Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-02 / 278. szám, szerda
www.ujszo.com I 2015. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hideg fejj el a felmelegedés ellen A klímaváltozás elleni harcból hiányzik a gazdasági racionalitás A párizsi klímacsúcson a vezetők valószínűleg elkötelezik magukat amellett, hogy elégtelen mértékben és nagyon drágán csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Többségük nagy eséllyel országa nevében vállalja, hogy visszafogják az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha minden az eddigi mederben megy tovább, akkor ezt rendkívül drágán teszik, alacsony hatékonysággal, és elégtelen mértékben - értsd: a globális felmelegedés alig lassul. Földünk átlaghőmérsékletnövekedésének két fok alatt tartása így is csak vágyálom marad. A politika és a bürokrácia globális szintű világmentő ténykedése során sajnos (nem először) a sarokba vágták a gazdasági racionalitást. A klímaváltozás fékezésére eddig sok eszközt használtak, kivéve persze a legkézenfekvőbbeket. Voltak kibocsátási kvóták, amikkel kereskedni lehetett: ha egy ország túllépte saját kvótáját, vehetett olyan országtól, amelyik saját kvótája alatt maradt. A baj - globális szinten - csupán az volt, hogy túl sok kvótát osztottak szét, így a határértékeiket túllépők túl olcsón vehettek kvótát, így senki sem állt jelentős gazdasági nyomás alatt, hogy drasztikusan visszafogja kibocsátását. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb ország nem vállalt korlátokat és így részt sem vett ebben rendszerben. Amelyek igen, azok is gyakran messze jutottak a fennkölt ideáloktól. Rémlik még, hogy Szlovákia az első Fico-kormány alatt milyen botrányos módon és áron alul adta el kvótáját az Interblue garázscégnek? De a többi „klímabarát” intézkedésre is van elég elrettentő példa, köztük sok hazai. A megújuló forrásokra elköltött hatalmas összegek is rengeteg visszaéléshez vezettek. Idehaza szinte csak a Fico-kormányhoz közel álló érdek- csoportok jutottak évtizedes biztos üzlethez (méregdrága, garantált fel- vásárlási árak) és támogatáshoz naperőművek építéséhez. Arról nem is beszélve, hogy mennyire konzisztens, ha az állam egyszerre dotálja a napenergiát meg a Felső-Nyitra vidéki (Fico szülőföldje) szénbányászatot. Azt most hagyjuk, hogy e pénz egy részét alighanem János képviselő csomagolgatta alufóliába. .. A kvóták és az alternatív energia- források dotálása helyett a gazdaságilag legracionálisabb állami beavatkozás a „szénadó” lenne. Ez a környezetvédelmi (vagy inkább klímavédelmi) adó minden energiaforrás és üzemanyag árába beépülne, annak arányában, hogy mennyi üvegházhatású gáz szabadul fel elégetésekor. A megújuló források így eleve versenyelőnybe kerülnének, dotálni viszont nem szabadna őket. Ha az állam mindenképpen költeni akar, akkor kizárólag az energiahatékonyságra és a műszaki innovációkra kellene. így születhetnének meg az olcsóbb és hatékonyabb környezetbarát technológiák. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Klfmakonferencia Párizsban (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Összeesküvés-elmélet: majdnem visszacsatoltuk Erdélyt! Victor Ponta volt miniszterelnök a lemondásával Románia feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadályozta meg, amit külföldi titkosszolgálatok készítettek elő - állítja Ninel Peia szociáldemokrata (PSD) képviselő. Összeesküvés-elméletét az Ade- varul című lap ismertette. Bár a tekintélyes román lap is gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja mosdatni, vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a képviselő okfejtését, amelynek több más portál és tévécsatorna is tág teret szentelt. .Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban” született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegdemonstrációt eltérítve akarták előkészíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bukaresti Colectiv klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vonult utcára tüntetni, német állampolgárok vegyültek a tömegbe és a belügyminisztérium és a parlament megrohamozására uszítottak. „Kolozsváron már készenlétben állt - és áll most is - egy értelmiségiekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély függetlenségi nyilatkozatát, amely egy magyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köztársaság létrehozását jelentette volna” - írta a képviselő, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy kikiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldovával, Moszkva 100 százalékos befolyása alatt. Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információkat, „felelősségteljes gesztusával”, azonnali lemondásával sikerült kifognia a szelet az összeesküvés vitorláiból - állította a PSD képviselője, aki egyébként a Nemzeti Információs Egyetem harmadéves dok- torandusza. (MTI) Amit szabad az ökörnek... MARIÁN LEŠKO ■ ^ évtizede kis híján az a helyzet állt elő, hogy az 7 államfőnek .Ián Cuper és Stefan Harabin kineI 1 j m W ^ vezése között kellett választania és eldöntenie, ▼ vajon melyikük lenne jobb alkotmánybíró. Jú- lius Satinský akkor azt mondta, ha az elnök el- alvás előtt ezen fogja tömi a fejét, akkor éjszaka biztos bevizel. Most az a helyzet állt elő, hogy az elnök a Smer hűséges szolgálóleánya vagy szolgalelkű lakája közt választhat. Jana Laššáková vagy Mojmír Mamoj- ka. Emiatt talán nem kell mindjárt bevizelni, de a rémálmokhoz elég. 2012-ben az alkotmánybírák többsége Ivan Gašparovičnak azt az útmutatást adta, hogy nem nevezhet ki olyan jelöltet, aki a rendelkezésére álló tények alapján méltatlan a poszt betöltésére és degradálná funkcióját. Ha kinevezi, akkor az alkotmányban foglaltakkal ellentétesen jár el - állította az Alkotmánybíróság 2012-ben. Ugyanez az alkotmánybírósági többség most Andrej Kiskának éppen ennek ellenkezőjét mondta. Merthogy állítólag az alkotmány világosan kimondja, hogy „az államfő köteles a megválasztott jelöltek felét kinevezni alkotmánybíróvá”. A kérdés: mit tegyen az államfő, ha a parlament két olyan jelöltet választ, akikről a Smerben végzett sokéves pártkatonáskodásuk alapján megkérdőjelezhető, hogy képesek-e méltó módon betölteni ezt a posztot. Most az alkotmánybírák többsége szerint az elnöknek ki kell neveznie egyiküket, bár három évvel ezelőtt azt mondták az akkori elnöknek, hogy ilyen jelöltet nem szabad kinevezni! Még ennél is jobb az Alkotmánybíróság elnökének, Iveta Macejková- nak az érvelése. 2012-ben azt írta: Ha az alkotmányban az a formula áll, hogy az elnök „kinevezi és visszahívja”, akkor ebből nem következhet az alkotmánynak az az értelmezése, hogy az elnök köteles elfogadni a parlament személyi javaslatait és ne utasíthatná el azokat. Az alkotmányban két helyen szerepel: Az elnök „kinevezi és visszahívja az alkotmánybírókat” (102. fejezet), és az elnök „kinevezi az alkotmánybírókat” (134. fejezet). Macejková három éve azt bizonygatta, hogy az elnök „egyáltalán nem köteles elfogadni a parlament által elfogadott személyi javaslatokat”. És hogy az államfő „önállóan dönthet, hogy a személyi javaslatokat elfogadja-e vagy elutasítja”. Indokai között az is szerepelt, hogy az elnöknek „ellenőrző szerepe van a törvényhozás felett”, és hogy ajelöltek elutasításához való joga az egyik eszköz annak megakadályozására, hogy a parlament esetleg visszaéljen törvényhozói hatalmával. Amire az alkotmánybírák többsége Gašparovičot 2012-ben felhatalmazta, azt most megtiltotta Kiskának. Ugyanazok az alkotmánybírák. Tették ezt azért, hogy semmi ne állhasson az útj ába a hatalommal való parlamenti visszaélésnek - a kormánypárt érdekei szerint. Ez a hatalommal való visszaélés arra kényszeríti az államfőt, hogy a két elfogadhatatlan politikai jelölt közül az egyiket kinevezze. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora ■■■ ■■■■ FIGYELŐ Iszlamista tagállam az Európai Unióban? Törökország ma már nem egyszerűen muzulmán ország, hanem az iszlamizmus nézeteit követi és „együtt él” a legszélsőségesebb dzsihádistákkal - írta a La Stampa olasz napilap az esetleges török EU-csatlakozás veszélyeire figyelmeztetve. Kiemelte, Törökország minden szempontból jelentős partner: földrajzi fekvése és gazdasági ereje miatt, valamint a migráció kezelését tekintve. Ám Ankara „európai elkötelezettségét” sokáig éppen a muzulmán többségű lakosság vonta kétségbe, ezt Törökország geopolitikai szerepénekjelentősége ellensúlyozta. Mostanra a helyzet megváltozott. „Hogyan lehet ma, az európai hitelesség elveszítése nélkül elnézőnek lenni egy olyan Törökországgal, amely már nemcsak iszlám ország, hanem iszlamista is. Amely elfojtja az ellenzéket és támadja a sajtó- szabadságot, amelynek politikáját súlyos kétszínűség jellemzi a Szíriái helyzettel kapcsolatban, és amely ténylegesen együtt él a legszélsőségesebb dzsiháddal?” A szerző hozzátette: Európa és a török nép érdeke az, ha Törökországban „a demokrácia konszolidációjának folyamatát támogatjuk ahelyett, hogy hagyjuk az autorita- rizmus felé sodródni, egy rövid lélegzetű realpolitik nevében.” Az EU és Törökország kapcsolatában is az ismétlődhet meg, ami Róma és a Kadhafi vezette Líbia között történt: „Kadhafi szégyenletes módszereket is alkalmazva feltartóztatta a migránsáradatot és mi úgy tettünk, mintha nem látnánk ezt. Ennek a politikának az ára ma már teljesen egyértelmű”. (MTI) Egy muszlim gátolta meg a tragédiát Salim Tooraballynak köszönhető, hogy nem történt még nagyobb tragédia a párizsi merényletek során. A mauritiusi, hívő muzulmán bevándorló volt az, aki nem engedte be a Stade de France stadionba az egyik öngyilkos merénylőt. A terroristák végül a stadionon kívül robbantották fel magukat. A Daily Mail megtalálta a 42 éves Salimet, kétszobás lakásban él Párizs külvárosában feleségével és lányával. Elmondta, a támadás óta hősként tekintenek rá, pedig ő csak a munkáját végezte. Kiszúrta az egyik merénylőt, Bilal Hadfit. „Sokkot kaptam. Azt mondtam magamnak, ha beengedtem volna a merénylőt, cinkos lennék ártatlan emberek meggyilkolásában. Emberek százai haltak volna meg” - mesélte Salim, mit érzett, amikor kiderült, az egyik öngyilkos terroristát tartóztatta fel. (NOL) GÁL ZSOLT
