Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-15 / 289. szám, kedd
www.ujszo.com I 2015. december 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Magyar ügyek, teendők Ha kampányban se jönnek elő magyar témák, hogy fognak később? TOKÁR GÉZA A választások közeledtével sem került eddig elő a szlovákiai politikában a magyarkáitya. Ugyan a Jobbik dunaszerdahelyi irodanyitása keltett némi zavart, de voltaképpen ez az esemény is csak megerősítette a régi sztereotípiákat - azzal, ami délen történik, senki sem foglalkozik, kivéve ha rá lehet sütni a szélsőségesség bélyegét. A Híd a szlovák választók megszólítására összpontosít, az MKP a médiában láthatatlan, s majd a választási eredményére csodálkoznak rá. Az egyszeri külső szemlélő azt is hihetné, hogy a magyar szál azért nem kerül elő hangsúlyosan, mert minden megoldódott. Pedig nem - példa erre a Deichmann nyelvhasználati szokásai kapcsán kipattanó minibotrány, ami inkább csak a jéghegy csúcsa, nem pedig anomália. Holott a választások után alig néhány hónap alatt érdemi megoldást lehetne találni több fontos ügyben is, ha csak egy kicsi szándék is lenne erre, és érzékelhető lenne valamiféle kényszerítő nyomás. De még a kampányban sem jelentkeznek ezek a témák. A szlovák hatóságokra érvényes, hogy kisebbségi vonzatú ügyekkel nem foglalkoznak, csak ha nagyon muszáj. A folyamatokat belülről csak konkrét vállalások rögzítésével vagy rátermettebb hivatalnokokkal lehetne ösztönözni. Ezért lenne például fontos, hogy az elfogadás előtt álló kisebbségi stratégiát minél konkrétabb formában lehessen megvalósítani és később számon kérni - hiszen ez a dokumentum összegzi, mi mindent hajlandó megtenni egy állam a saját kisebbségeiért. Ha már itt tartunk, nem ártana elfogadni a kisebbségekről szóló törvényt sem. Az átfogó szabályozás elkészülését 1993 óta szabotálják folyamatosan. Ahogy nem kerül elő a többnyelvűség az uniós forrásokból is megvalósított, egyébként diszkriminációellenes szabályozásokat is tartalmazó beruházásoknál, vagy a közigazgatási reformnál. Fontos a párhuzamos intézmények kialakítása az egyes minisztériumoknál, olyan szakemberekkel, akik értik a problémáinkat. A magyar iskolaügy kapcsán hiányoznak a szükséges hivatalok és részlegek, és ha már oktatási témánál tartunk, meg kellene oldani azt a problémát is, hogy a szlovák iskolákban egyáltalán nem tanulnak a kisebbségekről. A kultúra terén látszik valami, a Kisebbségi Kulturális Alap (múlt időbe helyezendő sztorija?) valószínűleg a Híd központi mondanivalója lesz magyar vonalon. Egyébként komoly forráshiánnyal küszködnek intézményeink, rendszerszintű kezelés híján ez így is marad. Más kisebbségi vonzatú ügyekről még kevesebbet beszélünk: például a befektetések elmaradásáról és a fejlesztési prioritásokról. De kisebbségi vonzatú problémák a kórházak és szociális intézmények, vagy akár az egészségügy alapvető szerkezeti és nyelvhasználati hiányosságai is. Márpedig ha a választások előtt nem jönnek elő a közbeszédben ezek a felvetések - hogyan várhatjuk, hogy bárki elkezdi megoldani a problémákat a választások után? A szerző a Kerekasztal szóvivője Bal, jobb. Afrancia szocialisták és republikánusok eltaposták a Nemzeti Front gyertyájának lángját. (Ľubomír Kotrha) LÖVÉSZÁROK Megtesszük, amit más nem mer A politikában nagyon fontos, hogy az ember ne veszítse el az iránytűjét. Ezt hosszú évek tapasztalata mondatja velem. Pontosan tudom, hogy köny- nyű elsodródni, az események és a vélemények hatása alá kerülni, engedni a populizmusnak, a könnyebb úton menni. Különösen igaz ez azokban a helyzetekben, amikor két rossz közül kell kiválasztani a kevésbé elfogadhatatlant. Az elmúlt években bizonyossá vált, amit a kezdettől sokan sejtettünk: a Smer kormányzása árt az országnak. Egy olyan kormányról van szó, amely rendszerszintű intézkedések helyett mindenféle csomagokat talál ki, mintha csakjó szándékból osztogatna. De egy jó kormánynak nem osztogatnia kell, hanem jobb körülményeket teremteni. A Smer félelmeket geijeszt a választók körében, hogy utána azt mondhassa, „védjük az országot!”. Pedig elsősorban tőlük kellene megvédeni Szlovákiát. Nem engedhetjük, hogy az egész ország, annak összes állampolgára; tanárok, diákok, nyugdíjasok, nővérek, vállalkozók, mindenki egy párt kényé- nek-kedvének legyen kitéve. Pontosan ezért van az, hogy a múlt hét óta többen feltették nekem a kérdést: hogy lehet egy ilyen párttal együtt szavazni, akár csak egyszer is? A válaszom a fentiekből adódik. Az iránytűm azt mondatja velem, hogy akkor, hajót lehet tenni a polgárokért, ha lehetőség van arra, hogy egy törvényt vagy akár az alkotmányt úgy változtassuk meg, hogy azzal mindannyian jól jáijunk, akkor azt meg is kell tenni. Még azon az áron is, hogy együtt szavazunk a Smerrel. Szívesen szavazunk együtt velük? Nem, de mivel ők vannak kormányon, nélkülük nem lehet megszavazni semmit. Ezt mindenkinek be kell látnia. Sokat beszélünk a populizmusról. A populista mindig azt teszi, ami a legnépszerűbb az adott helyzetben, nem törődve annak következményeivel. Ennek az ellenkezője a józan ész politikája, amit a Híd követ: bár ismerjük és tiszteljük a közvélekedéseket, mindig azt tesszük, amit helyesnek tartunk. Akkor is, ha ennek nem örül mindenki. Nem azért vagyunk a parlamentben, hogy azt szajkózzuk, mint mindenki más, hanem azért, hogy megtegyük, amit más nem mer. Úgy gondolom, erre ajózan, erős kiállásra és egy átgondolt vízióra van szüksége a szlovákiai magyarságnak ahhoz, hogy Dél-Szlovákiát élhetőbbé tehessük. Ellenzékből is tudtunk tenni azért, hogy jobban menjenek a dolgaink, de igazán csak kormányra kerülve van lehetőség arra, hogy beleszó Íjunk a dolgok menetébe. Március 5-én ez a szavazás tétje. Most Önökön is múlik, tehetünk-e a következő években régiónkért és az itteni magyarokért. Bugár Béla, a Híd elnöke Mindent visznek? NAGYANDRÁS M egállíthatatlannak tűnik a Smer, nem egész három hónappal a választások előtt nagyjából csak az a kérdés, hogy szüksége lesz-e koalíciós partnerre, vagy sem, s ha igen, milyen irányba kezd el nézelődni. A Smer senkivel sem egyezett meg előre, mert Ficóék a szlovák politikai paletta legcini- kusabb politikai tényezőjét képezik, és csak a választási eredményt látva döntik el, hogy egyáltalán kivel kezdjenek bármilyen jellegű tárgyalásba. Ha egyáltalán szükségük lesz rá. A múlt heti műbalhé a Hid szavazása kapcsán azt mutatja, hogy minden jobboldali párt kampányüzemmódba kapcsolt, és az is látható, hogy már rég nem a baloldaltól, vagyis a Smertől halászhatnak el szavazatokat, hanem legfeljebb egymástól, például hogy a másikat próbálják rátolni a kormánypártra. Nem a jobboldalon fog eldőlni a választás végeredménye, hiába szeretné ezt a látszatot kelteni bárki. Szinte teljesen valószínűtlen, hogy a Smer az elkövetkező nem egész 90 napban akkorát tud hibázni, ami negatív irányba befolyásolná támogatottságát, és úgy tűnik, nincsenek olyan csontvázak a párt szekrényeiben, amelyek kipottyanhatnak és elriasztanák a Smer szavazóit. Talán a Váhostav-ügy volt a legkellemetlenebb a Fico-kabinet számára, ám annak ellenére, hogy a napnál is világosabb volt, mekkora átverés az egész ügy, nem veszített sokat a párt, a Smer dominancáját ez sem tudta megrengetni. Amióta pedig felszálltak menekült-migráns-terrorista vonatra, nincs az a Gorilla-ügy, amely a választóit eltérítené attól, hogy újra kormányrajuttassa őket. Úgy tűnik, nálunk is tökéletesen