Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-02 / 278. szám, szerda

www.ujszo.com I 2015. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hideg fejj el a felmelegedés ellen A klímaváltozás elleni harcból hiányzik a gazdasági racionalitás A párizsi klímacsúcson a vezetők valószínűleg el­kötelezik magukat amel­lett, hogy elégtelen mér­tékben és nagyon drágán csökkent­sék az üvegházhatású gázok kibocsá­tását. Többségük nagy eséllyel or­szága nevében vállalja, hogy vissza­fogják az üvegházhatású gázok ki­bocsátását. Ha minden az eddigi me­derben megy tovább, akkor ezt rend­kívül drágán teszik, alacsony haté­konysággal, és elégtelen mértékben - értsd: a globális felmelegedés alig lassul. Földünk átlaghőmérséklet­növekedésének két fok alatt tartása így is csak vágyálom marad. A politika és a bürokrácia globális szintű világmentő ténykedése során sajnos (nem először) a sarokba vág­ták a gazdasági racionalitást. A klí­maváltozás fékezésére eddig sok eszközt használtak, kivéve persze a legkézenfekvőbbeket. Voltak kibo­csátási kvóták, amikkel kereskedni lehetett: ha egy ország túllépte saját kvótáját, vehetett olyan országtól, amelyik saját kvótája alatt maradt. A baj - globális szinten - csupán az volt, hogy túl sok kvótát osztottak szét, így a határértékeiket túllépők túl olcsón vehettek kvótát, így senki sem állt jelentős gazdasági nyomás alatt, hogy drasztikusan visszafogja kibo­csátását. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb ország nem vállalt korlátokat és így részt sem vett ebben rendszer­ben. Amelyek igen, azok is gyakran messze jutottak a fennkölt ideáloktól. Rémlik még, hogy Szlovákia az első Fico-kormány alatt milyen botrányos módon és áron alul adta el kvótáját az Interblue garázscégnek? De a többi „klímabarát” intézkedésre is van elég elrettentő példa, köztük sok hazai. A megújuló forrásokra elköltött hatal­mas összegek is rengeteg visszaélés­hez vezettek. Idehaza szinte csak a Fico-kormányhoz közel álló érdek- csoportok jutottak évtizedes biztos üzlethez (méregdrága, garantált fel- vásárlási árak) és támogatáshoz nap­erőművek építéséhez. Arról nem is beszélve, hogy mennyire konzisz­tens, ha az állam egyszerre dotálja a napenergiát meg a Felső-Nyitra vi­déki (Fico szülőföldje) szénbányá­szatot. Azt most hagyjuk, hogy e pénz egy részét alighanem János képviselő csomagolgatta alufó­liába. .. A kvóták és az alternatív energia- források dotálása helyett a gazdasá­gilag legracionálisabb állami be­avatkozás a „szénadó” lenne. Ez a környezetvédelmi (vagy inkább klí­mavédelmi) adó minden energiafor­rás és üzemanyag árába beépülne, annak arányában, hogy mennyi üvegházhatású gáz szabadul fel el­égetésekor. A megújuló források így eleve versenyelőnybe kerülnének, dotálni viszont nem szabadna őket. Ha az állam mindenképpen költeni akar, akkor kizárólag az energiaha­tékonyságra és a műszaki innováci­ókra kellene. így születhetnének meg az olcsóbb és hatékonyabb környe­zetbarát technológiák. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazda­sági tanácsadója Klfmakonferencia Párizsban (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Összeesküvés-elmélet: majdnem visszacsatoltuk Erdélyt! Victor Ponta volt miniszterel­nök a lemondásával Románia feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadá­lyozta meg, amit külföldi tit­kosszolgálatok készítettek elő - állítja Ninel Peia szociálde­mokrata (PSD) képviselő. Összeesküvés-elméletét az Ade- varul című lap ismertette. Bár a te­kintélyes román lap is gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja mosdatni, vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a kép­viselő okfejtését, amelynek több más portál és tévécsatorna is tág teret szentelt. .Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumai­ban” született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegde­monstrációt eltérítve akarták előké­szíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bu­karesti Colectiv klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vo­nult utcára tüntetni, német állam­polgárok vegyültek a tömegbe és a belügyminisztérium és a parlament megrohamozására uszítottak. „Kolozsváron már készenlétben állt - és áll most is - egy értelmisé­giekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély független­ségi nyilatkozatát, amely egy ma­gyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köz­társaság létrehozását jelentette vol­na” - írta a képviselő, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy ki­kiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldovával, Moszkva 100 százalékos befolyása alatt. Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információ­kat, „felelősségteljes gesztusával”, azonnali lemondásával sikerült ki­fognia a szelet az összeesküvés vi­torláiból - állította a PSD képvise­lője, aki egyébként a Nemzeti Infor­mációs Egyetem harmadéves dok- torandusza. (MTI) Amit szabad az ökörnek... MARIÁN LEŠKO ■ ^ évtizede kis híján az a helyzet állt elő, hogy az 7 államfőnek .Ián Cuper és Stefan Harabin kine­I 1 j m W ^ vezése között kellett választania és eldöntenie, ▼ vajon melyikük lenne jobb alkotmánybíró. Jú- lius Satinský akkor azt mondta, ha az elnök el- alvás előtt ezen fogja tömi a fejét, akkor éjszaka biztos bevizel. Most az a helyzet állt elő, hogy az elnök a Smer hűséges szolgálóleánya vagy szolgalelkű lakája közt választhat. Jana Laššáková vagy Mojmír Mamoj- ka. Emiatt talán nem kell mindjárt bevizelni, de a rémálmokhoz elég. 2012-ben az alkotmánybírák többsége Ivan Gašparovičnak azt az út­mutatást adta, hogy nem nevezhet ki olyan jelöltet, aki a rendelkezésére álló tények alapján méltatlan a poszt betöltésére és degradálná funkcióját. Ha kinevezi, akkor az alkotmányban foglaltakkal ellentétesen jár el - állí­totta az Alkotmánybíróság 2012-ben. Ugyanez az alkotmánybírósági többség most Andrej Kiskának éppen ennek ellenkezőjét mondta. Merthogy állítólag az alkotmány világosan kimondja, hogy „az államfő köteles a megválasztott jelöltek felét kinevezni alkotmánybíróvá”. A kér­dés: mit tegyen az államfő, ha a parlament két olyan jelöltet választ, akikről a Smerben végzett sokéves pártkatonáskodásuk alapján megkérdőjelez­hető, hogy képesek-e méltó módon betölteni ezt a posztot. Most az alkot­mánybírák többsége szerint az elnöknek ki kell neveznie egyiküket, bár három évvel ezelőtt azt mondták az akkori elnöknek, hogy ilyen jelöltet nem szabad kinevezni! Még ennél is jobb az Alkotmánybíróság elnökének, Iveta Macejková- nak az érvelése. 2012-ben azt írta: Ha az alkotmányban az a formula áll, hogy az elnök „kinevezi és visszahívja”, akkor ebből nem következhet az alkotmánynak az az értelmezése, hogy az elnök köteles elfogadni a parla­ment személyi javaslatait és ne utasíthatná el azokat. Az alkotmányban két helyen szerepel: Az elnök „kinevezi és visszahívja az alkotmánybírókat” (102. fejezet), és az elnök „kinevezi az alkotmánybírókat” (134. fejezet). Macejková három éve azt bizonygatta, hogy az elnök „egyáltalán nem kö­teles elfogadni a parlament által elfogadott személyi javaslatokat”. És hogy az államfő „önállóan dönthet, hogy a személyi javaslatokat elfogadja-e vagy elutasítja”. Indokai között az is szerepelt, hogy az elnök­nek „ellenőrző szerepe van a törvényhozás felett”, és hogy ajelöltek el­utasításához való joga az egyik eszköz annak megakadályozására, hogy a parlament esetleg visszaéljen törvényhozói hatalmával. Amire az alkotmánybírák többsége Gašparovičot 2012-ben felhatal­mazta, azt most megtiltotta Kiskának. Ugyanazok az alkotmánybírák. Tették ezt azért, hogy semmi ne állhasson az útj ába a hatalommal való parlamenti visszaélésnek - a kormánypárt érdekei szerint. Ez a hatalom­mal való visszaélés arra kényszeríti az államfőt, hogy a két elfogadhatatlan politikai jelölt közül az egyiket kinevezze. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora ■■■ ■■■■ FIGYELŐ Iszlamista tagállam az Európai Unióban? Törökország ma már nem egysze­rűen muzulmán ország, hanem az iszlamizmus nézeteit követi és „együtt él” a legszélsőségesebb dzsihádistákkal - írta a La Stampa olasz napilap az esetleges török EU-csatlakozás veszélyeire fi­gyelmeztetve. Kiemelte, Törökor­szág minden szempontból jelentős partner: földrajzi fekvése és gaz­dasági ereje miatt, valamint a mig­ráció kezelését tekintve. Ám An­kara „európai elkötelezettségét” sokáig éppen a muzulmán több­ségű lakosság vonta kétségbe, ezt Törökország geopolitikai szerepé­nekjelentősége ellensúlyozta. Mostanra a helyzet megváltozott. „Hogyan lehet ma, az európai hite­lesség elveszítése nélkül elnézőnek lenni egy olyan Törökországgal, amely már nemcsak iszlám ország, hanem iszlamista is. Amely elfojtja az ellenzéket és támadja a sajtó- szabadságot, amelynek politikáját súlyos kétszínűség jellemzi a Szíri­ái helyzettel kapcsolatban, és amely ténylegesen együtt él a leg­szélsőségesebb dzsiháddal?” A szerző hozzátette: Európa és a tö­rök nép érdeke az, ha Törökor­szágban „a demokrácia konszoli­dációjának folyamatát támogatjuk ahelyett, hogy hagyjuk az autorita- rizmus felé sodródni, egy rövid lélegzetű realpolitik nevében.” Az EU és Törökország kapcsolatában is az ismétlődhet meg, ami Róma és a Kadhafi vezette Líbia között történt: „Kadhafi szégyenletes módszereket is alkalmazva feltar­tóztatta a migránsáradatot és mi úgy tettünk, mintha nem látnánk ezt. Ennek a politikának az ára ma már teljesen egyértelmű”. (MTI) Egy muszlim gátolta meg a tragédiát Salim Tooraballynak köszönhető, hogy nem történt még nagyobb tragédia a párizsi merényletek so­rán. A mauritiusi, hívő muzulmán bevándorló volt az, aki nem en­gedte be a Stade de France stadi­onba az egyik öngyilkos merény­lőt. A terroristák végül a stadionon kívül robbantották fel magukat. A Daily Mail megtalálta a 42 éves Salimet, kétszobás lakásban él Pá­rizs külvárosában feleségével és lányával. Elmondta, a támadás óta hősként tekintenek rá, pedig ő csak a munkáját végezte. Kiszúrta az egyik merénylőt, Bilal Hadfit. „Sokkot kaptam. Azt mondtam magamnak, ha beengedtem volna a merénylőt, cinkos lennék ártatlan emberek meggyilkolásában. Em­berek százai haltak volna meg” - mesélte Salim, mit érzett, amikor kiderült, az egyik öngyilkos terro­ristát tartóztatta fel. (NOL) GÁL ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom