Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-05 / 281. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2015. december 5. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Halott a tálib vezér, Manszúr molia Kabul. Belehalt sebesüléseibe az afganisztáni tálibok első számú vezetője, Ahtar Manszúr molia - erősítették meg tegnap afgán tisztségviselők. Manszúr állítólag szerdán sebesült meg súlyosan egy tálib parancsnokok között lezajlott lövöldözésben. A lövöldözés egy Manszúrhoz közel álló parancsnok, a guantána- mói börtönből néhány éve szabadon engedett Abdullah Szarhadi házában tört ki. A tálib parancsnokok állítólag összevitatkoztak, erre Szarhadi tüzet nyitott és a többiek visszalőttek. Ahtar Manszúr idén nyáron lépett hivatalosan Omar molia helyére, akinek a helyettese volt, miután bejelentették az előző tálib vezér halálát. A gyors kinevezést a lázadók több csoportja, közöttük Omar molia családja is ellenezte. Az AFP francia hírügynökség szerint egy tálib szóvivő a tisztségviselők állítását tárgytalannak nevezte, és azt mondta: Manszúr él és jól van. (MTI) Lefejeztek egy oroszt Szíriában Moszkva. Lefejeztek egy orosz polgárt az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szélsőségesei Szíriában - erősítette meg honlapján Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi Csecsenföld elnöke. A dzsihá- disták által hangoztatott állításokkal szemben a Csecsenföldről Szíriába utazott férfi nem dolgozott az orosz titkosszolgálatnak, hanem kényszer hatására vallott eiről - olvasható a honlapon. Az LÁ szerdán egy videót tett közzé az interneten, ami a szélsőségesek állításai szerint egy orosz kém kivégzését mutatta. Lefejezése előtt a férfi a felvételen úgy nyilatkozott: az orosz titkosszolgálat szervezte be. Egy oroszul beszélő iszlamista azzal fenyegetett, Oroszország kudarcot fog vallani Szíriában. (MTI) Lelőtték a késeié' palesztinokat Jeruzsálem. Újabb késeléses merénylet történt tegnapra virradóra a ciszjordániai Hebron városában; egy izraeli katona megsebesült, a két merénylőt pedig lelőtték a biztonsági erők emberei. (MTI) Támogatásra várnak a szegény országok Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária is a listán szerepel MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Három balkáni ország is van a szélsőséges időjárási események által 2014-ben leginkább sújtott 6 nemzet között. A lista első helyén Szerbia, a harmadikon Bosznia-Hercegovina, a hatodikon Bulgária szerepel. Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának a feljegyzések 120 évvel ezelőtti kezdete óta a legsúlyosabb esőzésekkel és áradásokkal kellett szembenéznie az elmúlt évben. A május közepi áradások több mint 2000 millió dolláros veszteséget és kárt okoztak Szerbiában, míg Bosznia-Hercegovinában az áradások és földcsuszamlások 90 ezer embert tettek otthontalanná - derül ki a Germanwatch nevű német közhasznú szervezet párizsi klímacsúcson bemutatott jelentéséből. A károk tekintetében 6. helyre került Bulgáriában az áradások és számos jégverés 31 ember halálát okozta 2014- ben és súlyosan károsította a mező- gazdaságot és a turizmust. Az európai országok támogatást kaptak az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, ami rámutat arra, hogy milyen segítséget jelenthet az az új globális szintű, a klímaváltozás megfékezését célzó egyezmény, amely a párizsi klímacsúcs lezárásaként születhet - fejtette ki Sönke Kreft, a Germanwatch vezetője. A három balkáni állam 12 kis jéghegy a párizsi Pantheonnal szemben, de mindegyik hamar el is tűnik. Pontosan ez a célja az installációnak. Olafur Ellásson skandináv művész az olvadó „jégárával" arra akarja emlékeztetni a Párizsban levő 25 ezer küldöttet, hogy lassan kifutnak a klímaváltozás elleni harcra megszabott időből. (SITA/AP) mellett a leginkább sújtott 6 nemzet között van még Afganisztán, a Fülöp- szigetek és Pakisztán. A jelentés összegezte az 1995 és 2014 közötti időszakot is, ez alapján a legsúlyosabb károkat szenvedett országok Honduras, Mianmar és Haiti. A fejlődő országok a csúcson arra figyelmeztettek, hogy kudarcba fulladhat az ENSZ 21. klímakonferenciája, ha a gazdag országok nem veszik ki a rájuk eső részt a globális fel- melegedés elleni küzdelem finanszírozásában. „A finanszírozás kérdésén áll vagy bukik a siker” - jelentette ki a dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából áll blokk vezetője. Az említett országokat súlyosan érinti a klímaváltozás. Bár egyes tagjai - Kína és India - a légkört leginkább szennyező államok közé tartozik, történelmi távlatokból szemlélve kisebb arányban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, mint a fejlett országok. A fejlődő országok pénzügyi támogatást követelnek, hogy finanszírozni tudják a zöldenergiák használatára való áttérést és alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás következményeihez. Szükség van az adatbázisra Brüsszel. A légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) felállításának lehetőségéről tanácskoztak tegnap az európai uniós bel- és igazságügyi miniszterek Brüsszelben. A javaslat támogatói szerint a készülő terrorcselekmények megelőzése és felderítése érdekében elengedhetetlenül szükség van az adatbázisra. A tervezett szabályozás értelmében a feltételezett terroristák után nyomozó hatóságok hozzáférnének az Európai Unión belüli, onnan induló vagy oda tartó járatok utasainak személyes adataihoz. Az európai PNR-ről szóló uniós jogszabály megalkotása már 2011 óta tartott. A rendes jogalkotási eljárás keretében ugyanis ezt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament csak együttesen fogadhatja el, A két intézmény közötti vita lényege az volt, hogy míg a tagállamok alapvetően minél több adatot szeretnének megszerezni, kezelni és tárolni, az EP az uniós polgárok adatainak védelme mellett érvelt. Az Európai Parlamenttel folytatott e heti tárgyalásokon sikerült megállapodni a veszélyes személyek utazásainak követését segítő rendszer legtöbb eleméről, a legfontosabb vitás kérdés az volt, hogy a hatóságok meddig tárolhatnák a légi utasok adatait. Az EP ragaszkodott hozzá, hogy legfeljebb 6 hónapig, az uniós tagállamok azt akarták, hogy legalább 1 évig tárolják ezeket az adatokat. A kompromisszumos egyezség értelmében a hatóságok 6 hónapig tárolnák az adatokat. (MTI) Dánia elutasította egyes uniós szabályok átvételét A dánok többsége a csütörtöki népszavazáson elutasította, hogy országuk átvegyen bizonyos eurépai uniós szabályokat a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Koppenhága. Miután tehát a dánok többsége úgy döntött, hogy fenntartja a skandináv ország 1990-es évek elején kapott felmentését az európai uniós bel- és igazságügyi szabályok alkalmazása alól, Lars Lökké Rasmussen kormányfő közölte, tárgyalásokat kezd annak érdekében, hogy országa egyfajta külön megállapodás révén fenntarthassa együttműködését az uniós rendőrségi ügynökséggel, az Europollal. A szavazatszámlálás végeredménye szerint a dánok 53,1 százaléka utasította el a kormány javaslatát, hogy erősítsék meg a rendőrségi és biztonsági együttműködést az unióval, átvéve bizonyos EU-szabályokat a bel- és igazságügyi együttműködés területén, és csak 46,9 százalékuk szavazott igennel. „Ez egy világos nem” - mondta Rasmussen, hozzátéve, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja azoknak a dánoknak a döntését, akik attól tartanak, hogy elveszthetik az ellenőrzést saját sorsuk felett. Bejelentette ugyanakkor, hogy hétfőn tárgyalásokat kezd a dán parlamenti pártokkal, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével annak érdekében, hogy párhuzamos megállapodásra juthassanak az Europollal való együttműködés fenntartása érdekében. „Tapasztalatom szerint az igen és a nem hívei abban egyetértenek, hogy katasztrófa lenne Dánia és a dán rendőrség számára, ha kimaradnánk az Europolból” - mondta a miniszterelnök. A nem szavazatok győzelmével Dánia azt kockáztatja, hogy kizárják a tagállami rendőrségek együttműködését segítő Europolból, miután az - a 2009-es Lisszaboni Szerződés értelmében - 2016-tól a tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei által ellenőrzött, nemzetek fölötti ügynökségként fog működni. Statisztikai adatok szerint a dán rendőrség más tagállamok rendőrségénél tízszer gyakrabban veszi igénybe az Europol bűnügyi adatbázisát, és a Rasmussen vezette kormányzó liberális párt, csakúgy mint az ellenzéki szociáldemokraták azzal kampányoltak az „igenek” mellett, hogy a dánok biztonsága súlyosan megszenvedné, ha Dánia kénytelen lenne kilépni az ügynökségből. A német parlament jóváhagyta a hadsereg szíriai küldetését Két férfit keresett a rendőrség Brüsszel. Két újabb gyanúsítottat keresett tegnap a belga és a francia rendőrség a párizsi merényletekkel összefüggésben, mindkét férfi járt korábban a magyar-osztrák határnál Salah Abdeslam, a terrorcselekmények egyik feltételezett elkövetője társaságában - jelentette be a belga ügyészség. A vizsgálat szerint Abdeslam kétszer is járt szeptemberben Magyarországon. Kilencedikén ellenőrizték őt az osztrák-magyar határnál két olyan ember társaságában, akik hamis személyazonosító okmányt mutattak fel. (MTI) A német törvényhozás alséháza tegnap szavazott a Bundeswehr szíriai küldetéséről. Berlin. A Bundestag a várakozásoknak megfelelően nagy többséggel megszavazta a kormány előterjesztését arról, hogy a hadsereg közvetlen támogatást nyújtson az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szíriai állásai elleni légi csapásokhoz. A szavazáson a 630 tagú Bundestag 598 képviselője vett részt. A kormány előterjesztését 445-en támogatták, 146-an ellene szavaztak és 7 képviselő tartózkodott. A német hadsereg (Bundeswehr) a törvényhozási felhatalmazás révén egyelőre egy évig vehet részt a több mint hatvan országot összefogó nemzetközi koalíció szíriai légi csapásainak támogatásában. Ä küldetés célja az Iszlám Állam további terjeszkedésének megakadályozása. A Bundeswehr egy 1200 fős kontingenst állít ki a misszióra, amelyre 134 millió eurót biztosít a kormány. A német hadsereg elsősorban műholdas és légi felderítést végez, és egy fregatt csatlakozik a Charles de Gaulle francia repülőgéphordozó hajó védelmét biztosító nemzetközi hajórajhoz. A küldetés napokon belül elkezdődik. Az 1955-ben alapított Bundeswehr mindössze harmadik alkalommal vesz részt támadó hadműveletben. 24 millió dollár Washingtontól Athén. Az Egyesült Államok 24 millió dollárt ajánl fel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a menekültek megsegítésére - jelentette be tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter athéni látogatásán. Az összeget arra adják, hogy az ENSZ-ügynökség a menekülteknek szánt élelmiszerre, vízre és szállásra fordítsa. Görögország több alkalommal is kért már segítséget az EU-tól a menekültek beáramlásának kezeléséhez, de az jóval kevesebb segítséget adott a kértnél - mondta az európai kapcsolatokért felelős görög miniszter. (MTI)