működik a rettegés politikája. Az átlagember még 149 keresztény asszír menekültet sem akar látni az országban, azzal viszont teljes mértékben egyetértenek, hogy a menekültek ellen újabb 2500 rendőrre van szükség. A kormány a választásokig - biztos, ami biztos - Homonnán karanténba zárja a keresztény menekülteket, nehogy valaki elővegye a témát vagy „zavart okozzanak” a rendszerben. Jelenleg úgy tűnik, hogy Ficóéknak legfeljebb az európai szocialisták kavarhatnak be egy kicsit, mert Brüsszelben gyűjtőpártja újra elő akatja venni a Smert, amiért szembement az unióval kvótaügyben. Ha minden igaz, a szavazásra januárban kerülhetne sor, és kellemetlen lenne, ha a kampány finisében a sajátjaiktól kapnának egy csúnya figyelmeztetést. Persze azt senki sem gondolja, hogy megszabadulnának a Smertől az európai szocialisták, legfeljebb egy kicsit megfenyítik. Am az is kérdéses, hogy ez a brüsszeli döntés végül eljutna-e az egyszerű Smer- szavazóig, illetve megértené-e, hogy pontosan ki és miért haragszik a Smerre. Ettől függetlenül talán ez lehet az az apró dolog, ami miatt a Smer lecsúszik az abszolút többségről, és koalíciós partner után kell néznie. Am ez csak március 5-én derül ki. FIGYELŐ Francia választás: mindenki vesztett Üdvözölték a francia napilapok a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front vereségét a regionális választások második fordulójában. Az eredményt egyébként „mindenki számára vereségnek”, és „győztes nélküli választásnak” tartják. A Libération „Megköny- nyebbülés, de...” szalagcímmel jelent meg. „A köztársasági védelem megmentette a helyzetet. Itt az idő offenzívába kapcsolni” - fogalmaz a baloldali lap, amely szerint a választók mobilizációja a két forduló között nem a baloldal programjának, hanem a Nemzeti Front miatti félelemnek tudható be. A jobboldali Le Figaro megjegyezte, hogy a baloldal sokkal, jobban teljesített a vártnál, de most valamennyi hagyományos pártnak az a feladata, hogy megszolgálja azt a bizalmat, amit a választók adtak nekik a Nemzeti Fronttal szemben. A baloldal és a jobboldal nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna az első fordulóban. A katolikus La Croix „Mindenki veresége” szalagcímmel jelent meg. A lap úgy véli, nagy megkönnyebbülés a mérsékelt választók számára az eredmény, az azonnali veszély elmúlt. „De a végső játszma még hátra van” - írta alap. „Győztes nélküli választás” - írta Marine Le Pen régiójának, Nord- Pas de Calais-Picardie-nak a lapja, a La Voix du Nord. „A Nemzeti Front nyert az első fordulóban, elbukott a másodikban, a jobboldal nem tudta kihasználni a hagyományos protestszavazatokat, a Szocialista Párt elvesztette regionális fölényét” - foglalta össze a lap. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor elég nagy a részvétel a választásokon, a Nemzeti Front nem tud győzni. „Marine Le Pen pártjának elutasítása még mindig többséget élvez és a választókat mobilizálásra készteti, amikor a veszély feltűnik”-írta a lap. (MTI) Három golyóval öt iszlamistát ölt meg Mindössze három lövésre volt szüksége a brit különleges erők egyik mesterlövészének arra, hogy megölje az Iszlám Állam öt fegyveresét, köztük kettő öngyilkos merénylőt - jelentette a Daily Express katonai forrásra hivatkozva. Az akció két hete történt az iraki Moszulnál, egy faluban, ahol bombagyárat hoztak létre az iszla- misták. Ä mesterlövész az első lövéssel mellkason lőtte az egyik terroristát, felrobbantva ezzel a rajta lévő mellényt. A robbanás két másik fegyverest is megölt. A következő lövés fejen találta az egyik öngyilkos merénylőt, miközben az megpróbált visszajutni a bombagyárba, az utolsó lövés pedig felrobbantotta a harmadik merénylő testére erősített bombát. (MTI)
