcini- kusabb politikai tényezőjét képezik, és csak a választási eredményt látva döntik el, hogy egyáltalán kivel kezdjenek bármilyen jellegű tárgyalás­ba. Ha egyáltalán szükségük lesz rá. A múlt heti műbalhé a Hid szavazá­sa kapcsán azt mutatja, hogy minden jobboldali párt kampányüzem­módba kapcsolt, és az is látható, hogy már rég nem a baloldaltól, vagyis a Smertől halászhatnak el szavazatokat, hanem legfeljebb egymástól, pél­dául hogy a másikat próbálják rátolni a kormánypártra. Nem a jobboldalon fog eldőlni a választás végeredménye, hiába sze­retné ezt a látszatot kelteni bárki. Szinte teljesen valószínűtlen, hogy a Smer az elkövetkező nem egész 90 napban akkorát tud hibázni, ami ne­gatív irányba befolyásolná támogatottságát, és úgy tűnik, nincsenek olyan csontvázak a párt szekrényeiben, amelyek kipottyanhatnak és el­riasztanák a Smer szavazóit. Talán a Váhostav-ügy volt a legkellemetle­nebb a Fico-kabinet számára, ám annak ellenére, hogy a napnál is vilá­gosabb volt, mekkora átverés az egész ügy, nem veszített sokat a párt, a Smer dominancáját ez sem tudta megrengetni. Amióta pedig felszálltak menekült-migráns-terrorista vonatra, nincs az a Gorilla-ügy, amely a választóit eltérítené attól, hogy újra kormányrajuttassa őket. Úgy tűnik, nálunk is tökéletesen működik a rettegés politikája. Az átlagember még 149 keresztény asszír menekültet sem akar látni az országban, azzal vi­szont teljes mértékben egyetértenek, hogy a menekültek ellen újabb 2500 rendőrre van szükség. A kormány a választásokig - biztos, ami biztos - Homonnán karanténba zárja a keresztény menekülteket, nehogy valaki elővegye a témát vagy „zavart okozzanak” a rendszerben. Jelenleg úgy tűnik, hogy Ficóéknak legfeljebb az európai szocialisták kavarhatnak be egy kicsit, mert Brüsszelben gyűjtőpártja újra elő akatja venni a Smert, amiért szembement az unióval kvótaügyben. Ha minden igaz, a szavazásra januárban kerülhetne sor, és kellemetlen lenne, ha a kampány finisében a sajátjaiktól kapnának egy csúnya figyelmeztetést. Persze azt senki sem gondolja, hogy megszabadulnának a Smertől az európai szocialisták, legfeljebb egy kicsit megfenyítik. Am az is kérdé­ses, hogy ez a brüsszeli döntés végül eljutna-e az egyszerű Smer- szavazóig, illetve megértené-e, hogy pontosan ki és miért haragszik a Smerre. Ettől függetlenül talán ez lehet az az apró dolog, ami miatt a Smer lecsúszik az abszolút többségről, és koalíciós partner után kell néznie. Am ez csak március 5-én derül ki. FIGYELŐ Francia választás: mindenki vesztett Üdvözölték a francia napilapok a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front vereségét a regionális vá­lasztások második fordulójában. Az eredményt egyébként „min­denki számára vereségnek”, és „győztes nélküli választásnak” tartják. A Libération „Megköny- nyebbülés, de...” szalagcímmel jelent meg. „A köztársasági véde­lem megmentette a helyzetet. Itt az idő offenzívába kapcsolni” - fo­galmaz a baloldali lap, amely sze­rint a választók mobilizációja a két forduló között nem a baloldal programjának, hanem a Nemzeti Front miatti félelemnek tudható be. A jobboldali Le Figaro megje­gyezte, hogy a baloldal sokkal, jobban teljesített a vártnál, de most valamennyi hagyományos pártnak az a feladata, hogy megszolgálja azt a bizalmat, amit a választók adtak nekik a Nemzeti Fronttal szemben. A baloldal és a jobboldal nem tehet úgy, mintha mi sem tör­tént volna az első fordulóban. A katolikus La Croix „Mindenki veresége” szalagcímmel jelent meg. A lap úgy véli, nagy meg­könnyebbülés a mérsékelt válasz­tók számára az eredmény, az azonnali veszély elmúlt. „De a végső játszma még hátra van” - írta alap. „Győztes nélküli választás” - írta Marine Le Pen régiójának, Nord- Pas de Calais-Picardie-nak a lapja, a La Voix du Nord. „A Nemzeti Front nyert az első fordulóban, el­bukott a másodikban, a jobboldal nem tudta kihasználni a hagyomá­nyos protestszavazatokat, a Szoci­alista Párt elvesztette regionális fölényét” - foglalta össze a lap. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor elég nagy a részvétel a választásokon, a Nemzeti Front nem tud győzni. „Marine Le Pen pártjának elutasítása még mindig többséget élvez és a választókat mobilizálásra készteti, amikor a veszély feltűnik”-írta a lap. (MTI) Három golyóval öt iszlamistát ölt meg Mindössze három lövésre volt szüksége a brit különleges erők egyik mesterlövészének arra, hogy megölje az Iszlám Állam öt fegy­veresét, köztük kettő öngyilkos merénylőt - jelentette a Daily Express katonai forrásra hivatkoz­va. Az akció két hete történt az ira­ki Moszulnál, egy faluban, ahol bombagyárat hoztak létre az iszla- misták. Ä mesterlövész az első lö­véssel mellkason lőtte az egyik terroristát, felrobbantva ezzel a rajta lévő mellényt. A robbanás két másik fegyverest is megölt. A kö­vetkező lövés fejen találta az egyik öngyilkos merénylőt, miközben az megpróbált visszajutni a bomba­gyárba, az utolsó lövés pedig fel­robbantotta a harmadik merénylő testére erősített bombát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom