Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-11 / 286. szám, péntek

81 KULTÚRA 2015. december 11. | www.ujszo.com Erős finis élet írta történetekkel Szerdai gyerek, Hajnali láz, Félvilág - ezt kínálja a magyar filmgyártás az év végén LAKATOS KRISZTINA Erős év végi finist produkál a magyar filmgyártás: három várva várt új mozgókép ke- rül(t) decemberben a nézők elé. Maja megpróbál felnőni és kitörni kilátástalan helyzeté­ből; Gárdos Péter szülei a vásznon is egymásra találnak; Mágnás Elzát száz év után újra kihúzzák a Dunából. A magyar filmgyártásban is ha­gyományosan erős szociovonalból már láthattunk idén pár emlékezetes alkotást - Goda Krisztina „gárda­filmjéről”, a Veszettekről vagy Hor­cher Gábor fikciós dokujáról, a Drif- terről lapunkban is olvashattak. A magyar rögvalóságot, a leszakadó vidékek és perifériára szorult réte­gek tipikus figuráinak sorsát meg­rajzoló műfaj leginkább várt friss darabja, Horváth Lili nemzetközi fesztiválokat megjárt első nagyjá­tékfilmje, a Szerdai gyerek viszont csak most került a magyarországi mozikba. A nagyrészt amatőr sze­replőkkel forgatott filmben Maja (Vecsei Kinga), az intézetben nevel­kedett fiatal leányanya kitörési kí­sérletét követi nyomon a kamera, úgy, hogy élethelyzetek sorát tárja elénk, és következetesen elkerüli a didaktikus történetmesélés csapdáit. Aki nem okvetlenül a mai Ma­gyarország társadalmi feszültségeit tartja a legvonzóbb évzáró témának a moziban, két további, már a for­gatás során nagy figyelmet kapott alkotás közül választhat: az egyik egy élet írta szerelmi történet, a má­sik a századelő Budapestjének egyik városi legendákkal övezett híres bűntényét eleveníti fel. Félvilág: Kovács Patrícia a végzet asszonya, Döbrösi Laura az ártatlanságától megfosztott cselédlány szerepében Vecsei Kinga a Szerdai gyerek fősze­repében Hajnali láz: Lili és Miklós, azaz Piti Emőke és Schruff Milán (Képarchívum) Posztholokauszt szerelem Gárdos Péter öt évvel ezelőtt je­lentette meg Hajnali láz című regé­nyét, amely minden különösebb ha­hó nélkül veszett el az éves könyv­termésben. Aztán felröppent a hír, hogy a jó nevű filmrendező (Sza­márköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba, Tréfa) nemcsak megírta, hanem le is forgatja szülei egymásra találásá­nak keserédes történetét. A művet újra kiadta a Libri Könyvkiadó, megadta neki a szükséges marke­tingtámogatást a nemzetközi pia­con, a londoni könyvvásáron pedig akkora volt az érdeklődés a külföldi kiadási jog iránt, hogy a Hajnali láz minden idők legnagyobb jogdíjú magyar kötetévé vált. A december 17-ei mozipremier után valós történetet látunk a vász: non (bár a neveket részben megvál­toztatta a szerző-rendező): Gárdos Péter apjának halála után került elő egy elfelejtett, családi iratokat tar­talmazó dobozból az a levélköteg, amely egy különös szerelem kibon­takozását dokumentálja. A holoka­uszttúlélő Gárdos Miklós egy svéd­országi rehabilitációs klinikán lá­badozik - illetve orvosai szerint haldoklik, hiszen súlyos tüdőbeteg­sége miatt csak néhány hónapot ad­nak neki -, amikor elszánja magát élete legmerészebb és egyben leg­szélhámosabb vállalkozására. A fi­zikailag összetört, bádogfogsorú fi­atalember megszerzi a szintén Svédországban elhelyezett magyar zsidó lányok listáját, és mondvacsi­nált okokból felveszi velük a kap­csolatot és szövegével igyekszik le­venni őket a lábukról. Lili válaszol. Később telefonon beszélnek. Aztán Miki kiharcol egy személyes láto­gatást. Három nappal később eskü­vőt ülnek Stockholmban. Ami pedig ezután történt, az maga az élet ün­nepe: több mint ötven közös év ada­tott meg nekik. A filmben Miklóst és Lilit Sch­ruff Milán és Piti Emőke alakítja, de feltűnik Gila Almagor izraeli szí­nésznő is (a kerettörténetben az idős Liliként emlékszik vissza az esemé­nyekre). A Saul fia után itt egy újabb magyar holokausztfilm, de nagyon más végkicsengéssel. Az élet szép, a remény örök. Mágnás Elza Az „első sikerült magyar thriller”- A berni követ - sűrűn megsüvegelt alkotópárosának, Szász Attila rende­zőnek és Köbli Norbert forgató­könyvírónak az új filmjére várva re­gionális öntudatunk is felhorgadhat. A Félvilág ugyanis Turcsányi Emília- a dokumentáltan felvidéki szárma­zású, egyes források szerint a lévai já­rásbeli Hontbesenyődön született egykori cselédlány, később „büfé- madam”, majd a századelő Buda­pestjének leghírhedtebb kitartott nője —bűnös-izgalmas történetét meséli el. És valljuk meg: olyan sztori ez, amely nemcsak a korabeli bulvársajtó fi­gyelmére tarthatott igényt. 1914 ja- nuáijában ismeretlen nő holtteste ke­rült elő a Dunából egy kosárban. Már maga a nyilvános azonosítás is szen­zációszámba ment; a hírverés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a partnerei kiválasztásában alkalma­zott kritériumok miatt csak Mágnás Elzaként emlegetett asszony rabló­gyilkosság áldozata lett; pazar teme­tésén — amelyet Schmidt Miksa bú­torgyáros „celebráltatott” szeretőjé­nek - a korabeli források szerint leg­alább tízezren vettek részt. (A sajtó­ban többek között Kosztolányi Dezső számolt be az eseményről, míg Krúdy Gyula a Schmidt Miksa különleges szexuális szokásaira, például a ko­porsókban tartott orgiákra tett utalá­saival járult hozzá a legendához.) Szex és deviancia, pénz és luxus, felemelkedés és pusztulás, indulatok és bűntény, a háttérben egy átformá­lódó társadalom - minden adott egy borzongató történethez. A Félvilág alkotói ráadásul nagyon intelligens motívumhálót szőnek a tények adta keretre, amely mindenekelőtt az egy háztartásban élő három nő - a gát­lástalanságával és szexualitásával mindent elért kokott, az iskolázott, de cselédsorba kényszerült komomaés a naiv cselédlány - egymás közötti vi­szonyának, valamint a „ház urával” való kapcsolatának lélektani mozga­tórugóit rajzolja meg. Kovács Patrí­cia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János alakítása, a látványos díszletek és jelmezek nem minden­napi élményt ígérnek. Jó hír a hazai közönségnek: mivel Szász Attiláék ez alkalommal is a televíziós bü­dzséből szereztek támogatást film­jükhöz, a Félvilág nem mozi-, ha­nem tévépremier elé néz. December 30-án tekinthetjük meg a Dunán. A Carolé a legtöbb Golden Globe-jelölés A Carol című leszbikus dráma kapta a legtöbb, szám szerint öt Golden Globe-jelölést. A legjobb idegen nyelvű alkotások között versenyez Nemes Jeles László Saul fia című filmje. Beverly Hills. A Cate Blanche« és Rooney Mara főszereplésével ké­szült Carolt a legjobb dráma, a leg­jobb rendezés és a legjobb eredeti filmzene kategóriákban jelölték, a két főszereplő pedig a legjobb drámai női főszereplő kategóriában versenyez. Három alkotás büszkélkedhet négy-négy jelöléssel: a drámák me­zőnyében a Steve Jobs című életrajzi film és A visszatérő című kalandfilm, a vígjátékok és zenés filmek között pedig A nagy dobás című komédia. Todd Haynes Carolja a Mad Max: A harag útja, A visszatérő, A szoba és a Spotlight című filmekkel száll versenybe a legjobb drámai film ka­tegóriájában. A vígjátékok és zenés filmek mezőnyében A nagy dobás mellett a Joy, a Mentőexpedíció, A kém és a Kész katasztrófa című al­kotás esélyes a legjobb film díjára. A drámáknál a férfi színészek mezőnyében Bryan Cranston (Trumbo), Leonardo DiCaprio (A visszatérő), Michael Fassbender (Steve Jobs), Eddie Redmayne (A dán lány) és Will Smith (Concussi­on), míg a színésznőknél Cate Blan­che« (Carol), Brie Larson (A szo­ba), Rooney Mara (Carol), Saoirse Ronan (Brooklyn) és Alicia Vikan- der (A dán lány) lehet a befutó. A vígjátékok és zenés filmek ka­tegóriájában a férfi színészek mező­nyében Christian Bale (A nagy do­bás), Steve Carell (A nagy dobás), Matt Damon (Mentőexpedíció), Ál Pacino (Danny Collins) és Mark Ruffalo (Infinitely Polar Bear) csap össze. A színésznők közül pedig Jennifer Lawrence (Joy), Melissa McCarthy (A kém), Amy Schumer (Kész katasztrófa), Maggie Smith (The Lady in the Van) és Lily Tom­lin (Grandma) esélyes a díjra. A legjobb férfi mellékszereplők mezőnyében Paul Dano (Szeretet és köszönet), Idris Elba (Beasts of No Nation), Mark Rylance (Kémek híd­ja), Michael Shannon (99 Homes) és Sylvester Stallone (Creed: Apollo fia); míg a nőknél Jane Fonda (Ifjú­ság), Jennifer Jason Leigh (Aljas nyolcas), Helen Mirren (Trum­bo), Alicia Vikander (Ex Ma­china) és Kate Winslet (Ste­ve Jobs) lehet a befutó. A legjobb rendező kate­góriában Todd Haynes (Carol), Alejandro Inarritu (A visszatérő), Tom McCarthy (Spotlight), George Miller (Mad Max: A harag útja) és Ridley Scott (Mentőexpe­díció) is versenybe száll. A legjobb idegen nyelvű alkotások között szerepel Nemes Jeles László Saul fia című filmje, amely a Mustang (francia), a Legújabb testamentum (belga- luxemburgi-francia), a The Club (chilei) és a The Fencer (finn-német- észt) című alkotással száll ver­senybe. Ä legjobb forgatókönyvért járó trófeával Emma Donog- hue (A szoba), Tom McCcar- thy, Josh Singer (Spotlight), Charles Randolph és Adam McKay (A nagy dobás), Aaron Sorkin (Steve Jobs) vagy Qu­entin Tarantino (Aljas nyol­cas) térhet majd haza. A 73. Golden Globe díjátadó ceremóniát január 10-én tart­ják Los Angelesben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom