Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-05 / 281. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2015. december 5. lwww.ujszo.com A Fonó nyolc lemeze a legjobbak között A Fonó Budai Zeneház által kiadott nyolc lemez is falkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistájának idei összesítésére, amely 250 albumot lajstromoz. A legelőkelőbb, 43. helyen Herczku Ágnes Bandázom című lemeze szerepel. Emellett ott van a listán aMoldva című Cimbaliband- anyag (44.), Lajkó Félix két leg­utóbbi albuma (a Végtelen című A világzenei szakemberek szava­zatai alapján Herczku Ágnes albu­ma szerepel a legelőkelőbb helyen szimfonikus lemez a 118., a Balázs Jánossal közösen készített Jelszó a 199. helyen), a Zűrös Banda de­bütáló albuma (133.), a Góbé Ez van! című korongja (134.), a ci­gány zenei kultúrát képviselő Ro­mano Drom Colors című albuma (170.) és Fodor Sándor Neti Sze­gelet című lemeze (220.). Ezeknek az eredményeknek köszönhetően a Fonó egymás után harmadszor ke­rült be (ezúttal a 13. helyen) a World Music Charts Europe leg­jobb húsz kiadója közé. További magyar kiadók lemezei is felkerültek az idei WMCE- listára. Nemzetközi figyelemnek örvend a Cimbalomduó lemeze (a FolkEurópa kiadványa az 58.), Pá­lya Bea Nő című CD-je (MG Re­cords, 135.), valamint a Söndörgő Tamburocket című albuma (River- boat Records, 221.). A sorrend 25 ország 48 világze­nei szakemberének havi pontozá­sos szavazatai alapján állt össze. A WMCE minden hónap elsején publikálja havi toplistáját, az éves lista a lezáruló naptári év összesí­tését tartalmazza. (MTI) Hanuka a Dunán AJÁNLÓ Hanuka idején a zsidóság nyolc örömnapon át a Makkabeus-sza- badságharcra emlékezik. A Duna televízió vasárnap 16 órától össze­állítással idézi fel a fény ünnepét. „A zsidó hagyománynak van egy különleges kötete, a Memorbuch, amelynek egyik szép története az egykori mainzi közösség nehéz napjait idézi fel - emlékezik egy történettel az ünnepre a műsor ven­dége, Róna Tamás rabbi. — A város elveszítette egyik elöljáróját, s a te­lepülés vezetői úgy döntöttek, hogy a gyászban tilos fényt gyújtani. Ez a rendelkezés éppen hanuka ünne­pét érintette, a zsinagógában ösz- szegyűlt zsidók csüggedten vették tudomásul az utasítást. A rabbi ma­ga köré gyűjtötte híveit, mesélt a Makkabeusok dicsőséges tetteiről. Történetének végén a szülők felé fordult, s kérte, nézzenek a gyer­mekek fénylő szemeire, s ezekre a szemekre mondják el a hanukai gyertyagyújtás áldásait.” A műsorban a Muzsikás is fel­lép; az együttes korábban egy tel­jes lemezét a zsidó dallamoknak szentelte. A zene után képző­művészet következik: a nézők Zoltai Bea festőművész képeit is­merhetik meg. Majd Fűszeres Eszter gasztroblogger készít ízle­tes, olajban sütött hanukaételeket. Az olaj utal az egykori csodára, amikor a Makkabeusok a szent gyertyatartó meggyújtásához csak egy napra való olajat találtak, amely azután a fény ünnepén nyolc álló napig égett. (k) napilapj Melléklet az Uj Szóban! I üi sku j Gasztro ap * ártalomból Különleges ünnepi levesek • Káposztakrémleves ropogós sült káposztával, kolbásszal • Csirkeleves tojáskocsonyával • Dunai halcsorba Különleges ünnepi levesek Cyümölccsel finomabb • Áfonyás-diós töltött csirkemell zelleres krumplipürével • Almás-gesztenyés csirkemell baconnel • Aszalt gyümölccsel töltött sültpulyka .Cyümölccsel finomabb Európai sütik urópal Sütik az újságárusoknál! Ü) SZÓ Drukkoltak már szovjet kémnek? KACSINECZ KRISZTIÁN Az élet valóban meglepő, gyakran a fikciót ie messze túlszárnyaló, bizarr története­ket kópes produkálni, melyek szinte ordítanak egy Steven Spielberg meg egy Tom Hanks után. Na persze egy jó forgató­könyvíró sem árt, a Kémek hídja mögött pedig mindjárt három is van: Matt Charman és a Coen fivérek. Adott egy hétköznapi biztosítási ügynök, aki boldogan élné középosz­tálybeli, nyugodt kis brooklyni életét, ha nem rondítana bele nagyon csú­nyán a nagypolitika - ami a hideghá­ború kellős közepén, az ötvenes évek végén, valljuk meg, annyira nem is meglepő. Az már annál inkább, hogy a háromgyerekes családapa a rázós szituációkban valódi, karakánságá­val CIA-ügynököket is megszégye­nítő hőssé vedlik át, aki kész felvenni a harcot a keletnémet, a szovjet vagy akár saját hazája államapparátusával is, ha a törvényesség, a becsület, az emberség forog kockán. A forgatókönyvnek köszönhetően adott a feszültséggel telített, mégis könnyed, a hidegháborús drámát fa­nyar humorral oldó történetmesélés. A hatást az ötvenes évek szürke, ro­mokban heverő kelet-európai miliő­jét tökéletesen visszaadó, lélegzetel­állító képi világ teszi teljessé, ami Spielberg állandó operatőrének, Ja- nusz Kaminskinek az érdeme. És ne feledkezzünk meg a hollywoodi szu­perprodukcióhoz képest meglepően rokonszenvesre gyúrt szovjet kém­ről, Rudolf Ábelről, illetve az őt ala­kító Mark Rylance-ről sem, aki mél­tó partnere Tom Hanksnek, sőt a fim első felében több jelenetet el is hap- pol előle higgadt, szinte provokatí­van szenvtelen, briliáns játékával. Tom Hanks a tőle megszokott ter­mészetességgel hozza a megingat­hatatlan jellemű hétköznapi hőst, aki amellett, hogy a tisztesség minta­szobra, igencsak agyafúrt, de tud csipkelődő, sőt cinikus is lenni. Ez utóbbi tulajdonságai akkor jönnek igazán jól, amikor az amerikai tit­kosszolgálattal vagy éppen az igaz­ságszolgáltatás visszásságaival kell Az új Spielberg-mozi hidegháborús dráma fanyar humorral Tom Hanks a tőle megszokott természetességgel hozza a megingathatatlan jellemű hétköznapi hőst (Képarchívum) FILMKOCKA Kémek hídja ■ Eredeti cfm: Bridge of Spies ■ Szlovák cím: Most špiónov ■ Színes amerikai dráma, 142 perc, 2015 ■ Rendező: Steven Spielberg ■ Forgatókönyvíró: Matt Charman, Ethan Coen, Joel Coen ■ Operatőr: Janusz Kaminski ■ Zene: Thomas Newman ■ Szereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Amy Ryan, Austin Stowell (DiSÄ* A film előzetesét megnézhetik kl, azujszo.com-on. megküzdenie. Miután ezt a csatát si­kerrel vívja meg - a közutálat és a ha­lálos fenyegetés ellenére is eléri, hogy a valójában nagyon is emberi szovjet kém, Abel ezredes megússza a halálbüntetést -, még hátravan egy második menet: Kelet-Berlinben kell kicserélnie védencét egy elfogott amerikai kémpilótára. A diplomata­tehetséggel is megáldott ügyvéd azonban nem elégszik meg ennyivel, a saját szakállára még egy keletné­met fogságba esett amerikai egyete­mistát is kicsikar a komcsiktól. Nem csoda, hogy alaposan elfárad a vé­gére, így az utolsó kép róla, hogy ha­zaérve kis családjához öltönyöstül, aktatáskástul végignyúlik az ágyon. Az ilyen emberi momentumok teszik igazán szerethetővé a karaktert és persze magát a filmet is. Spielberg a nagyjátékfilmek em­bere, szereti a komótos, hosszúra nyújtott cselekményvezetést. Ez a Kémek hídja esetében sincsen más­ként. A filmben két műfaj váltja egy­mást, a tárgyalótermi dráma és a kémfilm, ami már eleve két órát meg­haladó játékidőt feltételez. A rossz időben, rossz helyen tartózkodó amerikai közgázhallgató mellékszá­lát viszont akár ki is hagyhatták vol­na, a sztori akkor is kellően izgalmas marad. A „kémek hídján” játszódó végső jelenetben sem a „cserediá­kért” izgulunk igazán, akiről amúgy sem tudunk meg szinte semmit; sok­kal jobban érdekel Abel további sor­sa. Az elnyújtott, talán kissé túlterhelt cselekményvezetésen kívül azonban nemigen lehet okunk panaszra. Az olyan rendezői fogások pedig, mint amikor a tárgyalóteremben Abel ki­rakatperére összegyűlteket a bíró fel­szólítja, hogy álljanak fel, majd hir­telen egy osztályteremben találjuk magunkat, ahol a kisdiákok magukat vigyázzba vágva kántálják, hogy Amerikában mindenkinek joga van a szabadsághoz és az igazságossághoz, eszünkbe juttatják, hogy nem egy hétköznapi rendezővel és nem egy hétköznapi alkotással van dolgunk. Ebben a filmben végre sikerült túl­lépni a Ryan közlegény megmentését körbelengő, az ellenséget személyte­len gonosztevőként ábrázoló ameri­kai hőskultuszon: bár a Kémek hídja sem mentes a Spielberg-mozikra jel­lemző pátosztól, a fel-felbukkanó irónia és kritikus szemléletmód ezt legalább részben ellensúlyozza. Újra meghódította Amerikát Az ajtó Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó idón újra megjelent az USA-ban, s a rajongó kritikák hatására hiánycikké vált a karácsonyi könyvpiacon. Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó a New York Review Books Classics sorozatának részeként jött ki új ki­adásban Amerikában, Len Rix for­dításában. A kritikusok annyira sze­rették a regényt, hogy a New York Times a napokban az év legjobb könyveit összegyűjtő tízes listájára is beválogatta. A regényről megjelenésekor Claire Messud írt elragadtatott és alapos kritikát a New York Timesban. Mes­sud előbb sajnálkozik, hogy Szabó THEOOOS MAGDA SZABÓ Áll t.miH Magda kevés műve jutott el az ang- lofon olvasókhoz, majd azt írja, hogy Az ajtó sorai és képei még sokáig a fejében motoszkáltak, teljesen vá­ratlanul jutottak eszébe, és mindig erős érzelmeket váltottak ki nála. „Megváltoztatta, ahogyan a saját életemet értelmezem.” A lelkes kri­tikák hatására a könyv mára egy­szerűen hiánycikk lett Amerikában. Szabó Magda regénye olyan fon­tos, sokat méltatott könyvekkel ke­rült egy listára a New York Times­ban, mint Ta-Nehisi Coates Between the World and Me-je, Paul Beatty vicces-botrányos rabszolgaszatírája, a The Sellout, vagy Helen MacDo­nald Costa-díjas memoáija, a H is for Hawk. (konyvesblog, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom